Magyar Péter-hazugságok: Hann Endre és a Medián legnevetségesebb trükközései

Az elmúlt években többször is nevetséges kutatási eredményeket közölt a Medián. Olyanokat, amelyekről nagyon hamar bebizonyosodott, hogy nem lehettek valósak. Ez az intézet, aki legutóbb teljesen irreális, jelentős fölényt mért a Tisza Pártnak. A kutatás megjelenését követően Magyar Péter bejelentette, hogy 2026-ig egyetlen időközi választáson sem indulnak, tehát maga is tudja, hogy hazugság a kutatás. A Medián korábban Jakab Péter, Bajnai Gordon és Karácsony Gergely óriási népszerűségét mérte, volt, hogy a tarhálókirály és a választáson iszonyatosan megbukó Juhász Péternek 16 százalékot, de ezekből sem volt igaz egyetlen szó sem.

Magyar Péter szánalmas módon bejelentette, hogy nem indulnak egyetlen időközi választáson sem, pedig baloldali közvélemény-"kutatók" (Medián, Publicus) szerint ők vezetnek. Az igazság, hogy a baloldali diszkópolitikus is tudja, hogy jelentősen vezet a Fidesz, ezért nem mer elindulni. (A Századvég és a Nézőpont felméréséből kiderül, hogy 10 százalék körüli valójában a Fidesz előnye.)

Elképesztő "felmérések" a Mediántól

Nem ez az első alkalom, hogy Medián - nem tudunk finomabban fogalmazni - hazugságokat közöl felmérésnek álcázva. Emlékezetes volt, hogy 2012 novemberében Bajnai Gordon exminiszterelnök újonnan gründolt pártját, az Együtt 2014-et megalakulása után rögtön 14 százalékra mérte. Még a legelfogultabb baloldaliak is meredek túlzásnak tartották ezt a számot, annyira kilógott a lóláb, hogy fel akarja értékelni az új pártot, hátha a győzteshez húzás törvényszerűségének engedelmeskedve tényleg sokan csatlakoznak hozzá. Hogy nem így történt, az elég nyilvánvaló, hisz mára el is tűnt a süllyesztőben Bajnai pártja. 

A Medián hasonló akciót hajtott végre 2018-ban is, akkor éppenséggel azt mutatták ki, hogy Karácsony Gergely és Orbán Viktor miniszterelnök népszerűsége megegyezik, mindkettőjükét 46 százalékon mérték. Szintén azt állították akkor, hogy egyetlen baloldali politikus sem tudott ilyen jó eredményt elérni 2006 óta. A hazugság nem tartott ki sokáig, már a választási eredmény is rácáfolt minderre. Míg a Fidesz-KDNP listája 49,27 százalékot kapott, addig a Karácsony vezette MSZP-Párbeszéd lista csak 11,91 százalékot. Mindez azt jelenti, hogy Karácsonyék majdnem kiestek a parlamentből, mivel a közös lista miatt 10 százalékot kellett elérniük, vagyis még ezt az alacsony szintet is alig voltak képesek teljesíteni.

A Medián szintén elképesztő méréseket produkált a 2021-es baloldali előválasztásnak nevezett show-műsor során. 2021 áprilisában azt állították, hogy Jakab Péter Jobbik-elnök vezet, Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a második helyre szorult a baloldali versenyben. Végül a baloldali előválasztás első körét Gyurcsányné nyerte, Karácsony és Márki-Zay előtt. Jakab Péter a második körbe nem jutott be. Ezt követően sem állt le a Medián. Azt mérték 2021 októberében, hogy Gyurcsányné 37, Márki-Zay Péter 33, Karácsony Gergely 24 százalékon áll. Karácsony ezt követően lépett vissza Márki-Zay javára. 

Hann Endre megszégyenült

Hann Endre mindezek mellett az elmúlt években azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy óriási érdeklődés mellett vetített, a 2006-os véres események és Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárogtatását feldolgozó Elkxrtuk című sikerfilm kapcsán azt állította, az alkotók rossz színben tüntetik őt fel a filmben. Egészen pontosan úgy állítják be személyét, mint aki a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet vezetőjeként az akkori kormányzó pártok érdekében manipulálja az adatokat, illetve különféle tanácsaival hozzájárul az utcai harcokba torkolló válság kialakulásához. A pontosság kedvéért tegyük hozzá, Hann Endre azt állítja, hogy az filmben Endre néven szereplő – és a fentieket elkövető alak – azonosítható vele. A sértett közvélemény-kutató először peren kívüli egyezség keretében követelt hárommillió forintot és bocsánatkérést, az általa indított perben viszont már a film betiltását is szorgalmazta. 

Hann Endre megszégyenült
Fotó: MTI/Beliczay László

A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete szerint a Megafilm Kft. megsértette a felperes jó hírnevéhez fűződő személyiségi jogait. Emiatt sajnálkozást kell kifejeznie a honlapján, valamint másfél millió forint sérelmi díj és ötszázezer forint perköltség kifizetésére is kötelezte az alperest. Másodfokon azonban ettől eltérő döntés született. A bíróság megállapította, hogy az elsőfokú döntés több szempontból is helytelen volt: a film nem sértette meg Hann Endre személyiségi jogait.

A jogerős ítélet ellen azonban Hann Endre felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Ebben azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. Fontos azonban elmondani, hogy 

a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Kúria nem a per újabb fordulóját folytatja le, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslatot kínál, amennyiben a bírósági eljárás során valamilyen hiba vagy mulasztás történt volna. Ezzel kapcsolatban tehetett tehát a Kúria megállapításokat, és meg is állapította, hogy Hann Endre keresetében egyetlen – a másodfokú bíróság által elkövetett – konkrét eljárási jogszabálysértést sem mutatott ki.

 Ezért úgy döntött, hogy a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kálomista Gábor
Fotó: Dombóvári Tamás

Kálomista Gábor producer a Magyar Nemzet kérdésére azt mondta: 

a bíróság végső soron a művészi kifejezés szabadságáról döntött.

Mielőtt értékelném az ítéletet, meg kell köszönöm a rengeteg munkát és segítséget Helmeczy Dorottya producernek, aki mérhetetlen türelemmel dolgozott a sikerért, és persze köszönet illeti ügyvédeinket is, akik győzelemre segítették az igazságot. A producer rámutatott: 

nemcsak a józan ész sikerét hozta el a hosszas eljárás, de egyúttal rögzítette a művészi szabadság kereteit is.

Jogászok körében egyértelmű, hogy ez a per precedensértékű. Az ítélet azt jelenti, hogy Magyarországon biztosított a filmkészítés, illetve általában a művészet szabadsága. Természetesen lehet vitatkozni arról, hogy miképpen kell értelmezni egy-egy alkotást, de sérelemérzések alapján nem juthatunk el odáig, hogy betiltsanak egy filmet vagy kártérítéssel fenyegessék az alkotókat. Örülök, hogy a másodfokú bíróság józanságát látta helyesnek a Kúria.