Orbán Balázs: A magyar nagystratégia lényege az ország megvédésével egyidejűleg a béke és fejlődés biztosítása

A "magyar nagystratégia" lényege, hogy az ország védekezik az ellene és a keresztény kultúra elleni támadásokkal szemben, miközben békét és fejlődést biztosít a magyar emberek számára - vélekedett a miniszterelnök politikai igazgatója szombaton a tihanyi Tranzit fesztiválon.

Orbán Balázs a rendezvényen Schiffer András ügyvéddel, a Lehet Más a Politika (LMP) egyik alapítójával, korábbi országgyűlési képviselőjével beszélgetett a Magyarország stratégiai kérdéseiről, a nemzet legfontosabb célkitűzéseiről. Mint kifejtette, négy pont alapján érdemes meghatározni a "magyar nagystratégiát". Az első és egyik legfontosabb szerinte, hogy milyen a nemzetet körülvevő világ? Támogató - mint Szent István idején -, vagy éppen - mint most - göröngyös úton kénytelenek haladni a magyarok. Kijelentette: 

a mai Európában a keresztény kultúra, a hagyományok elleni általános támadások nehézséget jelentenek a magyar nemzeti célok elérésekor, ezért védekezni kell minden ilyen támadás ellen.

Az országot ezzel együtt, mondta - nem ideológiai, hanem technológiai módon - modernizálni kell, e program mellett pedig ki kell tartani. A harmadik fontos csomópont a szuverenitás, ugyanis - mint vélekedett - azok a hatalmi csoportok tudnak megerősödni, amelyek meg tudják őrizni szuverenitásukat gazdasági, külpolitikai, pénzügyi, energiaellátási tekintetben is.

A negyedik kérdés a konnektivitásé, azaz meg kell válaszolni, hogy miben rejlik az a felhajtó erő, amelyből Magyarország fejlett ország fejlettebb ország lesz. Mivel a blokkosodás lezárja a kapcsolatokat, Orbán Balázs szerint Magyarországnak minden területen és számos irányba kapcsolatokat kell építenie saját nemzeti céljai elérése érdekében - mondta. Schiffer András úgy vélekedett: a magyaroknak nincs bajuk a nyugati civilizációval, mert az szerinte az antikvitást, a keresztény kultúrát jelenti. Ezzel szemben véleménye szerint minderre valóban veszélyt jelent az Európára erőltetett amerikanizáció, amely ellen érdemes szót emelni. A modernizáció kapcsán felhívta a figyelmet: 

nem vezet jóra, hogy a tudomány és a technika fétise előtt hajbókolunk, 

szerinte ezért harcolni kell a "modernizációs dühvel szemben". A korábbi LMP-s politikus kritikával illette a digitális állampolgárság témakörét is, attól tartva, hogy a későbbiekben az aktuális kormányok kötelezővé tehetik azt, így az emberek adatai akár rossz kezekbe is kerülhetnek. 

Fotó: Orbán Balázs - Facebook

Orbán Balázs szerint a modernizáció és a modernizmus különválasztandó, utóbbi támadása el is fogadható számára, mert "megtagadja azt, ami korábban volt", akár Istent vagy a természetet. A modernizáció ezzel szemben arról szól szerinte, hogy folyamatos legyen a fejlődés, az emberek életminőségének javulása. Magyarország ezért szerinte nem teheti meg, hogy nemet mond a legfejlettebb nyugati technológiákra. A szuverenitás kapcsán Schiffer András úgy vélte: 

Magyarországon az első számú szuverenitási kérdés, hogy vannak-e versenyképes temelőkapacitásai. Mivel szerinte a rendszerváltás idején ezek jó részétől megfosztották az országot, máig szenved a magyar gazdaság, és az ország kiszolgáltatottá vált a globális ellátóláncoknak. 

Orbán Balázs erre válaszul beszámolt arról, hogy a magyar kormány 2010 után az emberek túlnyomó részét foglalkoztató magyar tulajdonú kisvállalkozásokat folyamatosan támogatta, a közepes méretűeket segített exportképességük növelése érdekében, míg a nagyvállalatokat globális piacon való terjeszkedésben támogatta, s mind az élelmiszerellátás, mind az energiaellátás területén fejlődést ért el. Schiffer András szerint sokkal nagyobb szükség van az energiafüggetlenség fokozására, míg a külföldi nagybefektetők viszonylatában az a félő, hogy a globális nagytőke döntései miatt a nagy magyarországi gyárakat kiszolgáló KKV-szektor károkat szenved a jövőben. Orbán Balázs utóbbival kapcsolatban kijelentette: a magyar gazdaság jelenleg Európában a komplexitási összehasonlításban az első között van, ezért gyorsan és jól tud reagálni a világgazdaságban bekövetkező változásokra, a megújuló energiaforrások arányát tekintve pedig az élmezőnyben van EU-s viszonylatban.