Vallási szokások és hagyományok nagypénteken: az örök főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán

Képünk illusztráció!

Nagypéntek Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja, a nap, amikor maga az örök főpap mutatta be áldozatát a kereszt oltárán - olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia MTI-hez eljuttatott közleményében.

A nagypénteki szertartás három fő részből áll: az igeliturgiából az olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából.

Az ige liturgiájában elhangzik Jézus szenvedésének története, a passió János evangéliumából.

A könyörgések után következik a kereszt előtti hódolat. A pap leveszi a nagyböjt 5. vasárnapján letakart feszületről a leplet, a hívek pedig  térdet hajtanak előtte, illetve megcsókolják. Úgy fogalmaztak: 

A megbocsátás, a megtérés, a Krisztushoz fordulás napja ez. Jézus, aki meghalt az emberekért, meghív minket, hogy leborulva előtte megvalljuk, ő az egyedüli Megváltó és ezzel elismerjük, hogy rászorulunk segítségére.

A szertartás a miatyánk ima elmondása után az áldozással fejeződik be.  Mivel a nagypénteki szertartás nem szentmise - vagyis nem történik átváltoztatás - a korábban átváltoztatott szentostyával áldoznak a hívek. Ezután a hívek a szentsír előtt imádkoznak és csendben virrasztanak. A nap folyamán a templomokban elhangzik a lamentáció és keresztút-járást is tartanak. Hozzátették: 

A keresztút segít megérteni a történelem drámáját, és bennünket, hívőket biztosít arról, hogy az utolsó nap nem a nagypéntek, hanem húsvét.

Az egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell. A hívek ezzel az önmegtagadással fejezik ki szeretetüket Jézus iránt.