Mélyponton a Momentum: polgárháborús állapotok uralkodhatnak a pártban

Nehéz helyzetben a Momentum: a Népszava információi szerint a párt választási bukása óta szinte polgárháborús viszonyok alakultak ki házon belül. Jelenleg Fekete-Győr András és Tompos Márton pályáznak a párt vezető posztjáért, ám sokan elhagyják a süllyedő hajót. A Magyar Nemzetnek nyilatkozva Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója elmondta, hogy a Momentum népszerűségi problémáit nem a személycserék fogják megoldani. Úgy véli, a párt korábbi bája az volt, ami most átmenetileg a Tisza Párté.

A Momentum képtelen volt felnőni azokhoz az ambíciókhoz, amelyekről vezető politikusai beszéltek. Nem véletlen, hogy a 2024-es önkormányzati választáson sem tudtak minden vármegyében listát állítani. A szervezeti gyengeség azonban csak egy a Momentum sok hiányossága közül: a stratégiaalkotással kapcsolatos gyengeségeik régebb óta látszanak. A most pályázó elnökjelöltek mindegyike igazolta ezt – mondta Tóth Erik, akit a Népszavában megjelent írás apropóján kérdezték.

Emlékeztetnek, 

a baloldali lap értesülései szerint a Momentum választási bukása óta szinte polgárháborús viszonyok alakultak ki házon belül. 

Azt írták, hogy a Momentum vasárnapi tisztújításán egész biztosan távozik a pártvezetésből Soproni Tamás, Hajnal Miklós és Orosz Anna. Tompos Márton eddigi alelnök és parlamenti frakcióvezető-helyettes, valamint Fekete-Győr András, exelnök, ex-frakcióvezető indulnak a párt vezető posztjáért.

 

Ki lesz a Momentum elnöke?
Az elemző felidézte: Fekete-Győr András korábban azt mondta, hogy nem fog a DK-val szövetségre lépni, Tompos Márton pedig a lengyel minta másolásáról, vagyis a korábbi francia liberális iránytól való elpártolásról beszél, miközben teljes mellszélességgel áll ki az orosz–ukrán konfliktusba történő európai beavatkozás mellett. Mint kifejtette: a két pályázó jelölt közül azért Tompos Márton az esélyesebb, mert ellentétben Fekete-Győr Andrással, ő még nem volt pártelnök és a nyugati háborúpárti politika minden fontos üzenetét felmondta már legalább egyszer.

Az igazgató szerint a Momentum népszerűségi problémáit nem a személycserék fogják megoldani.

Hozzátette: Donáth Anna többszöri visszatérése óta tudni lehet azt is, hogy önmagában egy pozíció megújításával a politikai közösség elpárolgását nem lehet megállítani, ellenben stratégiai hibák elkövetésével fel lehet gyorsítani. Mint kifejtette, Donáth esetében a stratégiai hiba a hazaárulásra való hajlam volt: ő biztosan hitt abban, hogy az EU-s pénzek blokkolására tett lépései magasztos célt – a kormánybuktatást – szolgálják, de a választók szemében ez pitiáner és ellenszenves döntés volt.

 

A Momentum korábbi bája az volt, ami most átmenetileg a Tisza Párté
Tóth Erik szerint Fekete-Győr megválasztása az eljelentéktelenedést erősítené, hiszen egy bukott politikus kerülne egy bukott párt élére, Tompos pozícióba hozása pedig az utóbbi öt év kudarcainak beismerését igazolná. Az elemző úgy vélekedett, a Momentum korábbi bája az volt, ami most átmenetileg a Tisza Párté:

újszerű és ismeretlen arcokból állt, akik a „tiszta kéz” politikájával kecsegtettek.

A DK-tól és a többi ellenzéki párttól eleinte erőltetett módon távol maradtak, a választásokhoz közeledve azonban mindig az összefogást szorgalmazták rövid távú politikai érdekeik követése miatt. Ennek az olvasztótégely-politikának az lett a következménye, hogy az ellenzéki pártok és politikusok közötti tartalmi különbségek megszűntek.

Tóth Erik a Magyar Nemzetnek közölte:

Külső mintákat könnyen, szavazókat azonban egyre nehezebben talál a párt.

Hozzátette: ezt igazolja, hogy az SZDSZ nyomdokain anno elinduló párt Budapesten is komoly pozíciókat vesztett. Ugyan polgármesterei vannak, de a szavazói átpártoltak más formációkhoz: a Fővárosi Közgyűlés mandátumszerzési küszöbértékét (5 százalék) nem tudták elérni, a 23 fővárosi kerületből pedig 22-ben az országos 3,7 százalékos EP-eredményt elérő listájuk népszerűbb volt, mint a fővárosi listájuk. A pártnak egyetlen reménye maradt: az Országgyűlésben még így is láthatóak lesznek a következő szűk két évben, így a parlamenti munka felértékelődésére lehet számítani esetükben.