A felvi.hu-n már elérhetőek a ponthatárok. Idén is magas ponthatár van a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol alkalmazott közgazdaságtan szakra 457 pontot kell elérni a bejutáshoz. A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karára általános orvos szakra 424 pontot kell elérni. A legnépszerűbb szakokra átlagban több mint 400 pontot kell elérniük a jelentkezőknek.
A Budapesti Gazdasági Egyetemen (BGE), Magyarország legnagyobb gazdaságtudományi képzőhelyén szeptemberben 5 948 elsőéves kezdheti meg tanulmányait. A BGE továbbra is piacvezető a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, a nemzetközi gazdálkodás, a pénzügy és számvitel, a turizmus-vendéglátás és az emberi erőforrások gazdasági alapszakon, ezekre összesen 3 850 hallgató nyert felvételt.
Csaknem hétezer hallgatót vett fel a Szegedi Tudományegyetem: a tavalyi, kiemelkedő eredmények után ismét magas a hallgatói létszám a 2024-es központi felvételi eljárásban – 6848 hallgatót vett fel az intézmény. A soron következő pótfelvételi, a szakirányú képzések és a külföldi hallgatók folyamatban lévő felvételi eljárásának lezárását követően több mint 9000 új diák kezdheti meg tanulmányait 2024 szeptemberében az SZTE-n.
A Semmelweis Egyetem hat karán magyar nyelvű képzésben összesen 2222 hallgató kezdheti meg tanulmányait a 2024/25-ös tanévben, közülük 2004-en az államilag támogatott, 218-an pedig az önköltséges képzésre nyertek felvételt.
Az orvos- és egészségtudományi területen továbbra is a Semmelweisen voltak a legmagasabbak a ponthatárok és az intézmény képzései számítottak a legnépszerűbbnek.
Az NKE közleménye szerint közel 11 ezer jelentkező közül most 2218-an jutottak be valamelyik képzésre. Ebben az évben is több szakon volt szükség négyszáz pont feletti teljesítményre a sikeres felvételhez. Az általános eljárásban az előző évhez képest idén több hallgatót vettek fel az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karra, ahol 959-en kezdhetik meg a 2024/2025-ös tanévet. A nappali munkarendű támogatott alapképzések közül a nemzetközi igazgatási szak angol nyelven is induló képzésére 434, a magyar nyelvűre pedig 431 pontra volt szükség a bejutáshoz. A közigazgatás-szervező szakra nappali támogatott képzésre 293, a levelezőre 320, az államtudományi osztatlan nappali munkarendű támogatott képzésre 347 pont volt a határ.
A Rendészettudományi Karon is többen kezdhetik meg tanulmányaikat, mint az előző évben, most 781 elsőévest várnak. A fokozott érdeklődés a ponthatárokban is megmutatkozott: a nappali munkarendű képzések közül idén is a bűnügyi alapszak bűnüldözési szakirányán volt szükség a legtöbb pontra a bejutáshoz: 420 pontot kellett elérniük a jelentkezőknek, a levelező munkarendű képzések közül a bűnügyi igazgatási alapszak bűnügyi nyomozó szakirányán 428, míg a rendészeti igazgatási alapszak közrendvédelmi szakirányán 440 pontra volt szükségük a felvételizőknek.
A Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon 325-en kezdik meg első tanévüket. A kar egyik legnépszerűbb képzése a nemzetközi biztonság- és védelempolitika szak, ahol a tavalyinál egy ponttal több, 432 pont volt a felvételi küszöb. A honvédtiszti alapképzésben meghirdetett szakokon 282 és 332 pont között volt a határ.
Az egyetem közlése szerint alapszakra 7.180, mesterszakra 3.345, osztatlan szakra 1.304, felsőoktatási szakképzésre 131 fő került be az Eötvös Loránd Tudományegyetemre. A felvettek közül 9.241-en nappali, 2.567-en levelező és 152-en esti munkarendben kezdik meg tanulmányaikat. Az egyetem gólyáinak 84%-a, 10.019 fő állami ösztöndíjas finanszírozási formában tanulhat. Idén az elsőhelyes jelentkezők 70%-át felvette az egyetem, szemben a tavalyi 68%-kal. A legtöbb hallgatót a Bölcsészettudományi Kar (2.214) fogadja, amelyet a Gazdaságtudományi Kar (2.099), valamint a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1.345) követ.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek – az ország elsőszámú, a pedagógusképzés teljes spektrumát lefedő felsőoktatási intézményeként – kiemelten fontos, hogy a felvettek 20%-a pedagógushallgatóként kezdi meg tanulmányait. Mindez számszerűen azt jelenti, hogy
az ELTE az elmúlt 15 év adatait tekintve idén vette fel a legtöbb jelentkezőt (2500 fő) pedagógusképzésre. Ezen belül 192 főt csecsemő- és kisgyermeknevelő, 284 főt óvodapedagógus, 203 főt tanító, 1053 főt tanár, 744 főt gyógypedagógus és logopédia szakra.
Kiemelkedő jelentőségű, hogy tanári mesterszakra az elmúlt 5 év átlagának háromszorosa, 550 fő nyert felvételt, összhangban a tanárok utánpótlására irányuló kormányzati törekvéssel. A 80 leendő informatikatanár mellett a leginkább hiányszakmának minősülő természettudományos tanárszakokon is jelentősebb számú hallgató (212 fő) kezdi meg tanulmányait.
Az ELTE legnépesebb szakja idén a jogászoké (801), őket követik a gyógypedagógusok (636), valamint a programtervező informatikusok (608).
Idén is kifejezetten magasak voltak a ponthatárok a pszichológia alapszakon, volt ahova 460 pont kellett a bejutáshoz. Az Eduline szerint a pszichológia szak évek óta az egyik legnépszerűbb szak a felvételizők körében. Évente több ezer hallgató választja ezt a képzést. Idén 4984-en jelölték meg első helyen, ennél többen egyedül csak a gazdálkodási és menedzsment (6801) szakra jelenkeztek első helyen.
Az összes jelentkezést nézve pszichológia szakra pedig 20 254 jelentkezés érkezett.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem pszichológia alapszakát sokan jelölték meg első helyen, amelynek államilag támogatott formájára 1158-an, az önköltséges változatára pedig 259-en adták be a jelentkezésüket.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kara is népszerű volt: első helyen 1064-en jelentkeztek államilag finanszírozott pszichológia képzésre. Az első helyes jelentkezők közül pedig 55-en a fizetős változatot jelölték meg. A Károli Gáspár Református Egyetem állami finanszírozott, magyar nyelvű képzésére 884-en jelentkeztek első helyen, az angol nyelvű, államilag finanszírozott szakot elsőnek 49-en jelölték meg.
A 2024-es felvételi ponthatárok nappalis, állami pszichológia alapszakon:
Az Eduline szerint összesen 4772 hallgató kezdi meg tanulmányait ősszel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, közülük 3694-en alapszakon, 868-an mesterszakon, és 210-en osztatlan képzésben.
Az alapképzési és osztatlan szakokra felvett hallgatók átlagos pontszáma meghaladja a 400-at, több esetben pedig 430-at is. Emellett a felvételizők több mint 90 százaléka olyan kiemelkedő pluszteljesítményeket nyújtott, mint például nyelvtudás vagy versenyeredmények, amelyekkel megszerezték a maximális 100 intézményi pontot.
Mutatjuk a legnépszerűbb alapszakok ponthatárait:
mérnökinformatikus: 340
villamosmérnöki: 320
gépészmérnöki: 320
mechatronikai mérnöki: 320
építészmérnöki: 398
gazdálkodási és menedzsment: 407
Az Eduline összesítése szerint 17 080 jelentkezővel idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem a felvételi legnépszerűbb felsőoktatási intézménye.
Az ELTE-t a három legnagyobb vidéki egyetem követi. 9950 jelentkezővel a második legnépszerűbb felsőoktatási intézmény a Debreceni Egyetem, a harmadik a 8395 jelentkezővel a Szegedi Tudományegyetem, a negyedik pedig 7292 jelentkezővel a Pécsi Tudományegyetem. Az ötödik legnépszerűbb felsőoktatási intézmény a budapesti székhelyű Budapesti Gazdasági Egyetem lett 6729 jelentkezővel.
Idén is a gazdaságtudományi képzések voltak a legnépszerűbbek a felvételizők körében, második helyre a pedagógusképzés került. A harmadik helyen állnak a műszaki képzések, de az első hatban szerepel az orvostudományi és az informatikai terület is.
Az évben először Debrecenben tartják a központi Pont Ott Partit, ami egy napra esik a Campus Fesztivál nyitórendezvényével és az Európai Egyetemi Játékok zárórendezvényével.
A felvételizők szerdán 20 órától kapnak értesítést SMS-ben az eredményükről, egy-másfél órán belül kell megkapnia mindenkinek az értesítést.
Akinek most nem sikerül bejutnia a megjelölt felsőoktatási intézménybe, július 30. és augusztus 7. között, a pótfelvételi eljárás keretében jelentkezhet máshová. Tavaly is mintegy 5 ezer hallgatót vettek fel ennek keretében, van tehát még további lehetőség.
Ahogyan arról az Origo korábban már beszámolt, idén már minden második diák vidéki felsőoktatási intézménybe jelentkezett. A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna műsorában szerdán elmondta, hogy a vidéki intézmények népszerűsége a megújult felsőoktatási modellnek köszönhető.
Immár második éve több mint 90 ezren jutottak be a megújult, versenyképes magyar felsőoktatásba! - közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán este, a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után az MTI-vel.
Az összegzés szerint tovább növekedett a műszaki, természettudományos, mérnöki, informatikai képzésekre, agrár- és orvos-egészségtudományi képzésekre, valamint a tanár- és tanítóképzésre felvettek száma is. Ez utóbbi a második legnépszerűbb képzési terület lett - írták.
"Kiemelendő, hogy minden második egyetemista vidéki egyetemre nyert felvételt. Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően tízből nyolc felvett állami ösztöndíjasként kezdheti meg tanulmányait" - olvasható a közleményben. A szaktárca közlése szerint a megújult felvételi növelte az egyetemek autonómiáját, és a felvételizők választási szabadságát. "Ezt mutatja az is, hogy az egyetemek választhattak mind az ötödik tanulmányi és érettségi tantárgy szakonkénti elfogadásakor, az emelt vagy középszintű érettségi szükségességének kérdésében, valamint a pontok egy ötödét adó intézményi 100 pont jogcímeiben is" - tartalmazza a közlemény. Hozzátették: ez tükröződik abban is, hogy a jelentkezőnek akár minden jelentkezési helyén különböző pontszáma lehet.
Akiknek most nem sikerült bejutnia valamely megjelölt felsőoktatási intézménybe, július 30. és augusztus 7. között, a pótfelvételi eljárás keretében ismét jelentkezhet - tájékoztatott a szaktárca.