Így tennék tönkre Magyarország eddig elért eredményeit Magyar Péterék

Ifj. Lomnici Zoltán arról beszélt az Origónak adott interjúban, hogy mi történne akkor, ha Magyar Péterék ötlete megvalósulna, miszerint ők lemondanának hazánk szuverenitásának egy részéről. A Századvég tudományos igazgatója érintette a gyermekvédelmi törvénnyel, a 13. havi nyugdíjjal, a migrációval és az LMBTQ-propagandával kapcsolatos kérdéseket is.

Le kell mondanunk a szuverenitás egy részéről, vagyis legalább részben fel kell adnunk hazánk önrendelkezését az Európai Unióban – lényegében erről beszélt nemrégiben Magyar Péter. Ez a valóságban mit jelentene hazánk önállósága szempontjából?

A nemzeti szuverenitás fogalma az adott nép, nemzet legfőbb, legitim hatalmát jelöli az adott állam működése, illetve a nemzet politikája felett. A nemzetközi jogban (amely többek között azt vizsgálja és szabályozza, hogy mi minősül államnak – terület, népesség, kormány hatalma stb. alapján – és mit foglal magába az egyes államok főhatalma és önállósága) úgy értelmezik a szuverenitást, mint az állam hatalmának gyakorlását. 

Hazánk Alaptörvénye megfelelő, szilárd értékkeretet biztosít a szuverenitáshoz való jogunkhoz: ma Magyarországon minden (alkotmányos) hatalom forrása a nemzet, azaz a magyar nép, annak minden, egymásért felelősséggel tartozó tagjaiként.

Az Alaptörvény Nemzeti Hitvallása világosan deklarálja: a Szent Korona testesíti meg Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét, illetve kimondja (a 2018-as hetedik Alaptörvény-módosítás egyik fő elemeként), hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége. 

Magyar Péter és Ursula von der Leyen
Fotó: Facebook

Azt a tényt, hogy valamennyi uniós tagállam a tagsága mellett is megtartja teljes, csorbítatlan szuverenitását többek között a Lisszaboni Szerződés alkotmányosságáról szóló német alkotmánybírósági döntés is (2009. június 30-i határozat, 2 BvE 2/08) rögzítette. A határozat szerint bár az Unión belüli szupranacionális együttműködés magában foglalja a föderális állammodell egyes elemeit, ez nem azonos az Európai Unió föderális állammá alakulásával. A demokratikus alapelvek az EU struktúrájában és hatásköreiben megfelelő szinten érvényesülnek, ugyanakkor az elsődleges közösségi jogforrások – a döntés fontos meglátásában – nem ellensúlyozhatják a szuverén, önhatalmú tagállamokhoz képest nem teljesen érvényre jutó demokratikus követelményeket. A döntés utóbbi kapcsán kiemeli a tagállami nemzeti parlamentek és az erős régiók szerepét, valamint a „kettős többségi” szabály követelményét a minősített többséget alkalmazó egyes döntéshozatali aktusoknál (amikor az Európai Unió Tanácsa a Bizottságnak vagy az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a javaslatáról szavaz). Ennek kapcsán Varga Zs. András volt alkotmánybíró, a Kúria elnöke korábban egy alkotmánybírósági határozatban helyesen és precízen rámutatott, hogy 

Magyarország a csatlakozási szerződéssel nem a szuverenitását, hanem csak a szuverenitásából eredő egyes hatásköreinek gyakorlását engedte át az Európai Uniónak. 

Magyar Péter a közösségi oldalán közzétett bejegyzésével lebukott azzal, hogy támogatja Ursula von der Leyen azon ötletét, amellyel lényegében a területalapú agrártámogatások eddigi rendszerének megszüntetését vetíti előre. Amennyiben ez a kezdeményezés megvalósulna, azzal Magyar Péter megkárosítaná a gabonatermesztő magyar gazdákat. Ez hogyan befolyásolná a gazdasági szuverenitásunkat és a magyar gazdák helyzetét?

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 120. cikke szerint a tagállamok azzal a szándékkal folytatják gazdaságpolitikájukat, hogy a 121. cikk (2) bekezdésében említett átfogó iránymutatások szerint hozzájáruljanak az Uniónak az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkében meghatározott célkitűzéseinek megvalósításához. A tagállamok és az Unió a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság elvével összhangban tevékenykednek, ezáltal elősegítve az erőforrások hatékony elosztását és tiszteletben tartva a 119. cikkben meghatározott elveket.  E cikk kimondja, hogy továbbra is saját gazdaságpolitikájukat folytatják, hozzájárulva az EU célkitűzéseinek megvalósításához, így egyensúlyozva a szuverenitást és az uniós célokat.

A területalapú támogatások megszüntetése az Alaptörvény M) cikkét is sértené, ugyanis a cikk szerint Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik, Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, és fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.

Magyar Péter a diszkópolitikus
Fotó: Ripost

A források átcsoportosítása erőfölényt biztosít az organikus gazdálkodás számára, ami sért ezen alapelvet. A területalapú támogatások megszüntetése korlátozná a magyar gazdák versenyképességét, különösen a gabonatermesztőkét, mivel az EU-s támogatások elmaradása jelentős anyagi kiesést okozna. 

Ennek következtében a magyar mezőgazdaság kevésbé lenne önellátó, amivel a nemzeti gazdasági szuverenitás is csökkenne. Magyarország így jobban függene a külföldi piacoktól, és az agrártermékek behozatala növekedne, ami gyengítené az ország élelmiszer-biztonságát.

Ez a gyakorlatban mit jelentene?

A támogatások megszűnése különösen a gabonatermesztő gazdák számára lenne súlyos, hiszen a versenyképességük korlátozása mellett a területalapú támogatás jelentős része biztosítja a nyereséges működésüket. Ezáltal a kis- és középgazdaságok csődbe mennének, ami tovább erősítheti a nagyobb agrárvállalkozások dominanciáját a piacon. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet 2008-as, az agrártámogatások hasznosulásáról szóló tanulmánya szerint a területalapú támogatás 47%-os hatékonysággal rendelkezik, ami a legmagasabb érték a többi támogatási típushoz képest (veszteségterítési támogatás 25%, piactámogatás 24%, input-támogatás 17%). Ez azt jelenti, hogy a területalapú támogatások a leghatékonyabban képesek elérni a mezőgazdasági támogatások alapvető céljait.

A területalapú támogatás allokációs vesztesége csak 21%, ami jelentősen alacsonyabb, mint a piactámogatás (36%) és az input-támogatás (27%) allokációs vesztesége. Ez azt mutatja, hogy a területalapú támogatások felhasználása során, kevesebb forrás pazarlódik el. Az Európai Bizottság (EB) szakértői által készített – nemrégiben publikált, a brüsszeli elitek egy részében tetszést kiváltó – egyik tanulmány éppen azt hangsúlyozza, hogy a jövőben kerülni kellene az agrártámogatások ,,szociális jellegét”, ami a gyakorlatban könnyen ahhoz vezethet, hogy lényegében Kelet-Közép-Európa érdekeit tennék zárójelbe, és sajnálatos módon most már a magyar ellenzék meghatározó erői részéről is egyre többen támogatnák a területalapú közösségi agrártámogatás – 1960-as évek óta fennálló – alapmodelljének felszámolását, miközben az integráció megteremtői egykor még Európa különböző fejlettségű területeinek, régióinak egymáshoz való közelítését célozták, Brüsszel globalistái és magyarországi elvbarátaik az Európai Unió agrárpolitikáját immár alapjaiban fordítanák el egy ellenkező irányba, és Magyar Péter pártja beállni látszik ebbe a politikai főáramba.

Migráció és LMBTQ témában is Brüsszel áldozatául esnénk, ha teljesülne Magyar Péter vágya?

2024. szeptember 11-én Magyar Péter egy Facebook-posztjában azt írta: „fontosnak tartjuk azt is, hogy a magyar Országgyűlés, hasonlóan más tagállamokhoz, a határok védelmét az európai uniós joggal összhangban lévő jogszabályokkal oldja meg.” 2024 februárjában az Európai Parlament (EP)Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) megerősítette a migrációs paktumot, amely kötelező szolidaritást ír elő a migrációs nyomás alatt állónak elismert tagállamok számára. A tagállamok választhatnak, hogy a menedékkérőket a területükre telepítik át, vagy pénzügyi hozzájárulást(20.000 euró/fő), esetleg operatív és technikai támogatást nyújtanak a migrációs nyomás alatt álló másik uniós országnak.

A paktum részét képezi a tavaly októberben elfogadott krízisrendelet, amely alapján ha egy tagállam jelzi az EU-nak, hogy a területén migrációs válsághelyzet áll fenn, az Európai Bizottság (EB) dönt, hogy kihirdeti-e a krízishelyzetet, és ha igen, úgy Brüsszel saját hatáskörben döntené el, mely országokba és hány migránst oszt szét – mindezt a tagállamok megkérdezése nélkül, és a szuverenitásuk nagymértékű csorbításával. A magyarok népszavazás és számos nemzeti konzultáció során nemet mondtak az illegális bevándorlásra, így amit Magyar Péter szeretne, az egyszerre alkotmány- és népellenes.

Ha teljesülne Magyar terve, és Magyarország szuverenitásának egy részéről lemondanánk az Európai Unió felé, akkor valószínűleg komoly változások következnének be a család és a gyermekek védelmét érintő kérdésekben. Ha Magyarország részben lemondana a szuverenitásról, akkor az EU nyomást gyakorolna  ezen rendelkezések megszüntetésére vagy jelentős módosítására és teret engedne az LMBTQ-propaganda érvényesülésének.

Az Alaptörvény L) cikke kimondja, hogy Magyarország védi a házasság intézményét, mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi. 

Ha Magyarország szuverenitásának egy részéről lemondana, akkor az EU, amely az a baloldali LMBTQ-propaganda védelmében áll, nagy nyomást gyakorolna ezen szabályozások megváltoztatására, eltörlésére és ellehetetlenítené az államnak, hogy megvédje a magyar gyermekeket és családokat.

Mi történne a rezsicsökkentéssel és a 13. havi nyugdíjjal, ha Magyar és párttársa, Gerzsenyi Gabriella ötletei megvalósulnának?

Magyar pártjának érintett EP-képviselője 2024. szeptember 24-én tette fel az alábbi kérdést Brüsszelben a magyar kormánypárti képviselőknek: „hogyan tervezik a rezsicsökkentés által kivéreztetett szolgáltatók feltőkésítését?” 

Minden jel szerint a magyar EP-képviselő, a pártelnökéhez hasonlóan, a magyarok többségi véleményével szemben foglalt állást. 2017-ben az „Állítsuk meg Brüsszelt!” című nemzeti konzultáció során 1,7 millió válaszadó 99 százaléka a rezsicsökkentés fenntartása mellett voksolt. A 2023 végén indított, szuverenitásunk védelméről szóló nemzeti konzultációban 1,5 millió ember vett részt, 99 százalékuk a rezsitámogatás mellett és a migránsgettók ellen szavazott.

Magyar Péter és Manfred Weber
Fotó: Csudai Sándor -  Origo

A XIX-XX. században kialakult ún. második generációs alapjogokat gazdasági, szociális, kulturális jogoknak (ECOSOC) nevezzük, az állammal szembeni elvárás itt a pozitív, tevőleges magatartás, és ezen jogok tényleges tartalma az adott kormány lehetőségeitől függ. 

Tekintve, hogy Magyarország meg tudja teremteni a rezsicsökkentés biztosította előnyöket az állampolgároknak, a magyarok joggal tarthatnak rá igényt. Alapjog-korlátozás csak a szükségességi-arányossági teszt elvégzését követően történhet, hazánk gazdasági állapota pedig ezt nem teszi szükségessé, a honfitársainkra viszont a rezsicsökkentés eltörlése aránytalan terhet róna.

Mi lenne az eddig nehezen elért eredményekkel, ha a Magyar-féle politika részeként lemondanánk a szuverenitásunk egy részéről? Egyáltalán: le lehet mondani a szuverenitásról?

A gazdasági szuverenitást úgy is definiálhatjuk, mint a gazdasági erőforrások fölött gyakorolt, legitim nemzeti rendelkezést, az ilyen erőforrások nemzet általi kisajátításának, csereforgalmának és felhasználásának létfenntartó lehetőségét, amely lényegében a népszuverenitás vagy nemzeti önrendelkezés klasszikus koncepciójából származik. Ennek lényegét csak azok a politikai erők, pártok érezhetik át igazán, amelyek következetesen nemzeti és patrióta alapon állnak, és ezen elvek alapján kívánnak gazdaságpolitikát építeni, például a szuverenista magyar kormányéhoz hasonló politika alapján, míg Magyar Péter pártja egy egészen másfajta irányt képvisel, egy, a globalista trendhez igazodó politikát, amely úgy gondolja, hogy a gazdaság- és külpolitikát nemzetközi módon, a globális elitek érdekeihez igazítva kell megtervezni, nem pedig aszerint, hogy mi a legjobb egy adott ország vagy nemzet számára.

Az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdése szerint az Unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a Szerződések előtti egyenlőségét, valamint nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének, ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat is. Tiszteletben tartja az alapvető állami funkciókat, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét. Így különösen a nemzeti biztonság az egyes tagállamok kizárólagos feladata marad. E cikk rögzíti, hogy bár az EU tagjai átadhatják bizonyos hatásköreiket az Uniónak, a nemzeti identitásnak, a politikai és alkotmányos struktúrák fontos szempontjának, és nem lehet teljes mértékben lemondani a szuverenitásról. 

Ha Magyar Péter politikája részeként Magyarország lemondana szuverenitásának egy részéről, az eddig nehezen elért eredmények – például a rezsicsökkentés, a 13. havi nyugdíj és a nemzeti gazdaságpolitika – jelentős veszélybe kerülnének.

A gyermekvédelmi törvény tekintetében mi hozna a szuverenitásunk egy részéről való lemondás?

Hazánk továbbra is meg akarja védeni jogos érdekeit és szuverenitását, ennek megfelelően a magyarok többsége nem engedné, hogy kívülről ránk erőltessék a gyermekvédelmi törvény eltörlését, márpedig Magyar Péter pártját gyorsan EP-frakciójába befogadó Néppárt és más progresszívek által favorizált javaslatok, így Brüsszel baloldali LMBTQ-párti törekvései is megkönnyítenék a tagállamok nemzeti szuverenitásának lebontását, a magyar szuverenitás immanens része a gyermekvédelem ügyében képviselt zéró tolerancia is, vagyis a gyerek abszolút, teljes körű védelmének biztosítása alkotmányos és törvényi szinten, ugyanakkor a nemzeti szuverenitás feladása hamar ennek a védelemnek a megszűnéséhez vezetne.

A vonatkozó jogszabály alapján a gyermekvédelmi rendszerben az állam védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát. A törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a születési nem megváltoztatását népszerűsíti, jeleníti meg. 

A szuverenitásról való lemondás azt jelentené, hogy Magyarország elveszíti az ellenőrzést saját gyermekvédelmi rendszerének alakítása felett. Az EU befolyására Magyarország köteles lenne olyan változtatást bevezetni, amely ellentétesek lehetnek a jelenlegi gyermekvédelmi törvénnyel, és a baloldali LMBTQ-propagandát előtérbe helyeznék, amivel veszélyeztetné a gyermekek nemi érését, és beleavatkozna a gyermekek szexuális nevelésébe, ami kizárólag a szülők joga.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK