Kezdődik a választás: mindent elmondunk a szavazásról

Egy apáca szavaz a csíkszeredai főkonzulátuson kialakított szavazókörben

Közel nyolcmillióan szavazhatnak ma az európai parlamenti és az önkormányzati választáson Magyarországon. Az ország 1990 utáni történetében még nem volt példa arra, hogy egy napon tartsák ezt a két választást. Fontos tudni, hogy a szavazólapokat a könnyebb megkülönböztethetőségért eltérő színű kerettel látták el: az EP-szavazólap kerete kék, a főpolgármesteri szavazólapé rózsaszín, a polgármesteri szavazólapé sárga, a vármegyei és fővárosi listás szavazólapé szürke. Az egyéni listás és egyéni választókerületi szavazólap egységesen fehér. A választópolgár a szavazólapokkal egy fehér borítékot is kap, abba teheti szavazatát, mielőtt az urnába dobja. A választás „nulladik” fordulóját a Fidesz-KDNP nyerte azzal, hogy messze ők delegálták a legtöbb szavazóköri megfigyelőt az országban, az összes ellenzéki párt nem volt képes annyi delegáltat bejelenteni, ahányat a kormánypártok.

Ma reggel hat órától este hét óráig szavazhatnak Magyarországon az európai parlamenti és az önkormányzati választáson az arra jogosultak. Mindezek mellett nemzetiségi önkormányzatokat is választ az ország. Magyarország történetében most tartják először egy napon a két voksolást. 

Mindezzel több milliárd forintot spórolt meg a költségvetés.

Fontos tudni, hogy a három választáson nem azonos a választók száma. A legtöbben az önkormányzati választáson szavazhatnak, míg a legkevesebben a nemzetiségi voksoláson. 

A szavazók száma

Az önkormányzati választás pénteken lezárt névjegyzékben 7 millió 850 ezer 271 választópolgár szerepel, az európai parlamenti (EP-) választáson pedig 7 millió 803 ezer 555-en szavazhatnak.  A jegyzők pénteken zárták le a névjegyzékeket, a Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala, a www.valasztas.hu szombat reggeli adatai szerint az önkormányzati választás lezárt névjegyzékében szereplők közül 7 677 142 magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgár. A szavazati joggal rendelkező választópolgárok között 35 928 menekültként elismert, illetve a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező is van, míg az Európai Uniós más tagország magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárai 137 201-en vannak.  

Ellentétben az EP-választás névjegyzékével, ahol kérniük kellett, ha a magyar listákra kívántak szavazni, az önkormányzati választás névjegyzékére az EU más tagországának magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgárai automatikusan felkerültek.

  A választók közül 43 351-en átjelentkezéssel, bejelentett tartózkodási helyükön szavaznak vasárnap.

 

3177 településen voksolnak

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását Magyarország 3177 településén tartják vasárnap, 10 119 szavazókörben. Jelöltek hiányában elmarad a polgármester-választás és a képviselőtestület választása a Vas vármegyei Bozsokon.  Az önkormányzati, a nemzetiségi és az EP-választáson kis mértékben eltérő a szavazásra jogosultak köre, csak az EP-választáson lehetséges a külképviseleti és a levélben történő szavazás, és az átjelentkezés szabályai sem egyeznek a három választás esetében.

Öt éve 913 olyan település volt az országban, ahol csak egy jelölt indult a polgármester-választáson. Ez az összes település több mint 28 százaléka volt. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) szombati adatai szerint az idei voksoláson 860 ilyen település van, ami a 3177 település 27 százaléka. 

A 860 településből 675-ben függetlenként indul az egyetlen polgármesterjelölt.

Minden harmadik településen (1125-ön) két polgármesterjelölt indul, tízből hét esetben (808-ban) mindkét induló független. A települések ötödében (664-en) három polgármesterjelölt van. Négy vagy több polgármesterjelölt a települések több mint 16 százalékában indul. Négy településen - Kölked, Nagydobsza, Sényő és Szigetszentmiklós - kilenc polgármesterjelölt van, Kölkeden, Nagydobszán és Sényőn mind a kilenc jelölt függetlenként indul. A 3177 településből 2223 olyan van, ahol csak független polgármesterjelölt indul vasárnap, de van 300 olyan település is, ahol egyáltalán nem indul független polgármesterjelölt.

A legtöbb - 50 - egyéni listás jelölt a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tiszaburán indul hat képviselői helyért, a Heves vármegyei Halmajugrán pedig 46 jelölt van a hat képviselői helyre. Két képviselőt választhatnak vasárnap 135 településen, ahol a lakosok száma nem éri el a százat, ebből 31 helyen van két jelölt. A tízezernél több lakosú települések közül az egyéni választókerületekben Eger 2. és Cegléd 7. számú választókerületében indulnak a legtöbben, kilencen. Budapest IX. kerületében, Miskolcon, Székesfehérváron, Győrben, Egerben, Szigetszentmiklóson és Üllőn van összesen kilenc olyan egyéni választókerület, ahol nyolc jelölt van. Az 1586 egyéni választókerületből 114-ben mindössze két jelölt indul, Tiszakécske 5. és 7. számú egyéni választókerületében pedig csak egy-egy jelölt.

Ennyien szavaznak az EP-választáson
 

Az EP-választáson a lezárt névjegyzék szerint 7 803 555-en jogosultak szavazni, ebből 7 672 167-en magyar állampolgárok magyarországi lakcímmel, 126 753-an magyar állampolgárok magyarországi lakcím nélkül (ők levélben szavazhatnak), továbbá 4635-en az EU más tagállamának állampolgárai, akik kérték, hogy a magyar listákra szavazhassanak.

A lakóhelye szerinti szavazókörben 7 587 886-en voksolhatnak, 67 458-en pedig átjelentkezéssel, a lakóhelyüktől eltérő más magyarországi településen. A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján nem Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok 99 ország 147 magyar külképviseletén adhatják le voksukat a magyarországi szavazás napján; az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, szombaton van a voksolás. A külképviseleteken 21 458-an szavazhatnak
  

Vasárnap több mint 216 ezer első szavazót várnak a választásra, ők a szavazóhelyiségben kulcstartót kapnak a szavazatszámláló bizottságtól, a bevásárlókocsiknál használható érme nagyságú kulcstartó egyik oldalán Magyarország, a másikon az Európai Unió zászlaja látható.

Így alakul a nemzetiségi választás

A nemzetiségek is vasárnap választják meg települési, területi és országos önkormányzatuk tagjait. A szombati adatok szerint 2147 települési nemzetiségi választást tartanak meg, 64 területit és 13 országost. Van hét olyan fővárosi kerület, ahol a 13-ból 12 nemzetiség tarthat települési szintű választást: a III., IV., X., XI., XIII., XVIII. és XIX. kerületben; ezen kerületek egyikében sem tartják meg a szlovén nemzetiség választását.  A szavazatszámláló bizottságokba 29 850 delegáltat jelentettek be a jelöltek és jelölőszervezetek.

Így kell igazolnia magát a választóknak

A választók a névjegyzék aláírásával igazolják, hogy átvették a szavazólapokat június 9-én; idén azonban nem kell minden választástípus - önkormányzati, európai parlamenti (EP-)és nemzetiségi választás - névjegyzékét külön aláírni.

A választópolgárnak a szavazatszámláló bizottság előtt igazolnia kell személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját (korábbi elnevezés szerint személyi számát). 

A nem magyar állampolgárságú választópolgárok esetében a személyazonosság igazolására alkalmas (a magyar hatóságok által kiállított érvényes okmányok mellett) az EU más tagállama által kiállított személyi igazolvány, illetve útlevél is. Az okmányoknak természetesen érvényeseknek kell lenniük. Nem engedi a bizottság  szavazni azt, aki nem tudja a személyazonosságát és a lakcímét igazolni vagy lejárt valamelyik dokumentumának érvényessége. A szavazásra nem jogosult, visszautasított polgárokról jegyzéket vezetnek. Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapokat, amelyeket a bizottság egy tagja a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A választópolgárnak alá is kell írnia a névjegyzéket.

Azokban a szavazókörökben, ahol minden választópolgár szavazhat az önkormányzati és az EP-választáson, úgynevezett "egyszerű" névjegyzéket kell aláírni; és minden választópolgár kap önkormányzati szavazólapokat és EP-s szavazólapot, továbbá a névjegyzék rögzíti azt is, kell-e a választónak nemzetiségi szavazólapot adni, és ha igen, melyik nemzetiségét. A választópolgár aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapokat. Azokban a szavazókörökben, ahol van olyan választópolgár, aki nem szavazhat az önkormányzati- vagy az EP-választáson, úgynevezett "ikszelős" névjegyzéket kell aláírni, ott a szavazatszámláló bizottság X-szel jelöli, hogy mely szavazólapok átvételére jogosult a választópolgár.

Így néznek ki a szavazólapok

A szavazatszámláló bizottságnak valamennyi szavazólapot át kell adnia a választópolgárnak, de ha a választó a szavazólapok közül egyet vagy többet szándékosan nem visz magával, hanem a bizottságnál hagyja, a hátrahagyott, előre lebélyegzett szavazólapot át kell húzni, rá kell írni, hogy át nem vett szavazólap, és az át nem vett és a fülkében talált szavazólapok borítékjába kell helyezni. Emiatt nincs arra lehetőség, hogy aki később meggondolja magát és mégis szavazna azon a választáson, amelynek szavazólapját a bizottságnál hagyta, szavazhasson. 

A szavazólapokat a könnyebb megkülönböztethetőségért eltérő színű kerettel látták el: az EP-szavazólap kerete kék, a főpolgármesteri szavazólapé rózsaszín, a polgármesteri szavazólapé sárga, a vármegyei és fővárosi listás szavazólapé szürke. Az egyéni listás és egyéni választókerületi szavazólap egységesen fehér. A választópolgár a szavazólapokkal egy fehér borítékot is kap, abba teheti szavazatát, mielőtt az urnába dobja.

A nemzetiségi választás szavazólapjai teljes egészében zöld színűek, a választópolgárnak ezeket zöld színű borítékba kell tennie és le kell ragasztania, mielőtt az urnába dobja, különben a szavazata érvénytelen lesz. Amennyiben az EP-választás vagy a helyi önkormányzati választás fehér szavazólapjai a zöld borítékba kerülnek, azokat nem lehet figyelembe venni az eredménymegállapításnál.

Kiütéssel győzött a Fidesz-KDNP

Több mint 28 ezer delegáltat jelentettek be a jelöltek és a jelölőszervezetek a vasárnapi választások szavazatszámláló bizottságaiba a Nemzeti Választási Iroda (NVI) pénteki adatai szerint. A választási bizottságok megbízott tagjait és a nemzetiségek megfigyelőit múlt héten pénteken 16 óráig lehetett bejelenteni az illetékes választási irodáknál.  Az NVI pénteki adatai szerint a jelöltek és a jelölőszervezetek 28 842 megbízottat jelentettek be a szavazatszámláló bizottságokba, ebből az európai parlamenti (EP-) választáson induló pártok 23 238-at.
   

 A legtöbb delegáltat (12 918) a Fidesz és a KDNP jelentette be, 

őket a Tisztelet és Szabadság Párt (2830), a DK-MSZP-Párbeszéd (2187), a Momentum Mozgalom (1740) és a Jobbik-Konzervatívok (1097) követi. Az LMP 1034, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 764, a Mi Hazánk Mozgalom 482, a Mindenki Magyarországa Néppárt 154, a Megoldás Mozgalom 32 szavazatszámláló bizottsági delegáltat jelentett be, a Második Reformkor Párt egyet sem.
 

A június 9-ei választáson a több szavazókörös településeken minden szavazókörben működik szavazatszámláló bizottság (szszb), minden településen helyi választási bizottság (hvb) - amelyek közül az egy szavazókörös településen működők az szszb feladatait is ellátják -, a vármegyékben területi választási bizottság, illetve Budapesten a Fővárosi Választási Bizottság (ezeket együtt tvb-knek nevezik), továbbá országos hatáskörrel és illetékességgel a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). 

A választási bizottságok választott és megbízott (delegált) tagokból állnak. A szavazatszámláló bizottságok választott tagjait a 2022-es országgyűlési választás előtt választották a képviselő-testületek, míg a hvb-k és tvb-k választott tagjairól 2023 őszén a képviselő-testületek, illetve a vármegyei közgyűlések döntöttek. A továbbiakat a június 9-ei választáson induló, jogerősen nyilvántartásba vett jelöltek és jelölőszervezetek bízhatják meg. A jelölőszervezeteknek, független jelölteknek alapvető érdekük, hogy valamennyi választási bizottságba delegáljanak tagot, mivel így saját megbízottjaikon keresztül győződhetnek meg a választás tisztaságáról, azt ellenőrizhetik, és részt vehetnek a jogviták eldöntésében.