Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Miért vállalták a tartalékos katonai szolgálatot? Mi motiválta Önöket?
Biró Ferenc: Már az egyetem megkezdése előtt eldöntöttem, hogy szeretnék tartalékos katona lenni. Úgy gondoltam, hogy itt elsajátíthatok olyan ismereteket, amikre máshol nem lenne esélyem. Ez beigazolódott, mert az alapkiképzés során sok olyat tanultam, amiről úgy érzem, hogy egész életemben hasznosítani tudok majd. Bevallom, azért is érdekelt ez a szolgálat, mert itt fegyelmet lehet tanulni, és nekem erre szükségem volt. A tartalékos szolgálat óta nemcsak egy attitűdbeli, hanem egy személyiségbeli változáson is átestem, aminek nagyon örülök.
Nagyváti Bence: Bennem mindig is volt egy belső indíttatás, hogy tenni szeretnék valamit a hazámért. A családomban csak nagypapám volt sorkatona, egyébként nem volt előttem katonai példa. Évekig sportoló voltam, és nagyon szerettem az ott megtanult fegyelmet, koncentrálási képességet, a szorgalmat, amit a honvédségen belül szerettem volna még magasabb szintre fejleszteni.
Mindketten említették a fegyelmet. Egy fiatalnak mit tud adni a katonai közeg? Tud rendszert vinni az életébe a tartalékos katonai szolgálat?
Biró Ferenc: Abszolút, hiszen ez egy olyan rendszer, ahol be kell tartani a szabályokat, és ez kimondottan az előnyünkre válik. Ha valaki az évek során tartalékosként sok szolgálatot vállal el – hiszen ez önkéntes alapon működik – az nemcsak formálja a személyiségét, hanem kihat majd az életére, a mindennapi ritmusára, hozzáállására az élethez.
Rendszer lesz az életében, amely sokkal inkább megkönnyíti a kihívásokkal való szembenézést is. A katonai szolgálat minden formája tartást, egyfajta rendszerelméletet nyújt, fegyelmezettségre tanít. A fizikai kihívások teljesítése növeli az önbizalmat.
Nagyváti Bence: Alapvetően egyetértek azzal, amit az őrmester úr elmondott, annyival egészíteném ki, hogy ez a szolgálat nemcsak érdekes és izgalmas, hanem lelkiekben is sokat ad. A korosztályomban sokan nincsenek hozzászokva – és velem is így volt –, a valódi korán keléshez, a másokhoz való magas szintű alkalmazkodáshoz.
Jómagam az alapkiképzésem során hat hétig laktam bent a laktanyában, és a mindennapi rend betartása, a monotonitástűrés, a jelentési kötelezettség olyan gyökeresen megváltoztatták az értékrendemet és a látásmódomat, hogy azóta, akinek csak tudom, és tehetem, mondom, hogy a honvédség egy nagyon jó lehetőség személyiségfejlődés céljából, valamint akkor is, ha valaki nehezebben tud alkalmazkodni az új helyzetekhez, nehezebben tud beilleszkedni egy új közegbe.
Itt önmagára találhat, ki tud lépni a komfortzónájából, és rengeteget változhat, gyarapodhat. Az összetartó közösség biztonságot nyújt.
Önök meglehetősen fiatalok, és mindketten azt erősítették meg, hogy megtalálták a számításukat a Magyar Honvédségnél. Elképzelhetőnek tartják, hogy idővel az adott fiatal akár tartalékosból hivatásos katonává váljon?
Biró Ferenc: Szerintem személy- és tapasztalatfüggő, hogy ki akarja végül hivatásának választani ezt a szolgálatot. Ami biztos, hogy ez a szolgálat ösztönzi a fiatalokat, de akár az idősebbeket is az átlagosnál jobb fizikum megtartására, fejlesztésére. Saját tapasztalatom, hogy rám nagyon jó fizikai hatással volt az alapkiképzés és a szolgálat is, de igaz ez a személyiségfejlődésemre is. A lényeg, hogy az alapkiképzés során az ember kilépjen a megszokott ritmusából. Tapasztalatot, ebből pedig később sikert kovácsolni csak úgy lehet, ha az ember a komfortzónáján kívülre lép és teljesít.
Köttettek jó barátságok, ismeretségek, ami miatt azt érezték, hogy megtapasztalták a bajtársiasság és az egy közösséghez való tartozás érzését?
Nagyváti Bence: Az életre szóló barátságok szerintem ritkábbak, azonban olyan világban élünk, ahol nagyon fontos az, hogy milyen első benyomást tesz az adott ember a másikra, hogy hogyan viselkedik utána. Több barátommal egyszerre végeztem az alapkiképzést, így ezzel nem igazán teremtettem meg a lehetőségét új barátságok kialakulásának, de annál a századnál, ahol kiképeztek, biztos vagyok benne, hogy mindenki felvenné nekem a telefont, ha szükségem lenne segítségre. Meg merem kockáztatni, hogy
ez a fajta szolgálat sokkal bensőségesebb, fontosabb kapcsolatokat képes létrehozni, mint egy barátság, mert olyan szoros, közvetlen kapcsolatot ápolok a bajtársaimmal, ami már túlmutat a barátságon. Itt inkább egy második családot kapunk.
A közösség kölcsönös támogatása, a közös célok elérése hozzájárul a csoport kohéziójához, stabilitásához és egy mélyebb bizalmi kapcsolat kialakulásához.
Miért hasznos az, hogy területvédelmi tartalékosként nem kell lemondani a fő foglalkozásról, és rugalmas a szolgálat vállalása?
Biró Ferenc: Sokan vannak abban a helyzetben, hogy tanulnak, dolgoznak, vannak fontos feladataik, de szimpatizálnak a Magyar Honvédséggel, mégis sokakban van egy kis félsz azzal kapcsolatban, hogy el kell kötelezni magukat. Ehhez azt gondolom, hogy valamilyen szinten érettnek kell lenni, a tartalékos szolgálat pedig éppen ezt tudja adni: hogy a civil életvitellel teljes mértékben összeegyeztethető, mert akár munka, akár felsőoktatási tanulmányok mellett is végezhető.
Nagyváti Bence: Hasonlóképpen látom én is. Az utóbbi időben óriási fejlődésen ment át a Magyar Honvédség, és a lehető legjobb lehetőségeket akarja nyújtani a tartalékos szolgálatot ellátóknak is. Az is fontos, hogy a minisztérium a munkaadókra is figyel, hogy számukra is előnyös legyen, ha tartalékosokat alkalmaznak. Mi, tartalékosok védjük a hazánkat, és ezzel a munkahelyünk biztonságát is.
Eddig milyen feladatokat kellett elvégezniük a tartalékos szolgálatuk alatt?
Biró Ferenc: A koronavírus-járvány alatt vállaltam kórházszolgálatot a Dél-pesti Centrumkórházban és a Heim Pál Gyermekkórházban. Azt tapasztaltam, hogy óriási igény volt a szolgálatunkra, sokat tudtunk segíteni az embereknek, és ez jó érzéssel töltött el.
Voltak beléptetési feladatok, fizikai munka, de valójában ott segítettünk, ahol csak tudtunk. Nagyon jó szívvel gondolok vissza arra, hogy tudtam másoknak segíteni, és ezért sem közhely az a mondás, hogy „a katona ott segít, ahol tud!”
A tartalékos szolgálatot vállalók anyagi hozzájárulásban részesülnek. Ez lehet-e egy plusz motiváló tényező a fiatalok számára a jelentkezéskor?
Biró Ferenc: Természetesen! Minden közhely nélkül mondom, hogy az egzisztenciális biztonság megteremtése elég fontos a mai világban, hiszen ez a sikeres élet egyik alappillére.
A tartalékos szolgálatot vállalók olyan juttatásokat kapnak – gondoljunk akár a bruttó 150 ezer forint szerződéskötési díjra, vagy a bruttó 600 ezer forint rendelkezésre állási díjra –, amit egy diákmunka keretein belül például nem biztos, hogy meg tudnak kapni. Emellett bruttó 500 ezer forintos eseti ajánlási bónusz is jár annak, aki hoz magával még egy területvédelmi tartalékost.
És aki tovább akar lépni, annak számtalan lehetősége van.
Nagyváti Bence: Igen, és ami még fontos, hogy rendelkezésre állási díj is jár a tartalékos számára, és a szerződéskötés napján történő évfordulókor érkezik. Ez is egy jelentős összeg.
Mesélnének a kiképzésről, és hogy miért ajánlanák a fiataloknak?
Nagyváti Bence: Én többfajta kiképzésen vettem részt, és szeretném magam fejleszteni. A Magyar Honvédség ebből a szempontból rendkívül színes palettával rendelkezik, mert minden létező szakterületen van valamilyen speciális képzés, amely jó lehetőség egy olyan embernek, mint én, aki szeretne tanulni, ameddig csak lehet. El tudom képzelni a jövőmet a Magyar Honvédségnél, és próbálok is ebbe az irányba tervezni.
Mi volt a legjobb az alapkiképzésben?
Nagyváti Bence: A bajtársiasság érzésének megtapasztalása. Sokan kezdtük a kiképzést, volt lemorzsolódás is, de a kemény mag megmaradt, és ezt más közeg, ahogyan már mondtam is, nem tudja megadni.
Biró Ferenc:
Megtanulunk bánni gépkarabéllyal, pisztollyal, tudunk gránáttal dobni, és irányított robbantást is végzünk. Emellett az alakiság az egyik legfontosabb elem, a katonai fegyelem fokmérője.
Sok olyan helyzettel találkozik a tartalékos, amellyel máshol biztosan nem fog, éppen ezért is gondolom azt, hogy ez életre szóló élményeket ad.
A megszerzett tudást a mindennapi életük során is kamatoztathatják?
Nagyváti Bence: Igen, mindenképpen, mert nemcsak a gondolkodásmódunk változik meg, hanem egyfajta intellektuális fejlődést is ad. A civil élethez képest többlettudást kapunk. A mindennapos testnevelés segít abban, hogy katonaként fizikailag és mentálisan erősebb legyen az ember. Az állóképességünket tudjuk növelni, a versenyek és egyéb tevékenységek pedig a csapatszellemet erősítik.
A toborzókampány mottója a Szeretem, Megvédem! – ez jellemzi a tartalékost, hiszen készen áll arra, hogy megvédje saját környezetét és a hazáját. Önöknek mit jelent ez a mottó, és mit üzen a fiataloknak?
Nagyváti Bence: Ezzel a kampánnyal még jobban megerősítik annak a lehetőségét, hogy a hasonló gondolkodású fiatalokat még jobban elérjék. Elérjék azokat, akik szeretnének tenni a hazájukért, de nem akarnak teljesen elköteleződni, vagy még nem biztosak benne száz százalékosan. Ez a kampány rengeteg pozitívummal és előnnyel szolgál a jelentkezőknek, hiszen a kiemelt juttatások és speciális továbbképzések mellett a területvédelmi tartalékosok összetartó közösségének tagjaként a lakóhelyük védelmezőjévé válhatnak.
A Szeretem, Megvédem! jelenti azt, hogy a hazámat minden áron megvédem? Főleg, ha azt vesszük figyelembe, hogy a szomszédunkban egy háború zajlik, és most még aktuálisabb ez a kampány, mit valaha?
Biró Ferenc: Igen, hiszen rengeteg konfliktus van a világban, amely hazánkra is kihat. A Magyar Honvédség elsődleges feladata, hogy Magyarország szuverenitását megvédje, területi épségét megtartsa.
Szerintem mindenki, akiben van akár csak egy kicsi hazafias érzés, az szeretné elkötelezni magát, és megvédeni a hazáját. Én is ezt teszem, most éppen a tartalékos szolgálat keretein belül.
Volt olyan, akinek ajánlották, hogy jelentkezzen, és ma már tartalékosként szolgál?
Biró Ferenc: Természetesen. Sok szaktársam az én ajánlásomra jelentkezett, és nem bánták meg a döntésüket.
Nagyváti Bence: Én vidékről származom, és otthon volt olyan, akinek ajánlottam, és ő is jelentkezett. Ma már tartalékosként szolgál.
Mit üzennének azoknak a fiataloknak, akik még nem döntötték el, hogy jelentkezzenek-e tartalékos katonai szolgálatra?
Nagyváti Bence: A honvédség kötelékéhez tartalékos katonaként csatlakozni kiváló lehetőség, hiszen itt egy támogató közösségben olyan élményekkel gazdagodunk, amely során magabiztosságot és önbecsülést nyerünk. Aki szeretné a hazáját szolgálni, annak itt a helye, mert belekóstolhat abba, milyen a katonai élet, és lehet éppen ez motiválja majd abban, hogy megtalálja a helyét a világban, rátaláljon élete hivatására. Bárkivel beszéltem eddig, azt mondta, hogy nagyon sokat köszönhet az alapkiképzésnek, nagyon élvezte.
Biró Ferenc: A jelentkezéssel semmit nem veszíthet! Vágjon bele, mert csak nyerhet vele!
Még több információ ITT érhető el, jelentkezni pedig ITT lehet!
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK
Az új ajánlati csomag: a jelentkezők évi bruttó 600 ezer, azaz havi 50 ezer forintot kapnak az alapkiképzés után, a szerződéskötési díj bruttó 150 ezer forint, és bruttó 500 ezer forint az ajánlási bónusz jár. Ezt akkor kapja meg a tartalékos, ha az általa toborzott új tag elvégzi az alapkiképzést.
A felsőoktatásban tanulók havonta bruttó 160 ezer forint, a szakképzésben tanulók bruttó 110 ezer forint ösztöndíjra jogosultak, amennyiben tanulmányaik alatt szolgálatot vállalnak.