Magyar Péter nagyot bukott az árvízi hisztériájával

A Nézőpont Intézetnek a magyarországi árvízi védekezés során készült közvélemény-kutatása alapján a Fidesz-KNDP (47 százalék), a DK-MSZP-P (8 százalék) és a Mi Hazánk (6 százalék) is erősödött, míg Magyar Péter pártja némiképp gyengült (33 százalék). Az okokról Erdélyi Rezső Krisztiánnal a Nézőpont Intézet elemzőjével beszélgettünk.

- A kutatás rámutatott, hogy azok a pártok profitáltak, amelyek az árvízi védekezés első napjait nem politikai támadásra használták fel. Mit jelent ez pontosan?

- Ez alapvetően azt jelenti, hogy két különböző magatartást látunk Orbán Viktor részéről és Magyar Péter részéről. Orbán Viktor most is, csakúgy, mint 2013-ban, amikor az utolsó ilyen nagy árvíz volt Magyarországon, irányítja a védekezést, helyén volt a védekezésnél, és államférfihoz, kormányfőhöz méltóan intézi a szervezési kérdéseket, nyilván azokkal a szervekkel együtt, akiknek hivatalból ez a feladatuk. 

Ezzel szemben Magyar Péternél azt láttuk, hogy bár ő is kint van a gáton, de sokkal inkább arra használja fel az árvizet, hogy belekössön gyakorlatilag mindenkibe politikailag, a kormányba, a honvédségbe, a tartalékosokba, a vízügyesekbe. 

Gyakorlatilag mindenhol támadási felületet keresett, és mindenkivel szemben igyekezett pozicionálni magát, ami szereptévesztés. 

Erdélyi Rezső Krisztián
Fotó: Nézőpont Intézet

Ilyenkor, amikor egy árvízi helyzet van, vagy bármilyen természeti katasztrófa, akkor pont, hogy arra kellene törekedni, hogy az egységet erősítsük és hangsúlyozzuk. Ugyanis ilyenkor az elsődleges az emberi élet, azt követően pedig az anyagi értékeknek a védelme. 

Az, hogy egy relatíve frissen megjelent feltörekvő ellenzéki pártnak a vezetője egy ilyen helyzetet a politikai pecsenyéjének a sütögetésére használ ki, szerintem egy hiba. 

Azt még érdemes ehhez hozzátenni – és ez különösen érdekes a ma reggel fényében, amikor is Magyar Pétert sokadik alkalommal meghívták a közmédiába, de első alkalommal el is fogadta ezt a meghívást –, hogy Magyar olyan magyarázatokkal állt elő, hogy azért jelennek meg a különböző interjúk, különböző kutatások, mert fej-fej mellett van a Tisza-párt és a Fidesz-KDNP. 

Ez egy nyilvánvaló hazugság. 

Pont azt látjuk, és azt bizonyítja egyébként a mi kutatásunk is, hogy nemhogy zárul az olló, hanem kifejezetten nyílik az árvízi védekezés után a Fidesz-KDNP és a Tisza párt között.

- A kutatásból is látszik, hogy csökkent a Tisza támogatottsága. Eltaktikázta Magyar Péter?

- Alapvetően azt gondolom, hogy igen, eltaktikázta. Azért, mert voltak olyan lépései, amikre rezonál a magyar választópolgároknak egy része. Ilyen volt, amikor elment vonatozni, ilyen volt, amikor elment hőmérővel a kórházakba. 

Azt gondolhatta most Magyar Péter, hogy ezek után az árvízi védekezésben is be fog jönni az, hogyha ő mindenki mást felelősnek próbál beállítani saját magán kívül. 

Ez egy hibás taktikai lépés volt. Bár jó érzékkel megtalálta, hogy az árvíz egy fontos téma, de egyszerűen rettentően rosszul kommunikált benne.

- A Fidesz-KDNP ugyanakkor erősödött. Ez a sikeres védekezésnek köszönhető egyértelműen, vagy más politikai folyamatok is hozzájárulhattak ehhez az elmúlt időszakban?

- A Fidesz erősödött, és ennek nagyon fontos része a sikeres árvízi védekezés. Az, hogy eltérően azoktól az országoktól, ahol sokkal nagyobb károk keletkeztek, a Duna mentén lévő különböző településeken meg tudták oldani úgy az árvízi védekezést kormányzati segítséggel, részben önkormányzati segítséggel, hogy nem keletkeztek jelentős anyagi károk Magyarországon, az emberi életek nem kerültek veszélybe, ami mindig az elsődleges. 

Ez azt mutatja a polgároknak, hogy igenis egy olyan ember áll az ország élén kormányfőként, aki képes sikeresen kezelni ilyen válsághelyzeteket. 

Azt egyébként tegyük hozzá, hogy nem ez az első válsághelyzet, amit Orbán Viktor kezelt. És hogyha választásokról beszélünk, akkor bár Magyarországon alapvetően választanak egyéni országgyűlési képviselőt, meg szavaznak listára, de valójában a magyar emberek miniszterelnökre szavaznak. 

És egy miniszterelnök esetében a legfontosabb kérdés, hogy képes-e az országot akár súlyos helyzetekben, akár válsághelyzetekben kezelni az ország problémáit, illetve menedzselni ezeket a problémákat. 

Orbán Viktor esetében azt látták, hogy képes rá. Magyar Péter esetében azt látták, hogy nem képes rá."

- A kutatásból az is kiderült, hogy míg Magyar Péter pártja gyengült, addig a DK és a Mi Hazánk erősödött. Ilyen könnyen módosul a pártpreferencia az ellenzéki oldalon?

- Az ellenzék egy másik történet ebből a szempontból. Jól látszik, hogyha megnézzük visszamenőlegesen a kutatásokat, hogy Magyar Péter alapvetően az ellenzék többi pártjából tudott építkezni. Most, hogyha Magyar Péter támogatottsága visszaesik, akkor valahol logikus módon egyébként azok a választópolgárok, akik elfordulnak tőle - akik döntően ellenzéki, kormánykritikus vagy kormányellenes választópolgárok - más egyéb ellenzéki pártokhoz mennek vissza, amelyeket egyébként gyakorlatilag felszalámizott, vagy ha úgy tetszik, akkor kannibalizál Magyar Péter az elmúlt időszakban. 

- Mi történt a kispártokkal?

- Azt láttuk, hogy azzal együtt, hogy Magyar Péter erősödött, megszűntek gyakorlatilag az ellenzéki pártok, kiment mögülük a támogatottság. A Párbeszédnek soha nem volt valós támogatottsága, de az LMP, a Momentum, a Jobbik folyamatosan gyengültek, illetve a DK és az MSZP is. Most 1-2 százaléka a szavazópolgároknak visszament ezekhez a pártokhoz, ami a DK esetében például azt jelenti, hogy 6 százalékról 8 százalékra erősödtek. Félreértés ne essék, egy 3,1 százalékos hibahatárral számolva még mindig lehet, hogy a DK nem jutna be a parlamentbe, de azért most már jobb helyzetben van, mint néhány héttel ezelőtt. A Kétfarkú Kutyapárt esetében ugyanakkor látjuk azt, hogy ők abszolút nem tudták magukat exponálni az árvíz idején, ez meg is látszik, hiszen nekik pedig csökkent a támogatottságuk, akárcsak a Momentumnak.

- A kispártok lassan akár el is tűnhetnek a politikai palettáról?

- Érdemes azt látni - mert ez megint csak kell ahhoz, hogy megértsük a magyar választói mentalitást -, hogy nagyon sokáig azt láttuk, és részben azt látjuk ma is, hogy van három párt, a Fidesz, a DK és a Mi Hazánk, amelyeknek identitás-szavazói vannak. Az összes többinek nem. A momentumosok például a kormányzat ellen vannak, az éppen aktuális reménységhez ők képesek átmenni, hívják Márki-Zay Péternek, hívják Magyar Péternek, bárkinek. Éppen ezért van az, hogy például a Momentum támogatottsága gyakorlatilag teljes mértékben lenullázódott Magyar Péternek a megjelenésével, mert a Momentum-szavazók alapvetően nem Momentum-szavazók voltak, hanem kormányellenes szavazók. Ezért estek ki az EP-ből, ezért estek ki a Fővárosi Közgyűlésből, és azt gondolom, hogy ezért néznek nagyon félve a 2026-os parlamenti választásokra is.