A nemzet lánya a történész szemével

Különleges cseh–magyar minisorozat indult A nemzet lánya címmel. A film történelmi hátteréről Mészáros Andor habilitált egyetemi docenssel, a Kelet-, Közép-Európa Története és Történeti Ruszisztikai Tanszék oktatójával beszélgetett a MagyarNemzet.

A sorozat egy fiatal lány romantikus történetét mutatja be, aki az 1870-es években a cseh nemzeti identitást formáló, viharos történelmi időkben próbálja megtalálni saját szabadságát és boldogságát. A Magyar Nemzet Mészáros Andor magyar történésszel készített interjút, melyben a sorozat történelmi hátteréről beszélgettek a szakemberrel.

A lap elsőként arról kérdezte a történészt, van-e hasonlóság az 1848-as forradalmak leverése utáni magyarországi és csehországi helyzet között?

"Inkább különbségek vannak. Az ugyan hasonló, hogy 1848-ban a bécsi eseményekre reagálva megmozdultak a csehek is, de a cseh tartományokban nem volt forradalom, Prágában volt spontán felkelés.

Később is voltak, akik lázadtak az oktrojált alkotmány, a bécsi abszolutizmus ellen, köztük az egyik legfontosabb a nemzet leányának édesapja, Karel Havlíček Borovský. Ő csak úgy tűnik fel a filmben, mint a lány régen elhunyt apja, aki a „legnagyobb cseh író” volt. Valóban író volt, de a korszakban léteztek nála jelentősebb irodalmi személyiségek is. Borovský Tiroli elégiái és Lávra király című költeménye jelentősek, de inkább politikai gondolkodóként volt kimagasló.

"A cseh területek autonómiája mellett foglalt állást a Habsburg Birodalmon belül. A nagy különbség a korszak cseh és magyar politikai elképzelései között az volt, hogy a magyarországi közélet történeti jogi alapon a hungarus, Szent István-i magyar állam egységében gondolkodott, a csehek inkább nemzeti autonómiában. Ők a cseh (szláv) nyelvű területek önállóságát szerették volna elérni a birodalmon belül, lemondva a cseh történelmi tartományok német ajkú területeiről (viszont hozzájuk csatolva a Magyar Királyság északi, szlovák etnikai régióját). František Palacký történész, politikus – aki idősen a filmben is feltűnik – dolgozta ki 1848-ban ennek az alapját, amit ausztroszlávizmusnak neveznek. Ez a kremsieri birodalmi gyűlésnek benyújtott politikai koncepció a Habsburg Birodalom nemzetei önrendelkezésének kérdését akarta megoldani, föderalizálni kívánta a birodalmat. Úgy gondolta, létre kellene hozni hat nemzetiségi területet, köztük magyart és csehszlávot is. Karel Havlíček Borovský ennek a gondolatnak volt meghatározó támogatója"- mondta el a kérdésre Mészáros Andor.

A lap arról is érdeklődött, mi indokolhatta, hogy Karel Havlíček Borovský kultikus rangú mártírrá emelkedett a cseh közvélemény megítélése szerint?
A történész szerint mert  élete a cseh nemzeti ügy melletti következetes kiállása miatt tragikusan alakult. Kiutasították a cseh történeti tartományokból és Brixenbe száműzték, ahonnan négy év után szabadult, majd harmincnégy évesen tüdőbetegségben meghalt. 

1856-os prágai temetése a neoabszolutizmus korszakának legfontosabb cseh nemzeti megmozdulása volt, szervezésébe a nemzeti mozgalom minden jeles alakja bekapcsolódott. Borovskýt a cseh szabadságküzdelmek mártírjának tekintették, aki életét adta a cseh nemzetért.

Arra a kérdésre, hogy valóban megmozgatta-e az egész országot az árván maradó Zdeňka Havlíčková sorsa körüli aggodalom, Mészáros Andor azt felelte:

a nemzet mártírja meghalt brixeni száműzetését követően, egyetlen leánya árván maradt, nagy nélkülözésben nevelkedett nagybátyja családjában. Szinte magától értetődő, hogy a nemzet mártírjának árva lánya a nemzet leánya, a nemzetnek kell gondoskodnia róla. 

A Magyar Nemzet arra is kíváncsi volt, lehet-e párhuzamot vonni a nemzet lánya életének fordulatait követő kiemelt figyelmet látva a XX. századi sztárkultuszokkal?

A történész szerint "a nemzet mártírjának árván maradt lánya jó téma volt a korabeli sajtó számára. Hirdették, hogy az árván maradt lányról gondoskodni kell a nemzetnek. Sztár lett a maga korában." A történész azonban hozzátette, a lány élete viszont másképp alakult, mint a filmben. Ebben úgy ábrázolják, mintha egyértelműen áldozata lenne ennek az érdeklődésnek. 

A történész megjegyezte,a lány nem volt annyira kiszolgáltatott, mint ahogyan ábrázolták.

A Magyar Nemzet következő kérdésére, hogy találhatunk-e a magyarországi ikonikus történelmi alakok között analógiákat a szereplőkkel, a történész szerint  

Karel Havlíček Borovský népszerűsége Kossuth Lajos népszerűségéhez hasonlítható talán leginkább.

Azzal a hkülönbséggel, hogy Borovský a fegyveres harcra nem gondolt, ő inkább író, gondolkodó volt, a sajtóban fogalmazta meg véleményét. Abban is hasonlítanak, hogy mindketten száműzetésbe kerültek, ami kultuszuk fontos alapját adta. A nemzet lánya iránti figyelem pedig talán Szendrey Júlia, a magyar nemzet özvegye iránti figyelemhez hasonlítható. A szakember azt is hozzáfűzte, hogy sem a nemzet özvegye, sem a nemzet leánya nem tudott tökéletesen megfelelni a közvélemény irántuk támasztott elvárásainak.

A kérdésre, hogy mi a véleménye a történet kiválasztásáról, alkalmas a cseh nemzeti önazonosság érzés erősítésére Mészáros Andor kiemelte, hogy a cseh sorozat kapcsán is felvetődhet a történelmi filmek szerepének kérdése, hogy mi is a film alkotóinak célja? Hozzátette, a történelmi hűség nem elsődlegesen fontos a sorozatban. Nagy vonalakban megőrzik, de el is rugaszkodnak tőle, bár meg van az egyensúly a kettő között. Példáaul a nyelvezet és a gesztusok olykor nem korhűek, mivel fiatalos szófordulatokat hallhatunk olykor és olyan gesztusokat, például a bálba érkező lányok ökölpacsizása. Ezek bár a kortól teljesen idegenek, de valószínűleg közelebb hozhatják a történetet a közönséghez.

Egy következő kérdésre, hogy párhuzamba állítható-e ez a cseh sorozat a magyar történelmi filmek és sorozatok nemzeti öntudatot erősítő vonulatával a történész zárásként kifejtette, szerinte igen, bár véleménye szerint ezzel a sorozattal nem elsősorban a cseh identitást akarták erősíteni, inkább egy mai fontos témát helyeztek történelmi környezetbe.

A Nemzet Lányáról készült korábbi kritikáról bővebben ide kattintva olvasható! Az Origo galériát is készített, amelyben ízelítőt kaphatnak képekben az érdeklődők a sorozat fantasztikus látványvilágából.