Hogyan és miért akarja Magyar Péter betiltani a Fidesz háborúellenes kampányát?

Orbán Viktor

Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

A Facebook, mint a legnagyobb közösségi médiaplatform a kormányfő Békemeneten elmondott beszédének törlésével azt demonstrálta, hogy aki békepárti politikát hirdet, az a Meta számára törlendő faktor – mondta az Origónak elmondott interjúban az alkotmányjogász. Ifj. Lomnici Zoltán szerint ez a háborúpárti Soros-hálózat és a Biden-kabinet befolyását sejteti a Zuckerberg-vállalkozások mögött, ami egyébként további alkotmányos kérdéseket generálhat. A szakértő meglátása szerint ami 2024-ben a valódi veszélyt jelenti, az épp a háború, annak eszkalációja, valamint az, hogy az Európai Parlamentben (EP) olyan politikusok lesznek többségben, akik az ukrajnai harcok elhúzódásában és kiterjedésében érdekeltek. Ifj. Lomnici hangsúlyozta, hogy a magyarok kiemelkedő többsége békepárti, és elutasítja azokat az álláspontokat, amelyek szerint nyugati csapatokat kellene küldeni Ukrajnába, illetve saját életünk árán vagy saját fegyvereket küldve megvédeni Ukrajnát, ezzel kockára téve egy harmadik világháború kirobbanását – ami egyben atomháború is lehetne.

Törölte a Facebook Orbán Viktor Békemeneten elmondott beszédét az M1 Híradó közösségimédia-oldaláról. Miért aggasztó ez, mire utalhat?

A Facebooknak összesen 1,6 milliárd aktív felhasználója van. Ha valakit – esetünkben a politikai beállítottsága okán – ezen a platformon elnémítanak, vagy akár csak törlik az általa közzétett bejegyzést, az – részletes indokolás és alátámasztottság nélkül – a véleménynyilvánítás korlátozását jelenti. A véleménynyilvánításhoz fűződő jog első generációs alapjog, ennél fogva az kizárólag a szükségesség-arányosság teszt elvégzése után és – a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatát követve – az emberi élet és méltóság védelme érdekében korlátozható.

Az eset több okból is aggodalomra ad okot. Egyrészt, mert a Facebook, illetve az ott dolgozó cenzorok odáig jutottak, hogy politikai érdekeik mentén a szólásszabadságot is képesek lábbal tiporni, egy EU tagállam legitim miniszterelnökének, az ország közszolgálati médiumának felületén megjelent kampánybeszédét kitörölni. Másrészt, mert 

a Facebook, mint a legnagyobb közösségimédia-platform ezzel azt demonstrálja, hogy aki békepárti politikát hirdet, a közösségi médiatulajdonos Meta számára törlendő faktor. Ez a háborúpárti Biden-kabinet befolyását sejteti a Zuckerberg-vállalkozások mögött, ami egyébként további alkotmányos kérdéseket generálhat.

Óriási tömeg gyűlt össze a tizedik alkalommal megrendezett Békemenetre
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A Facebook azzal indokolta a döntést, hogy szerinte "veszélyesnek minősített személyekhez és szervezetekhez kapcsolódó szimbólumokat osztottak meg, illetve veszélyes személyeket és szervezeteket dicsőítettek és támogattak". Valóban veszélyes lenne a Békemenet?

Egy olyan tömegrendezvény, amelyet a béke melletti megmozdulásként szerveznek, és amelynek az a mottója, hogy „Magyarország maradjon a béke szigete!”, már definíció szerint sem lehet veszélyes, hiszen 

ami 2024-ben a valódi veszélyt jelenti, az épp a háború, annak eszkalációja, valamint az, hogy az Európai Parlamentben (EP) olyan politikusok lesznek többségben, akik az ukrajnai harcok elhúzódásában és kiterjedésében érdekeltek.

A Békemenet kizárólag a háborúpárti politikai közösségek támogatottságára, illetve a politikusaik túlzott önbizalmára lehet „veszélyes”, ugyanis a Békemeneten a szervezők szerint – még a nem éppen ideális időjárási körülmények ellenére is – 300-500 ezer fő vehetett részt, így az esemény a valaha volt egyik legnagyobb részvétel mellett lezajló Békemenet volt. A magas résztvevői szám egyértelműen rámutat, hogy 

a magyarok kiemelkedő többsége békepárti, és elutasítja azokat az álláspontokat, amelyek szerint nyugati csapatokat kellene küldeni Ukrajnába, illetve saját életünk árán vagy saját fegyvereket küldve megvédeni Ukrajnát, ezzel kockára téve egy harmadik világháború kirobbanását – ami egyben atomháború is lehetne.

Magyar Péter múlt szombaton bejelentette, hogy megpróbálja elhallgattatni az Orbán-kormány háborúellenes kampányát. Tette mindezt azt követően, hogy egy sor jelöltjéről derült ki, hogy Soros György hálózatában dolgozott. Miért van ennek jelentősége a videó törlése vonatkozásában? Lehet, hogy ezért törölték a videót?

A Tisza párt alelnöke egy sor lépést spontánnak és önállónak kíván beállítani a választók előtt annak dacára, hogy már a követői számára is nyilvánvaló, hogy Magyar Péter nem a maga ura. Az első pillanattól kezdve egy Presmann-fióka fogta a kezét, Nagy Ervin személyében. A hálózati bekötöttség és a fogott státusz ugyanakkor egyfajta magabiztosságot kölcsönöz neki, ezért gondolhatja úgy, hogy országos és helyi szinten is bármit megtehet. Előbbire a háborúellenes kampány jogilag komolytalan betiltásának kísérlete, utóbbira a putnoki katolikus hívek elleni őrjöngésbe torkolló verbális támadás a példa. Magyar Péter már régen elrugaszkodott a törvényesség talajáról, és ebbe minden további nélkül belefér, hogy a leggátlástalanabb politikai lépésekre is képes, pláné, ha Soros Györgyöt tudhatja a megbízói között. És persze nincsenek véletlenek, az msn.com amerikai IT portál szerint Soros 53 800 részvényre növelte részesedését a Meta Platforms Inc.-ben, amely nagymértékben fektet be mesterséges intelligencia nagy nyelvi modellekbe, az egy negyedévvel ezelőtti 47 600-ról.

Magyar Péter európai parlamenti listájának második helyén Dávid Dóra, a Facebookot tulajdonló Meta jogtanácsosa is szerepel. Lehet összefüggés, kapcsolat a törlés és a jelölt munkahelye között?

Mint a székely viccben a hallal és az ivással, kizárni nem tudjuk annak a lehetőségét, hogy Magyar jelöltje aktivizálhatta magát. A Meta Platforms Inc., vagy közismertebb nevén Meta ugyanis a Facebook tulajdonosa. Utóbbi közösségi médiaóriásban szabályrendszerek, mint például a "közösségi alapelvek" felülírhatnak nemzeti vagy nemzetközi normákat, miközben persze az önkényes szelekció visszaélésekre is lehetőséget ad. Az európai törvénykezési sztenderdek alapján a vélemény és szólásszabadság korlátját alapvetően a becsületsértő, önkényes mocskolódás, illetve az emberi méltóság megsértése jelenti, az ezt túllépő, illetve beszűkítő jogértelmezés önkényes bírálathoz, alapjogsértő gyakorlathoz vezet, sőt ez sok esetben már digitális hatalommal való visszaélésnek tekinthető.

Ha kiderülne, hogy köze van a törléshez Dávid Dórának, az járhatna rá nézve következményekkel?

Miután nemrégiben a neokohn.hu portál és Köves Slomó rabbi profilját is egy időre törölte a Facebook, érdemes felidézni Jason Crawford amerikai ügyvéd ismert ügyét tavalyról. Crawford beperelte a Facebookot a törölt fiókja miatt, és nyert. Az ügyvéd a Facebook beperlésével – és győzelmével – nagy port kavart a közösségi médiában. Jason Crawfordnak a bíróság 50 000 dollárt is megítélt a közösségimédia-óriás ellen, miután fiókját jogtalanul törölték. 

Ezek alapján könnyen levezethető, hogy amennyiben egy fiók vagy tartalomtörlés jogszerűtlensége megállapítást nyer, ráadásul a folyamatban egy munkatárs aktív ártó részvételét is be tudják azonosítani, az minimum állásvesztéssel vagy akár súlyosabb jogi következményekkel is járhat.

Mondható, hogy ezek a cselekmények abba az irányba mutatnak, hogy a milliárdos spekuláns visszatérően a háború folytatását és eszkalációját hangsúlyozza, ezek az emberek pedig ezt segítik?

„Bármi történjék is, mi továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát” – ez a mondat Alexander Soros, a Nyílt Társadalom Alapítványok vezetőjétől hangzott el tavaly november 7-én, majd így folytatta "Ukrajna az a hely, ahol apám, Soros György sok időt töltött, és ahol a Nyílt Társadalom kiépítésére tett erőfeszítései nagy részét irányította. Azért jöttem, hogy kifejezzem szolidaritásomat. Ukrajnának nyújtott támogatásunk továbbra is rendületlen. Nem számít, mi történik a csatatéren. Nem számít, mi történik az Egyesült Államokban. Továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát és az itt működő Nemzetközi Reneszánsz Alapítványt”. Sorosék tehát a jövőben is mindent meg fognak tenni Ukrajna háborúban tartásáért, illetve a nyugati világban, így Magyarországon is minden eszközzel megpróbálják letörni a háborúellenes kampányokat. Ennek jelei már régóta jól látszanak hazánkban is, ráadásul 

az elkövetkező időszakban egy többfrontos – a szuverenitásunkat is érintő – támadássorozatra kell a békepárti magyar kormányzatnak felkészülnie. A Békemenet hatalmas ereje ugyanakkor megerősítette, hogy ebben a küzdelemben a nemzeti kormány számíthat a magyar emberek támogatására.

Orbán Viktor szombati, margitszigeti beszéde – miután felülvizsgálatot kértek a Facebooktól – később ismét elérhetővé vált a Híradó közösségi oldalán. Miért állíthatták vissza a videót?

A Facebook szabályzata nem engedi az olyan tartalmak közzétételét, amelyek a Meta által jogsértőnek tekintett módon, erőszakos jellegűnek minősített eseményeket – például a terrortámadásokat, gyűlöletkeltő eseményeket, több áldozatot is érintően elkövetett vagy akárcsak megkísérelt erőszakot, a sorozatgyilkosságokat vagy gyűlölet-bűncselekményeket – dicsőítenek, támogatnak vagy képviselnek; eltávolítják továbbá az olyan tartalmakat is, amelyek olyan, gyűlöletet hirdető ideológiákat dicsőítenek, támogatnak vagy képviselnek, mint például a nácizmus és a fehér felsőbbrendűség, mivel ezek megsértik a „közösségi irányelveket”.

Megdöbbentő, hogy a Facebook lényegében a neonáci mozgalmakkal vagy a terrorista erőszakkal helyezte egy kalap alá a magyar miniszterelnök békepárti kampánybeszédét. 

Emlékezetes, hogy a 2014 után Nyugat-Európán végig söprő terrorhullámot követően sokáig téma volt, hogy a Facebook legnépszerűbb közösségi oldalként hozzájárulhatott ahhoz, hogy az Iszlám Állam leendő terroristái egymással felvegyék a kapcsolatot, például az „ismerősnek ajánlás” elnevezésű funkción keresztül. 

A felelős közösségi tartalomszolgáltatónak tehát a valóban erőszakos és veszélyes személyek, valamint tartalmak ellen kellene inkább küzdenie, nem pedig egy szuverén uniós ország kormányfője által elmondott – egyébként éppen a békét, erőszakmentességet hirdető – választási kampánybeszéd és politikai üzenet „üldözésével” foglalkoznia.

Elképesztő volt a tömeg
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A magyar közszolgálati csatorna, az M1 Híradó közösségi oldaláról való eltávolítás után, a felülvizsgálati kérelem nyomán visszaállította a közösségi médiaszolgáltató a magyar kormányfő beszédének elérhetőségét a Facebookon, azonban 

a visszaállításhoz érthető, logikus magyarázattal nem tudott szolgálni, amiként egyébként az eltávolítást indokló korábbi magyarázat sem tudott konkrét választ adni arra, hogy konkrétan mivel sérthette meg a Facebook vonatkozó alapelveit a magyar miniszterelnök hétvégi beszédének nyilvános közlése. 

Az sem kizárható, hogy itt politikailag manipuláltan, szervezetten egy tömeges feljelentés történt a Metánál, és ilyenkor az algoritmussal (vagyis a számítógépes úton választ adó matematikai utasításokkal, szabályokkal) az oldal azonnal törölhet is, de a felülvizsgálati kérelem nyomán sok esetben el lehet érni, hogy visszaállítsák az adott közösségi tartalmat.

Összességében milyen visszhangot váltott ki a miniszterelnök beszéde?

Hatásos, nagy tömegeket mobilizálni képes beszédet mondott a miniszterelnök: a nagy politikai beszédekhez méltó módon komoly retorikai érveket vonultatott fel, amelyek miatt a hallgatósága teljesen ugyanazt gondolhatta, mint a beszédet elmondó politikus és államférfi, illetve a beszéd hatására sokan el is határozhatták a cselekvést az addig bizonytalanok közül, hogy június 9-ig – majd pedig a választás napján – maguk is hozzátegyék a részüket a közös politikai sikerhez.

Egy ilyen beszédnek ez lehetett a legfőbb célja: fölrázni a nemzeti, szuverenista tábort úgy, hogy a kormányfő világosan és logikusan megfogalmazta újra és újra a fő célját, illetve háborúellenes, békepárti nemzeti tézisét. A hatásos szónoklat végére megteremtette az érzelmi és tartalmi lezártságot, a meggyőző beszéddel sikerülhetett felhívnia a politikai híveket a választás előtti utolsó nagy kötelezettségvállalásra és cselekvésekre.

A román sajtóban több híradás is címben emelte ki Orbán Viktor azon kijelentését a békemeneti beszédből, hogy a magyarok nem akarják vérüket adni Ukrajnáért. Romániában is ismét napirendre került az utóbbi hetekben a kötelező katonai szolgálat bevezetésének kérdése. Romániában népszerű a magyar kormány brüsszeli intézkedéseket nyíltan bíráló diplomáciája.

A Breitbart, amerikai konzervatív portál úgy számolt be az eseményről, hogy Orbán Viktor több ezer embert mozgósított szombaton Budapest belvárosában a Békemeneten, amelyen az ukrajnai háború befejezését, valamint a Nyugat és Oroszország közötti eszkaláció megállítását követelte. 

Ugyanakkor a nemzetközi és a hazai baloldali sajtó görcsösen próbál belekötni mind a miniszterelnök beszédébe, mind a Békemenetbe, de a tényeket ők sem tudják elvitatni: több ember volt jelen a meneten, mint a háborúpárti oldal bármelyik tüntetésén, Orbán Viktor és a teljes nemzeti oldal pedig továbbra is, konzekvensen kiáll a béke mellett.

Milyen most a hangulat a vasárnapi választás előtt? Mire utalnak az ilyen cselekedetek?

A békepárti oldal számára nagyon fontos volt a Békemenet, békepárti erődemonstrációként összekovácsolta az embereket, illetve rámutatott:

két évvel a háború kitörése után is sokan vagyunk, akik nem akarunk háborút, valamint továbbra is a Fidesz-KDNP rendelkezik a legnagyobb támogatottsággal, a nemzeti-polgári oldal jelenti a legnagyobb politikai közösséget Magyarországon.

Az ilyen jelek arra utalnak, hogy a baloldal érzi a békepárti tábor velük szembeni megerősödését, különösen igaz ez Magyarországra, mint a XXI. századi Európában a béke szigetére, és minden eszközt megpróbálnak bevetni, hogy a békepárti hangokat elnémítsák – ugyanez a motiváció húzódott meg amögött, amikor a brüsszeli önkormányzat 2024. április 16-án betiltotta a NatCon rendezvényét.

Az idei Békemenet mottója – ahogy arra Csizmadia László a CÖF-CÖKA elnöke is felhívta a figyelmet – éppen ezért a belső és a nemzetközi politikai dimenzió irányába is határozott üzenetet hordozott magában. Míg a konfliktus kirobbanása óta háborúpárti álláspontot képviselő magyar baloldal részére azt közvetíti, hogy a háborúból profitáló külföldi finanszírozóik érdekei helyett a magyar emberek érdekeit, vagyis ne a háborút, hanem a békét tartsák szem előtt, addig az európai kontinenst a háború peremére sodró nemzetközi baloldali erőknek világosan jelzi, hogy 

nem hagyjuk, hogy két világháború után a harmadikba is belekényszerítsék hazánkat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK