A Fidesz-KDNP népszerűbb, mint a háborúpárti baloldal

Szavazólapok a budapesti ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. épületében 2024. május 22-én. Nyomtatják a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők, valamint az európai parlamenti képviselők június 9-ei választásának szavazólapjait a nyomdában.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A Fidesz-KDNP az európai parlamenti választás esélyese, amennyiben jól mozgósítja szimpatizánsait, a kormánypártok EP-listájára a biztos szavazók 47 százaléka szavazna. A baloldal háziversenyét a Tisza Párt (26 százalék) vezeti, míg mandátumokat szerezhet a DK-MSZP-Párbeszéd-Zöldek (8 százalék) listája mellett a Mi Hazánk és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (6-6 százalék) is. Magyar Péter bázisát a baloldali szavazók adják, amit jól mutat, hogy a korábban 10 százalék környékére mért Momentum Mozgalom és a nemrég még 15 százalékon álló DK is jelentősen vesztett támogatói köréből – derül ki az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatásából, mely az EP-választás előtt 16 nappal zárult.

A 2024-es EP-választás kampányát az orosz-ukrán háború határozza meg. Európa rég nem tapasztalt nehézségekkel néz szembe: gazdasági kilátásai borúsak, az orosz-ukrán konfliktus pedig testközelbe hozta a háború minden borzalmát. Teljesen természetes, ha az emberek ilyen nehéz időkben a higgadt, józan ész képviselőit támogatják a felelőtlen kalandorok, valamint háborús nyerészkedők ellenében. 

Magyarországon 2022 év eleje óta a békepárti hangok erősebbek: a kormány – a választói akarattal összhangban – konzekvensen a mielőbbi tűzszünet megkötését és a béketárgyalások megkezdését sürgeti.

Ez a testtartás tükröződik a választópolgárok pártpreferenciáiban is.

 

Közel 50 százalékon a Fidesz-KDNP

Az Alapjogokért Központ felmérése szerint – mely 16 nappal az EP-választás előtt zárult – a Fidesz-KDNP népszerűsége a legmagasabb: a kormánypártok országos listáját a válaszadók 47 százaléka támogatta volna szavazatával. Többen szimpatizáltak a békepárti jobboldali alternatívával, mint ahányan a Tisza Pártra, Gyurcsány Ferenc listájára, a Mi Hazánkéra, valamint az MKKP-ra együttesen voksolnának.

Az ellenzéki térfél átrendeződése azonban jelentős. 

Ennek egyik oka az, hogy a baloldali pártok a háború kérdésében ugyanazon a kötött pályán mozognak: nem a békét, hanem a konfliktus eszkalációját ösztönző lépéseket támogatnak. Ennek – és Magyar Péter feltűnésének – több vesztese lehet. A korábban minden közvélemény-kutatásban stabilan 10 százalék feletti népszerűséget mutató – azóta már az MSZP-vel és Párbeszéddel közös listát állító – DK egy számjegyű, 8 százaléknyi biztos szavazó támogatását élvezi. 

Az Alapjogokért Központ felmérése alapján a Momentum (2 százalék) és a Jobbik (1 százalék) akár EP-képviselő nélkül is maradhat június 9-e után.

Azt, hogy végül kinek lesz esélye a bejutási küszöbérték feletti eredményt elérni, a mozgósítás és a választási részvétel fogja eldönteni: sem a Mi Hazánk, sem az MKKP 6 százalékos mutatója nem egy életbiztosítás ilyen szempontból.

 

Ellenzékváltó hangulat

A baloldal romokban, ezt a helyzetet pedig egy új szereplő próbálja meg kihasználni. A magánéleti botrányairól ismert Magyar Péter az ellenzékváltást sürgető szimpatizánsokat csábíthatja maga köré. Pártalapításával és aktív közéleti szereplésével 

a reményvesztett, korábbi pártjaikból kiábrándult liberális szimpatizánsokat meg tudta szólítani. 

Az egykori összefogás erőinek százalékpontjai jelenleg a Tisza Pártnál vannak, amely mintegy 26 százalékos támogatottsággal a legerősebb baloldali párt.

Forrás: Alapjogokért Központ