Hidvéghi Balázs: Brüsszel egy bábkormányt akar Magyarországon

Hiszünk abban, hogy be kell vonni az embereket az ország sorsáról szóló fontos döntésekbe - mondta a Magyar Nemzetnek Hidvéghi Balázs a kormány által meghirdetett nemzeti konzultációról. A Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterhelyettese elmondta, a konzultációban olyan témákról lesz szó, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ország erősödjék. Szót ejtett arról is, hogy az ország szuverenitására leselkedő legnagyobb veszély Brüsszelből érkezik, Magyar Péter pedig behódolna az EU-nak a legfontosabb kérdésekben.

– Mi a jelentősége a hamarosan induló nemzeti konzultációnak?

– A nemzeti konzultáció bevált eszköz arra, hogy sorsdöntő kérdésekben egyetértési pontokat alakítsunk ki a magyar emberekkel. Most ilyen fontos döntési pontok előtt állunk az új gazdaságpolitikával, a családtámogatásokkal, a 13. havi nyugdíjjal, a migrációval kapcsolatban. Meggyőződésünk, ahhoz, hogy a gazdaság erősödjön, Magyarországnak gazdaságilag semlegesnek kell lennie. Azért van szükség új gazdaságpolitikára, hogy újra fenntartható növekedési pályán tartsuk a magyar gazdaságot, ahogy a járvány és a háború előtt is sikerült megtennünk. Most látható az a törekvés Brüsszel részéről, hogy gazdasági hidegháborút indítson és megakadályozza a gazdasági és kereskedelmi együttműködést egyes országokkal, pusztán ideológiai okokból.

Ez a magyar függetlenségről is szól, hogy mi magunk dönthessük el, kivel kereskedünk, honnan szerzünk be számunkra fontos alapanyagokat, árucikkeket és honnan fogadunk befektetéseket. Magyarország akkor jár jól, ha minden irányba nyitva tartja a kereskedelmi lehetőségeket, és gazdasági együttműködést épít ki a feltörekvő keleti-ázsiai gazdasági hatalmakkal, miközben megtartja és tovább fejleszti a már létező és működő nyugati kapcsolatokat.

Nekünk nem érdekünk, hogy egy brüsszeli ideológiai diktátum alapján korlátozzák azt, kivel kereskedhetünk és működhetünk együtt. Ez nem ideológiai kérdés. Azért fordulunk most a magyar emberekhez a nemzeti konzultációval, hogy megerősítést és támogatást kapjunk ehhez a politikához.

– Tehát elsősorban gazdasági témákról esik szó a konzultációban?

– Igen, elsősorban gazdasági kérdésekről és olyan fontos témákról a gazdaságon belül, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ország erősödjék és a magyar emberek helyzete javuljon. Ilyen többek között a magyar kis- és középvállalkozások támogatása. Újra beszélnünk kell az emberekkel a multikról. Itt is válaszút előtt állunk: vagy hagyjuk, hogy Brüsszel diktáljon, vagy szükség van a multinacionális cégek szigorú kontroll alatt tartására is, hiszen a magyarok érdekeit kell szolgálnia e cégek jelenlétének. Nem elfogadható, ha kizárólag arra koncentrálnak, hogy gazdasági erejükkel visszaélve az extraprofitjukat növeljék, amit aztán kivisznek az országból. Fontos a lakhatás kérdése is, amit a kormány eddig is erősen támogatott. Itt meg kell vitatnunk, hogy a meglévő otthonteremtési támogatások mellett vonjuk-e be a munkáltatókat és akár a bankokat is egy ötszázalékos kamatú lakáshitelprogramba. Ugyancsak fontos kérdés, hogy segítsünk-e a munkát vállaló fiataloknak a munkáshitel bevezetésével. De fontos, hogy tisztázzuk, megvédjük-e a 13. havi nyugdíjat, amelyekért komoly csatákat kell még ma is megvívni, hiszen ez az egyik olyan intézkedés, amit Brüsszel el akar törölni a rezsicsökkentés és a migrációs politikánk mellett.

– Miért fontos, hogy a magyar emberek két választás között többször elmondhatják a véleményüket fontos kérdésekben?

– Brüsszellel és a baloldallal ellentétben, amely mindig támadja a nemzeti konzultációkat, mi hiszünk abban, hogy be kell vonni az embereket az ország sorsáról szóló fontos döntésekbe. Nemcsak négyévente, az országgyűlési választások alkalmával kell az embereket megkérdezni, hanem folyamatosan fenn kell tartani velük a kapcsolatot. Amikor fordulóponthoz érünk, akkor úgy kell döntést hozni, hogy az ő véleményüket ismerjük. A kormányzat így mindig nagyobb erővel és legitimitással tud a két választás közötti négyéves időszakban is egy-egy ügyben kiállni az ország érdekeiért.

Amikor a magyar baloldal vagy a brüsszeli bürokraták támadják a nemzeti konzultációt, az pont annak a jele, hogy jó úton járunk, mert az ellenfeleink is érzik, hogy ez egy működő és az országot erősítő eszköz. Elég ránézni most azokra az országokra, ahol Brüsszel és a vezetők az emberek feje fölött úgy döntöttek, hogy betelepítik a migránsokat.

Forrnak az indulatok, párhuzamos társadalmak alakultak ki, brutálisan nőtt a bűncselekmények, a nők elleni erőszak, az antiszemita támadások száma. A magyar kormány az egyetlen, amely rendszeresen párbeszédet folytat a kormányzás irányáról az emberekkel. Ez ad nekünk erőt és felhatalmazást minden brüsszeli diktátummal szemben.

– Mik az alapjai a kormány által meghirdetett gazdasági semlegességnek?

– A gazdasági semlegességnek az alapvető logikája arról szól, hogy a világgazdaságban óriási változások történnek. Ezt vagy tudomásul vesszük és a nyertesei leszünk, vagy lemaradunk. Brüsszel rossz döntései miatt Európa leszakadóban van, az Egyesült Államok és Kína gazdasága sokkal robusztusabban nő, mint az európai. A magyar gazdaság növekedési pályán van, bővülése meghaladja az uniós átlagot, de azt szeretnénk, hogy még tovább erősödjünk. Brüsszel gazdasági hidegháborút akar, és elő akarja írni nekünk, hogy kivel kereskedhetünk és kivel nem. Ez sérti Magyarország érdekeit. Nekünk az a jó, ha szabadon kereskedünk mind a Nyugattal, mind a Kelettel, mert így tudunk az uniós átlagnál magasabb gazdasági növekedést elérni. A gazdaság nem ideológiai kérdés, a gazdaságban semlegességre van szükség. Ázsiában új gazdasági hatalmak emelkedtek fel az elmúlt évtizedekben, és nemcsak Kínára gondolok – amely nyilvánvalóan a világ egyik vezető gazdasági hatalma lett –, hanem Dél-Koreától Szingapúron át Japánig sok-sok szereplőre, amelyek jelentős gazdasági erővel rendelkeznek.. Nekünk nem érdekünk, hogy egy Brüsszel által erőltetett gazdasági hidegháború kezdődjék el. A magyar cégek és a magyar családok is akkor járnak a legjobban, ha a gazdaságpolitika nyitott, és minél több működő tőke, beruházás és innováció jelenik meg hazánkban.

– Miről szól a kormány által meghirdetett gazdasági akcióterv?

– Az új gazdaságpolitikai akcióterv előkészítése megkezdődött, három pillérre épül és 21 tervezett intézkedésből áll. A három pillér: a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás biztosítása és a kis- és közepes vállalkozások támogatása. A tervezett 21 kormányzati intézkedés ezeknek a részleteit tartalmazza. A jövedelmek vásárlóerejének növelését a kormány három intézkedéssel tervezi támogatni: Hároméves bérmegállapodás megkötése a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletekkel, egy Munkáshitel Program elindítása, illetve a gyermekek után járó családi adókedvezmény megduplázása. Ez utóbbit két lépésben: 2025. júliustól 50 százalékos emelés, majd 2026. januártól újabb 50 százalékos emelés várható. Természetesen ezek az intézkedések akkor valósulnak meg, ha a magyar emberek is támogatják ezt a nemzeti konzultáción. A lakhatást segítő tervezett kormányzati intézkedések egy része Budapestet célozza. A főváros súlyos lakhatási problémával néz szembe, amely probléma megoldása elsődlegesen a főváros feladata lenne, de a jelenlegi budapesti vezetés láthatóan ezt a problémát nem tudja kezelni. A budapesti lakhatási probléma enyhítése érdekében a kormány három intézkedést dolgoz ki:

A magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás, azaz az Airbnb feltételeinek szigorítása,a lakásbérleti díjak és szerződési feltételek rendszerének vizsgálata, illetve a kollégiumi férőhelyek bővítése a felsőoktatási hallgatók számára. A kormány célja, hogy Budapesten túlmutatóan az egész országra kiterjedően fejlessze a lakhatási feltételeket, ezért további hét, a megfizethető lakhatással kapcsolatos lépést tervezünk.

Ezek a következők: egy fiataloknak szóló lakásprogram kialakítása, a Vidéki Otthonfelújítási Program elindítása, a Széchenyi Pihenő Kártyára érkező juttatások 50 százalékának átmeneti, lakásfelújítást lehetővé tévő lehetőségének biztosítása, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások opcionális, önkéntes döntésen alapuló, átmeneti, lakáscélú felhasználásának biztosítása, a munkáltató által adható lakhatási támogatás adókedvezményének kidolgozása, az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos ÁFA fenntartása 2026 végéig és egy 5 százalékos, önkéntesen vállalt lakáshitel kamatplafon bevezetése, együttműködésben a bankszektorral. Részben ezekről is megkérdezzük az emberek véleményét a nemzeti konzultáción.

A kormány továbbá meghirdeti a Demján Sándor Programot, amelynek célja a hazai vállalkozások méretének megduplázása. Ennek része lehet egy jelentős mértékű tőkefinanszírozási program, egy KKV beruházás-élénkítő támogatási program, a digitalizáció elősegítése a szektorban, a Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei esetében a fizetendő éves kamat jelentős csökkentése 3,5 százalékra, az Eximbank Zrt. exportösztönző hitelprogramjának újraindítása, ugyancsak az Eximbank Zrt. által nyújtandó kifektetési hitelprogram, valamint az NTH által lebonyolított kifektetési tőkeprogram.

Célunk az is, hogy felgyorsítsuk a hazai KKV-szektort érintő európai uniós programok lebonyolítását, valamint csökkentsük a szektort érintő adminisztrációs terheket.

– Miként tud Magyarország fellépni a migrációs fenyegetéssel szemben?

– Lényeges, hogy szilárdan tartsuk azt a magyar álláspontot, amelyet számtalan konfliktus árán konzekvensen vállalunk, ez pedig az illegális migráció elutasítása és a külső határok védelme. Ez annál is lényegesebb, mert az egyik legfontosabb uniós vívmányt, a schengeni térségen belüli szabad mozgást most már gyakorlatilag korlátozza Brüsszel elhibázott migrá­ciós politikája, az a tény, hogy az unió nem védekezik az illegális bevándorlás ellen, és tömegesen jutnak be Európába bevándorlók. Ez oda vezetett, hogy mára több helyen visszaállították belső határellenőrzéseket. Egyre több tagállam kénytelen beismerni, hogy az EU migrációs politikája tarthatatlan, ezért új megoldásokat sürgetnek. Brüsszel mégis még mindig ott tart, hogy Magyarországot bünteti, és azt akarja, hogy álljunk be a bevándorláspártiak sorába. A nemzeti konzultáción újra tisztázzuk a magyar emberek álláspontját arról, hogy mit várnak a kormánytól: azt, hogy megvédjük az országot a migrációtól, vagy azt, hogy kövessük Brüsszel elvárásait, ahogy azt az baloldal tenné.

– A háború ügyében miként tudja hazánk megvédeni az álláspontját?

– Óriási ellenszélben, az eszkaláció és a brüsszeli háborús retorika közepette kell megtartanunk a józan álláspontunkat, ami konzekvens és világos a kezdetektől fogva. Mi elutasítjuk azt, hogy ez a mi háborúnk. Ez két szláv nép háborúja. A fronton nem lesz megoldása ennek a harcnak, így rossz az a stratégia, amit Brüsszel erőltet. Európa rohamos léptékkel sodródik bele a háborúba, és ennek beláthatatlan következményei lehetnek.

Békemegállapodásra van szükség, amihez tárgyalások vezetnek, tárgyalni pedig úgy lehet, ha tűzszünetet kötnek a felek, majd elindul egy nehéz és hosszú, de békére törekvő tárgyalás. Ki kell maradni minden olyan EU-s döntésből, amely fegyverszállításra akarja kényszeríteni hazánkat vagy azt célozza, hogy Magyarország váljon a háború részesévé.

Mi nem vagyunk ennek a háborúnak a részesei, nem szállítunk fegyvert, kizárólag humanitárius segítséget nyújtunk Ukrajnának. A migrációs vita során többször bírálták Magyarországot, amiért nem akarunk segíteni a bajbajutottakon. De a tragikus orosz–ukrán háború is azt mutatja, hogy ez nem igaz: az elmúlt két és fél évben mintegy 1,4 mil­lióan érkeztek hazánkba Ukrajnából. Magyarország pedig minden háborús menekültnek segítséget nyújtott és nyújt.

– Mi a véleménye arról, hogy Magyar Péter azt nyilatkozta, hazánknak le kellene mondania a szuverenitása egy részéről?

– Semmit nem kell feladni Magyarország szuverenitásából. Inkább több szuverenitásra van szükség, nem kevesebbre. Bizonyos jogokat persze közösen gyakorolunk az uniós tagállamokkal, anélkül, hogy bármit feladtunk volna. Konzekvensen elutasítunk viszont minden olyan törekvést, amely a nemzetállami hatásköröket, az önállóságot, a függetlenséget csorbítaná. Magyar Péter készségesen segítene Brüsszelnek abban, hogy a befolyásolási törekvéseiket megvalósítsák. Magyar Péter Brüsszel embere, és kész feladni az ország szuverenitásának egy részét. Ez együtt járna a migráció elfogadtatásával, a háborús tervek támogatásával, továbbá a gyermekvédelmi törvény eltörlésével.

Magyar Péter tehát behódolna Brüsszelnek a legfontosabb kérdésekben, amelyekről a magyarok már több alkalommal véleményt mondtak országgyűlési választáson, nemzeti konzultá­cióban, népszavazáson, és világossá tették, hogy nem kérnek ezekből.

Nem szabad megengedni, hogy kívülről diktáljanak hazánknak. A magyar emberek el tudják dönteni azt, hogy ki vezesse az országot, eddig is el tudták, és mi azért állunk ki, hogy ez így is maradjon.

– Van egyfajta szimbolikája annak, hogy az 1956-os forradalom évfordulójához közeledve beszélt Magyar Péter a szuverenitás feladásáról.

– Az ország függetlenségéért újra és újra ki kell állni, mindig más módon. Ma azt látjuk, hogy az ország szuverenitására leselkedő legnagyobb veszély Brüsszelből érkezik, ahol egy erőszakos, központosító, arrogáns hatalmi gépezet arra törekszik, hogy megtörje a nemzetállamok önállóságát, és egyre több jogkörben, témában, nemzetállamok helyett egy politikai bizottság, egy nem megválasztott, nem elszámoltatható testület hozzon döntéseket. Ez ma a legnagyobb veszedelem. Magyarországnak és a magyar kormánynak azért van sok konfliktusa Brüsszellel, mert a központosító uniós tervekkel szemben mi lépünk fel a leghatározottabban. Tehát egy nagy felhatalmazással bíró, erős kormányzat áll ki ezekkel a törekvésekkel szemben. Ez veszélyt jelent a központosító Brüsszel számára.

Ők nem szeretik az erős nemzetállamokat, nem szeretik az erős felhatalmazású kormányokat, mivel azoknak nem tudnak diktálni. Ebben Magyarország az élen áll. Brüsszelnek mindig is voltak emberei a balliberális oldalon, újabbnál újabb kísérleteket tesznek velük 2010 óta a kormányváltásra. Az újabbnál újabb kudarcok után mindig csak a kirakat változik odaát, de a lényeg ugyanaz: egy bábkormányt akarnak.

– Magyar Péter magára haragította az 1956-os szervezeteket azzal, hogy a lyukas zászlót politikai szimbólumként akarja felhasználni.

– A lyukas zászló az 1956-os forradalom és az egész magyar nemzet szabadságvágyának a szimbóluma. Ez mindannyiunké és semmiféle párt nem sajátíthatja ki magának. Sokatmondó tény, hogy Magyar Péter akcióját minden ’56-os szervezet határozottan elítélte.

– Miként érte a hír, hogy a miniszterelnöki kabinetiroda miniszterhelyettese lesz?

– Váratlanul ért és nagy megtiszteltetés ez a felkérés. Az elmúlt öt évben nagyon kemény vitákban harcoltam Magyarországért az Európai Parlamentben. Most azt a felkérést kaptam, hogy a kormányfő munkáját közvetlenül segítő Miniszterelnöki Kabinetirodának a miniszterhelyettese legyek, ami azt jelzi számomra, hogy a munkámra itthon is magas szinten számítanak. Alázatra és sok erőre lesz szükség a helytálláshoz. A hazámat szolgálom.

(Magyar Nemzet)