104 éve íratták alá Magyarország képviselőivel a trianoni békediktátumot

XX.Század Intézet
Vágólapra másolva!
104 éve iratták alá Magyarország képviselőivel a trianoni békediktátumot. A Trianon-trauma a mai napig érezteti hatását és konfliktusokat generál. A XX. Század Intézet legújabb Félmúlt című adásában az 1920. június 4-én aláíratott trianoni békediktátumig vezető útról, a szerződés magyarságra gyakorolt hatásáról, a Trianon-trauma kezeléséről, és a hazánkban 1990, majd 2010 után végbemenő emlékezetpolitikai változásokról beszélgetett Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója és Fekete Rajmund a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója. A műsor házigazdája Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze volt.
Vágólapra másolva!
  • Mik voltak a békediktátum aláírásának előzményei?
  • Mi alapján jelölték ki a győztesek az új földrajzi határokat, és miért nem vették figyelembe az etnikai szempontokat?
  • Csak Trianon volt „rossz döntés”, vagy a teljes versailles-i békemű ennek tekinthető?
  • Milyen szerepet játszott a sajtó és a propaganda a szemben álló felek megítélésében?
  • Hogyan alakult Trianon megítélése a hivatalos közbeszédben 1945, 1990 és 2010 után?

Ezek a főbb kérdései a XX. Század Intézet honlapján és YouTube-csatornáján is megtekinthető beszélgetésnek, melyben a szerződés megnevezése körüli terminológiai kérdéssel kapcsolatban Baczoni Dorottya kiemelte, hogy ez valójában egy békediktátum volt.

Formailag, jogilag hiába vonult be békeszerződésként a történetírásba, valójában nem lehet azt mondani, hogy igazságos tárgyalások történtek volna. A vesztes hatalmakkal közölték követeléseiket, a békefeltételeket. A győztesek hozzáállása és a béketárgyalások kezelése már önmagukban előrevetítették, hogy hosszútávon nem képzelhető el egy stabil status quo kialakulása

- hangzott el a beszélgetés során. 

 

Az I. világháború befejeződésével nem tért vissza a béke Európába, inkább előrevetítette, hogy azok a sebek, amelyeket betapasztás helyett feltéptek a békediktátumokkal, újabb konfliktushoz fognak vezetni

– hangsúlyozta Fekete Rajmund. A háború kimenetélét, egyben Európa sorsát végül az Amerikai Egyesült Államok hadba lépése szinte azonnal eldöntötte, elindult az amerikai évszázad. Baczoni Dorottya hozzátette, hogy a tárgyalások inkább emlékeztettek egy színjátékra, mintsem valódi tárgyalásokra, hiszen mire a magyar delegáció 1920. januárjában „szót kapott” a rendezés ügyében, addigra a nagyhatalmak már mindent eldöntöttek.

A békediktátum utóélete

A békediktátum emlékezetének ápolásával és a határon túli magyarok helyzetével kapcsolatban Baczoni Dorottya megjegyezte, hogy mindkettő témakör a rendszerváltoztatás kulcskérdései között szerepelt. A kommunista vezetés ugyanis évtizedeken keresztül nem vállalt felelősséget külhoni honfitársainkért, így az 1980-as évek végére hatalmas társadalmi feszültség gyűlt fel. Az Erdély-tüntetések megmutatták azt az össztársadalmi igényt, hogy a mindenkori magyar kormány vállaljon felelősséget minden magyarért. Ehhez kapcsolódóan Fekete Rajmund kiemelte, hogy a 2004-es, kettős állampolgárságra irányuló népszavazás egy történelmi, szimbolikus hiba volt, hiszen a népszavazással csak annyit sikerült elérniük, hogy szembefordították egymással az embereket. Ennek orvoslására született meg 2010-ben a nemzeti összetartozás napja, amit június 4-re, a trianoni békediktátum napjára tettek. Június 4-ét így beemelték a nemzeti ünnepek és emléknapok közé - hangzott el a beszélgetésben, amely megtekinthető a XX. Század Intézet Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján is. 

A beszélgetés írásos változata itt olvasható. 
 

 

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!