Spanyolország
18:002024. július 05.
Németország
Portugália
21:002024. július 05.
Franciaország

Elmozdulás tapasztalható a háborúellenes pártok irányába Európában

Választások2024, Választások2024eredményváró, önkormányzati választás, európai parlamenti, választás, szavazás, Budapest, 2024.06.09., eredményváró rendezvény, Választások2024eredményváró, Fideszeredményváró2024,  Orbán Viktor, OrbánViktor
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Vágólapra másolva!
A XXI. Század Intézet podcastadásában a június 9-ei kettős választás végeredményeit értékeli Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója, hazai tekintetben Halkó Petra vezető elemzővel, európai viszonylatban pedig Biró András kutatóval.
Vágólapra másolva!

Az első rész a kontextus fölvázolásával kezdődik: Magyarországon a kettős választásra az ötödik Orbán-ciklus félidejében került sor, enyhe dekonjunktúrában, inkább negatív várakozások idején, a háború eszkalációjakor. 

Ehhez képest a kormánypártok soha nem látott mennyiségű, több mint kétmillió szavazatot szereztek EP-listájukon, ami 200 ezerrel több, mint az eddigi legjobb, öt évvel ezelőtti eredményük. 

Négy megyei jogú várost, képviselő-testülettel együtt elnyertek, és mind a 19 vármegyei közgyűlésben többségük van (Pestben relatív, a többi 18-ban abszolút). Ugyanakkor az EP-eredmény aránya a 2004-es, eddigi legrosszabbhoz képest is 3 százalékponttal alacsonyabb, a kormánypártok támogatása minden településtípusban – különösen a megyei jogú városokban és  a 20 ezer fő alatti településen – visszaesett, és bár  megnyerték a budapesti I. kerületet, de elvesztették  a tizenkettediket, három város – köztük Győr és Szolnok – pedig elveszett,  igaz közgyűlési többségüket megtartották. Eközben át kell alakítani a belpolitikai stratégiát, mivel a pártrendszer is megváltozott: az első számú kihívó a Tisza Párt, amely kiszorította a Momentumot, és harmadolta a baloldali blokkot.

A második részben kiderül, hogy az európai uniós választások utáni helyzet világos: ha nem is eget rengető, de elmozdulás tapasztalható a szuverenista és/vagy háborúellenes – többségükben jobboldali – pártok irányába. Az AfD az öt évvel ezelőttihez képet 5 százalékponttal nőtt, most 16 százalékot szerzett s ezzel a második erő lett, a Nemzeti Tömörülés majdnem a szavazatok harmadát megszerezte, így Macron föl is oszlatta a nemzetgyűlést, a belga kormányfő lemondott, a Flamand Blokk 14 százalékon van és az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt a szavazatok több mint negyedét megszerezte. Ezek után zajlik a kalkuláció a strasbourgi Európai Parlament jelenlegi frakcióinak eredményei közül is: nőtt az Európai Néppárt és a két frakcióhoz tartozó szuverenisták, csökkent a szocdem pártcsalád, még jobban a liberálisok. De maradnak-e vajon ezek a frakciók a most kezdődő ötéves ciklusban is – ez lesz a fő kérdés.

A Mindig péntek legújabb, Munka és alázat című adása elérhető Facebookon, YouTube-on és a 17 podcastcsatornán.

 KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK

 

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Mindent egy helyen az Eb-ről