György László: Egy ország akkor lesz erős, ha a középosztályt szélesíti

A tudomány feladata, hogy a problémák feltárásán túl, lehetőség szerint több, megvalósítható, legális javaslatot is előterjesszen. A politika feladata pedig, hogy megoldja a problémát - így kezdte előadását György László, kormánybiztos, az ELTE Gazdaságtudományi Kar oktatója A középosztály forradalma - Meritokratikus stratégia a 21. században című könyvének bemutatóján. 

A könyv annak a hipotézisnek az igazolását mutatja be, amelynek fő állítása, hogy a középosztály megerősítése a jólét növelését szolgálja. 

Ez a könyv megpróbálja bemutatni azt, hogy Magyarországnak hogyan sikerült egy lokális, helyi, nemzetállami választ adnia a globalizáció egyik visszásságára, amely a fejlett nyugaton ütötte fel a fejét. Ez a visszásság pedig nem más, mint az, hogy az elmúlt 40 éveben a fejlett nyugati középosztály lecsúszott, deklasszálódott

- mondta György László, kiemelve, hogy

Magyarország olyan társadalmi és gazdaságpolitikai választ tudott adni erre a válságra, amely során 2011 és 2021 között sikerült másfélszeresére növelni a középosztályt.

A politikus könyvszerző szerint a középosztály jelentősége abban rejlik, hogy ez az a réteg, amelynek 

az élethiúságából, identitásából fakad az, hogy felelős lépéseket hozzon, mert az életében fölépített valamit, ezért van felelősségtudata, akkor is, amikor döntéseket hoz.

Emellett ez az a réteg, amelyik egy demokráciában olyan versenyt inspirál a politikai erők között, amely a politikai csoportokat arra ösztönzik, hogy a döntéseikkel és az intézkedéseikkel a jólét fenntartható növelését szolgálják. 

Ennek a problémafelvetésnek az igazolása ez a könyv. Ráadásul úgy, hogy egy valódi megoldást mutat be. 

- mondta György László, hozzátéve, hogy minden - a modellt használni kívánó országnak - a saját kultúrájára, identitásának történetére, vallási hátterére, gazdaságszerkezetére kell alakítani a könyvben foglalt megoldási mintát ahhoz, hogy az egy másik gazdasági környezetben is eredményesen működjön.

Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

György László az elmúlt időszakban szakmai munkája során kiemelten foglalkozott a munka- és tudásalapúság és a pénzügyi fenntarthatóság dimenziójának fejlődésével. Ő mutatta be nemrégiben az úgynevezett 

Harmonikus Növekedési Indexet, amely a Makronóm Intézet által kidolgozott olyan, 87 országra kiterjedő, 32 változót és 6 dimenziót figyelembe vevő komplex értékelési lehetőség.

A HNI összesen hat - fontos fenntarthatósági szempontot figyelembe vevő - pilléren nyugszik, amelyek a gazdasági fejlettség és növekedés, a pénzügyi fenntarthatóság, a környezeti fenntarthatóság, a munka- és tudásalapú társadalom, a társadalmi fenntarthatóság, valamint - az új fogalomnak számító - demográfiai fenntarthatóság. 

Ezekkel az alapokkal a Harmonikus Növekedési Index, a jólét fenntartható növekedésének adatalapú mutatójaként - az eddigi mérőszámokhoz képest -  jóval reálisabb és átfogóbb képet tud adni a gazdasági folyamatokról és a jólét növekedéséről. 

György László könyve ezt veszi alapul a társadalmi szerkezetváltozás bemutatása és az ebből következő gazdasági folyamatok értékelése során, amelyeket példák, meritokratikus társadalmak összehasonlításai és számadatok is alátámasztanak a kötetben. 

Korábban egy konferencián György László arról beszélt, hogy 

egy ország akkor lesz erős, ha a középosztályt szélesíti. 

Kifejtette, hogy a globális versenyképességi index szerinti rangsorban, sok élen járó ország teljesítménye hosszabb távon nem igazolta azt a helyezést, amit a listán elfoglalt. Emellett a népszerű nemzetközi rangsorolások hibája az is, hogy sok szempontjuk szubjektív, vagy épp nem vesznek figyelembe fenntarthatósági szempontokat.
Magyarország a HNI szerint a munka- és tudásalapúság és a pénzügyi fenntarthatóság dimenziójában fejlődött a legtöbbet a 2010-es évtizedben, de szakértők szerint az előttünk álló időszak egyik legnagyobb fejlődése a környezeti fenntarthatóság területén mehet végbe. 

 

György László közgazdász, szakpolitikus, docens. 2022 decemberétől a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos. A Neumann János Egyetem docense és az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa.

A meritokrácia egy olyan társadalmi forma, amelyben az egyén társadalmi pozíciója nem a társadalmi származásától, hanem tehetségétől, tudásától, szorgalmától és teljesítményétől, úgymond érdemeitől függ. A szó eredete: „meritum” (latin) tett, teljesítmény, „kratosz” (görög), uralom,erő.