Hankó Balázs: A hagyományos család a társadalom alapegysége

A hagyományos család a magyar társadalom alapegysége, "nem vagyunk hajlandóak a nyugati identitáskáosz egyetlen elemét sem ráerőltetni a magyar családokra" - mondta a kulturális és innovációs miniszter hétfőn Budapesten, az Identitás mint politikai fegyver című konferencián.

A XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium közös rendezvényén Hankó Balázs úgy fogalmazott: magyarnak lenni "ad egy szilárd alapállást, alapérzést". Kiemelte: Magyarországon nem fog sérülni a gyermekek védelme, nem valósulhat meg a bináris emberi identitás szétverése, nem vezetnek be harmadik vagy többedik nemet, és nem vonják kétségbe a szülők nevelési jogait. "Nem hagyjuk elbizonytalanodni sem a szülőket, sem a gyerekeket" - húzta alá. Azt mondta: 

az emberi, közösségi és nemzeti identitások kérdése az utóbbi időben mozgásba lendült; ha azonban az identitás is elmozdul a biztos helyéről, "akkor egyetlen olyan pont sem marad, ami egyben tartaná a világot.

 Szavai szerint az emberi faj reprodukciója, fenntartása "biológiai, kulturális és szakrális okokból is" az egyes számú vastörvény. "Ha ezt hagyjuk szétverni, akkor minden megkérdőjeleződik, ami a hitből, a hagyományból és a közös emberi kultúrából ered" - fűzte hozzá. 

A tárcavezető véleménye szerint a liberalizmus "belső gondolatrendőrséget" igyekszik kialakítani az egyet nem értőkben, ez pedig elbizonytalanítja, magyarázkodásra akarja kényszeríteni az embereket, és szorongást kelt bennük. 

Mára oda jutottunk, hogy a normalitás szorul magyarázatra

- jelentette ki. 

Hankó Balázs, Kulturális és Innovációs miniszter
Fotó: Fotó: Mirkó István - Magyar Nemzet 

A miniszter szavai szerint az identitáskáoszt azok keltik, akik számára a hit, a tradíció és a kultúra "valamiféle folyékony, kontúr és igazság nélküli egyfelől-másfelől ügy." Hankó Balázs fontosnak nevezte, hogy a felsőoktatásban stabil kapaszkodót nyújtsanak a fiataloknak, miközben hagyják, hogy "bontogassák a szárnyaikat." 

Miniszterként az a feladatom, hogy ne hagyjam, hogy a magyar egyetemek egyszólamúak legyenek. A magyar egyetemeknek a magyar társadalom, a magyar gazdaság, a magyar jövő érdekében kell működniük

- hangsúlyozta. 

Úgy folytatta: a tudományos és innovációs politikának sem szabad az öncélúságot támogatnia. 

Úgy kell nyitnunk az új felé, hogy ne szakadjunk el az örökérvényűtől

- mutatott rá. Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója azt hangsúlyozta, hogy az "amerikai demokráciaexporttal" olyan értékrend ránk tukmálása kezdődött meg, ami nem egyeztethető össze a több mint 1100 év alatt kikristályosodott hagyományainkkal, keresztény örökségünkkel. Az amerikanizáció életellenes felfogást képvisel, és szokásainkra, értékeinkre, identitásunkra, sőt nyíltan a kulturális és politikai szuverenitásunkra tör - jelentette ki. 

Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója
Fotó: Fotó: Mirkó István - Magyar Nemzet

A nyugati világban ma az a jelszó, hogy háborúzz, ne szeretkezz! 

- húzta alá, hozzátéve: a szexpárti kultúrából mára egy "nemek közötti különbségeket tagadó, transzokat ünneplő új prüdéria" lett. A szex és a reprodukció, valamint a szex és a szerelem elvált egymástól - mondta, megjegyezve: az önmegvalósítást előtérbe helyező felfogás nem támogatja a gyerekvállalást. A főigazgató kitért arra is, hogy a nyugati világot jellemző szexuális szabadosság egyre kevesebb szexet és egyre nagyobb boldogtalanságot okoz. 

Nyugaton a nők szexmentes életre kényszerülnek 

- fogalmazott. Hozzátette: a fejlett társadalmakban az emberek sokszor elköteleződés nélküli kalandokat bonyolítanak és az "erőfeszítés nélküli jólétet tekintik életprogramnak." Eközben egyre többen depressziósak és terápiára szorulnak, "a csóró férfiak pedig csak nehezen vagy egyáltalán nem kapnak nőt" - mutatott rá. 

Ha a család szerepe meginog, akkor sivár, magányos és örömtelen lesz az élet - szögezte le Schmidt Mária, aki szerint legfőbb ideje belátni, hogy "család nélkül nem fog menni." Megjegyezte azt is: különleges ajándék, ha szerelmesek tudunk lenni és ha belénk szeretnek. 

Ne mondjunk le arról, hogy társat találjunk, mert a család célt, támaszt, védelmet és biztonságot nyújt

 - fogalmazott. Lánczi András filozófus arra hívta fel a figyelmet, hogy Isten egyértelműen két neműnek teremtette az embert, a nemi vágy pedig benne volt az első emberpárban is. A szexualitást nem szabad eltárgyiasítani - figyelmeztetett, rámutatva: a szexualitás régen a szerelemmel volt azonos, mára azonban kiüresedett. Szavai szerint az európai civilizációban a gyereknemzés nem hogy relatívvá vált, hanem kifejezetten ellenségessé tették. 

Lánczi András úgy fogalmazott: 

az embert teljesen szabad lényként kezelni utópia. Ez a felfogás ráadásul azt a törekvést fejezi ki, hogy nincs szükség közösségre, összetartó erőre, szerelemre, szeretetre vagy barátságra 

- tette hozzá, megjegyezve: az nem megoldás, ha mindent elsöprünk, ami addig jellemezte a kultúránkat.