Kétezer ember lakhatását sodorja veszélybe az áradás Karácsony Gergely döntése miatt

Óriási bajban vannak a budapesti Római-parton található Nánási út–Királyok útja szakaszon élők, legalábbis akik közel építkeztek a folyóparthoz. Karácsony Gergelyék ugyanis 2023-ban hullámtérré minősítették át a területet, és az ott élők semmilyen segítséget nem kapnak a fővárostól a védekezéshez.

Karácsony Gergely döntése miatt kétezer ember lakhatását sodorja veszélybe az áradás. A főpolgármester és pártja több mint egy évtizede kelt hisztériát a budapesti Római-parton megépítendő mobil gát köré - kezdte cikkében a Magyar Nemzet.

A politikus 2019-es megválasztásával azonban a kommunikációs csatából brutális valóság lett azok számára, akik a Nánási út–Királyok útja szakasznál közelebb építkeztek a folyóparthoz.

 "A területet 2023-ban ugyanis Karácsonyék hullámtérré minősítették át, és az itt élők semmilyen segítséget nem kapnak a fővárostól a védekezéshez. Ráadásul a főváros baloldali vezetése ígéreteik ellenére az elmúlt ciklusban sem jutott sokkal közelebb ahhoz, hogy megvédje a Római-partot: az általuk tervezett nyomvonalon legkorábban 2029-re épülhet mobil gát" - írták.

A főpolgármester úgy gondolja, nem hagyta cserben a lakosokat.
Fotó: Origo

A Római-parton jelenleg kétezer ember lakhatása van veszélyben, nem számíthatnak a fővárosra. 

A III. kerületi önkormányzattól 200 zsákot kaptak családonként, de legalább 150 ezer zsákból épült védmű kellene a sikeres védekezéshez. 

A Párbeszéd már 2013-ban petíciót indított azért, hogy a Római-parton ne a partvonalon épüljön meg a tervezett mobil gát. 

Elég volt a sunyi buldózerpolitikából! Védjük meg a Római-partot!

 - írták akkor, kiemelve, hogy a folyópartra tervezett mobil gát telepítése több száz fa kivágásával járna. 2019 januárjában Szabó Tímea országgyűlési képviselő és Karácsony Gergely sajtótájékoztatót tartottak a helyszínen. Karácsony Gergely megválasztása után azonban ezen a szakaszon négy évig semmi nem történt, csupán a terveket készítették el. A mobil gát felhúzása legkorábban 2029-ben várható.

Ha megválasztanak, és ez a mai főpolgármester-jelölti vállalásom, akkor fel fogom gyorsítani az árvízi védekezést Budapest egész területére vonatkozóan, és itt ebben az övezetben is azt az egyedüli szakmailag és természeti örökségvédelmi szempontjából egyedüli lehetséges alternatívát fogjuk választani, hogy megerősítjük az itteni gátakat

 - mondta az említett sajtóeseményen Karácsony. A főváros 2023 tavaszán a parthoz közeli 70 hektáros területet hullámtérnek nevezte át. Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes azt mondta egy lakossági fórumon, hogy „el is lehet költözni”. 

Karácsony Gergely arra a kérdésre, hogy cserben hagyta-e a lakosokat, azt mondta, hogy ez a „fideszes politikusok narratívája".

Mint arról már korábban beszámoltunk, Nagymaroson, majd Kismaroson ellenőrizte szerda délelőtt Orbán Viktor miniszterelnök az árvízvédelmi munkálatokat, Rétvári Bencével, a térség országgyűlési képviselőjével közösen. A miniszterelnök videóbejegyzést is közzétette közösségi oldalán az érintett települések aktuális árvízhelyzetéről.

Arról is írtunk, hogy szerdán hajnalban a vízügyes szakemberek megnyitották a Lajta-szükségtározó-rendszert Mosonmagyaróvár és a környező települések védelmében.

A gátat megbontották, hogy irányított módon, biztonságosan, és megfelelő időzítéssel vizet tudjanak kivezetni a kijelölt területekre.

"A vízügyi beavatkozás jó döntésnek bizonyult, Mosonmagyaróvár fölött már napközben éreztette hatását a levonuló víztömeg csökkentésében" - olvasható a Vízügy Magyarország YouTube-oldalon.