Folytatódik a magyar gazdaság növekedése

Beérkeztek a KSH legfrissebb gazdasági adatai. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Molnár Dánielt, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzőjét.

Beérkeztek a KSH legfrissebb gazdasági adatai. A kedvezőtlen külső körülmények ellenére stabilak a növekedési kilátásaink? Ön hogyan értékeli az adatokat?

A gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest a nyers adatok szerint 1,5, míg a szezonálisan kiigazított adatok szerint 1,3 százalékkal nőtt. 

Ez utóbbi a negyedik leggyorsabb ütem az eddig adatot publikáló uniós tagországok között. 

A növekedés üteme ugyanakkor elmaradt az előzetesen várttól, negyedéves alapon pedig kismértékben még csökkent is a gazdasági teljesítmény. Az első becslés keretében a részletes adatokat még nem publikálja a KSH, így csupán annyit tudunk, hogy termelési oldalról az építőipar és az ingatlanügyletek támogatták a gazdasági növekedést, miközben az ipar érdemben visszafogta azt. 

Ez összhangban áll a várakozásainkkal, mivel az építőiparban a havi adatok alapján már kibontakozott egy felívelő trend, amely elsősorban a vállalati szféra beruházásainak köszönhető. 

Az ipar esetében a legfőbb problémát legfontosabb külpiacunk, Németország gazdaságának a gyengélkedése jelenti, és itt nem is látszanak egyelőre a kilábalás jelei. A külső kereslet gyengélkedése így visszafogja a hazai exportot, ennek révén pedig kihat az exportorientált ipari termelésre és a kapcsolódó ágazatokra is.

A belső kereslet esetében bár megindult a helyreállás, ennek üteme viszont elmarad a várttól, a lakosság óvatossági motívuma továbbra is erős. A bérek ugyan kétszámjegyű növekedést mutatnak, míg az infláció hónapok óta a jegybanki toleranciasávon belül alakul, az ennek nyomán jelentkező reálbér-növekedés azonban csak mérsékelten csapódik le a fogyasztásban: 

a kiskereskedelmi forgalom és a turizmus is növekszik, azonban a háztartások a rendelkezésre álló többletjövedelemből egyelőre még inkább a megtakarításaikat növelik, a tartalékaikat töltik vissza.

A reálbérek növekedési üteme dinamikus: 10% körüli szinten alakul. A kiskereskedelmi forgalom 5 hónapja folyamatos nő. Ez miért fontos?

A reálbérek növekedése elengedhetetlen az óvatossági motívum oldódásához, ami pedig feltétele a fogyasztás emelkedésének, amely a GDP-nek nagyságrendileg a 60 százalékát adja. Bár a kiskereskedelem hónapok óta növekszik, ennek üteme azonban mérsékelt: az év első öt hónapjában 2,7 százalékkal haladta meg a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakának adatát. Ezen belül is az élelmiszer-forgalom nőtt gyorsabb ütemben, 4,0 százalékkal. 

Fotó: Botond Horvath / Shutterstock

Ez azt mutatja, hogy a háztartások körében változatlanul erős az óvatossági motívum, a nem létfontosságú fogyasztást továbbra is részben elhalasztják. A béremelkedésből származó többletjövedelem érdemi része megtakarításokban csapódik le, vagyis feltehetően továbbra is zajlik a korábbi időszakban felélt tartalékok visszaépítése. 

Összességében tehát kedvező, hogy a kiskereskedelmi forgalom, ami a fogyasztás egyik alappillére, növekszik, azonban az ütemén még látszik, hogy bőven van tér a fogyasztási hajlandóság emelésére.

A háborús helyzet közepette is a turizmus az év első felében közel 8%-kal bővült a tavalyi rekordévhez képest. Ez hogyan értékelhető?

A turisztikai szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma a belföldi vendégeknél 3,0, míg a külföldieknél 12,2 százalékkal emelkedett az első félévben éves alapon, azaz az ágazatot nem kizárólagosan, de elsősorban a külföldi vendégek húzzák. Kiemelendő ugyanakkor, hogy tavalyhoz képest a belföldi vendégek száma a vendégéjszakák számánál érdemben gyorsabb ütemben, 7,4 százalékkal nőtt, vagyis a magyar vendégek többen, de átlagosan kevesebb időt töltöttek el a szálláshelyeken. A külföldi vendégek esetében is látható, hogy valamelyest csökkent az átlagosan eltöltött idő, tekintve, hogy a vendégek száma az előző év azonos időszakához képest jelentősen, 19,3 százalékkal bővült, ami meghaladja a vendégéjszakák számának növekedését. A külföldi vendégforgalom bővülésében továbbra is a koronavírus-járvány utáni helyreállást érdemes kiemelni, valamint hazánk kedvező adottságait úgy a szálláshelyek minőségét, mint árát illetően. 

Miközben a belföldi vendégek esetében a reálbérek emelkedése játssza a legfontosabb szerepet a forgalom bővülésében, egyúttal azonban a külföldön nyaraló magyarok száma is gyors ütemben nő.

Az ágazat kilátásai továbbra is kedvezőek. A reálbérek emelkedése támogatja a hazai turizmust, miközben a külföldi vendégek is változatlanul nagy számban érkeznek hazánkba.

Fotó: Catherine_P / Shutterstock/ Catherine_P

Ha a háború a közeljövőben véget ér, az hogyan befolyásolhatja a magyar növekedést?

A szomszédunkban zajló háború több csatornán keresztül is kihatással van úgy a magyar, mint az európai növekedési kilátásokra. A háború bizonytalansági tényező, óvatosságra ösztönzi a vállalati szektort is, a vállalatok még élénken emlékezhetnek az energiaárak 2022-es elszabadulására, amely jelentősen rontotta a jövedelmezőségüket. Ezen felül az ennek nyomán bekövetkező inflációs sokk a keresletet is visszavetette, amely azóta se állt még helyre teljes mértékben. De a korábban tapasztaltnál magasabb szinten ragadó energiaárak is jelentős mértékben erodálják az egész EU versenyképességét. 

Továbbá a háborúhoz kapcsolódó kiadások (támogatások, menekültek ellátása) a rosszabb gazdasági helyzet okozta, alacsonyabb költségvetési bevételekkel kiegészülve érdemben korlátozzák a költségvetési mozgásteret, amelyből a kormányok tudnák támogatni a hazai vállalatokat és javítani gazdaságuk versenyképességét. 

A háború lezárása tehát kiiktatná egyrészt a bizonytalansági faktort, másrészt pedig érdemi forrásokat szabadítana fel a gazdasági növekedés támogatására.  

Donald Trump 
Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo 

Hogyan hathat a novemberi amerikai elnökválasztás eredménye a magyar költségvetésre?

Donald Trump az orosz-ukrán háború gyors lezárását ígérte megválasztása esetére, miközben a demokrata vezetés Ukrajna további támogatását szorgalmazza. Így pedig rövid távon közvetlenül a háború kimenetele, fennmaradása kapcsán és annak a magyar és az európai gazdaságra gyakorolt hatásán keresztül gyakorolhat az amerikai elnökválasztás hatást a magyar költségvetésre. De hosszabb távon a két oldal eltérő gazdasági felfogása is érdemben különböző világgazdasági környezetet teremt, amely pedig Magyarországra, mint kis, nyitott gazdaságra is befolyással van.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK