Az árvíz után újrakezdik a szúnyogirtást Magyarországon

A szokatlan őszi gyérítést a folyók áradása indokolja, hiszen a Dunán és a Lajtán levonult árhullám után a folyók árterein olyan víztestek maradtak vissza, amelyekben tömegesen fejlődhetnek ki a csípőszúnyogok lárvái - írja az MTI.

A meteorológiai előrejelzések szerint a nappali hőmérsékletek még segítik a lárvák kifejlődését, ezért október első felében jelentősebb szúnyogártalom alakulhat ki a Duna és Lajta menti településeken. 

A szúnyogártalom megelőzése érdekében a szakemberek a héten a két folyó mentén, illetve a Rába és a Duna torkolatánál biológiai módszerrel lépnek fel a szúnyoglárvák ellen.

 Az ártéren autókról, a járművekkel nem megközelíthető helyeken kézi permetezőkkel, a növényzettel sűrűn borított területeken pedig repülőről végeznek biológiai szúnyoggyérítést. Az ártéri erdőkben granulátumot szórnak a vízbe repülőről, autóról és kézi permetezőből pedig folyadék formában juttatják ki a természetes fehérjetartalmú szert, amely a lárvák számát csökkenti. 

Repülőgépes szúnyogirtás a Tisza árterében
Fotó: MTI/Mészáros János

Ez a fehérje az alkalmazott dózisban kizárólag a csípőszúnyogok lárváit pusztítja el, minden más élőlényre, köztük az árvaszúnyogokra is ártalmatlan.

 Összesen 2850 hektárnyi vízfelületen, főként a lakott teleülések közelében juttatják ki a lárvák elleni szelektív készítményt. 

A természetvédelmi oltalom alatt álló területeken biológiai szúnyoggyérítés sem végezhető.