Így látták a vidék- és területfejlesztés aktuális kérdéseit a "Századvég Vidék Konferencia 2024" kerekasztal-beszélgetésein

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. szervezésében idén is sor került a Vidék Konferenciára. A már hagyománynak tekinthető konferencia idén is azt a célt tűzte ki maga elé, hogy átfogó képet adjon a vidéki társadalom és gazdaság aktuális állapotáról, valamint lehetőséget biztosítson a vidéki életet és gazdaságot támogató kormányzati szakpolitikai célok bemutatására.

Az idei rendezvény hazánk uniós elnöksége kapcsán különös jelentőséggel bírt, hiszen a konferencián megrajzolt belföldi helyzetértékelés, a hazai sajátosságok rögtön európai kontextusba kerültek. A nyitóelőadásokat követő szekcióülések során az érdeklődők három témában (versenyképesség, energetika, foglalkoztatáspolitika) hallgathattak meg izgalmas előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket. 

A Századvég Vidék Konferenciát idén immár hagyományos rendezvényként tartották meg, melyen az előadások mellett izgalmas kerekasztal-beszélgetéseket is meghallgathattak a résztvevők
Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán

A délelőtti kerekasztal-beszélgetés fókuszában a résztvevők az európai vidék felemelkedésének kérdései, míg a délutáni ülések közül a fenntartható vidékkel foglalkozó szekció első beszélgetése Magyarország technológiai fejlődésének lehetőségeivel EU-s viszonylatban, ezen belül a vidék digitalizációjával foglalkozott. A két kerekasztal-beszélgetést Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója moderálta.

Eltérő terülteit igényekhez eltérő válaszok szükségesek

Eredendően nem politikai feszültségeknek, nem a politikai bal- és jobboldal konfliktus az, aminek a brexit köszönhető, a társadalmi feszültséget a politika csak beemelte saját színterére. 

A mélyebben gyökerező ok az, hogy a politikai gondolkodás elvált az emberek gondolkodásától

– nyitotta meg a beszélgetést Kenyeres Kinga, bevezetőjével a Századvég Kiadó gondozásában nemrég megjelent Úton hazafelé című könyvre utalva, mely az iménti állítást folyamatként a brexit példáján keresztül mutatja be. Kenyeres Kinga szerint mindazt, amit az a könyv bemutat, EU-s kontextusban vizsgálva vizsgálatot érdemel az a kérdés, hogyan válik el a politikai gondolkodás az emberek elvárásaitól.

A konferencia előadásaira – ezen belül a Hidvégi Áron elnökhelyettes által bemutatott európai társadalmi konjunktúrakutatás eredményeit ismertető előadására – utalva Kenyeres Kinga szerint a vidék helyzetének és elvárásainak jobb megértésében ennek a kérdésnek a megválaszolása megkerülhetetlen.

Kenyeres Kinga két kerekasztal-beszélgetést moderált a konferencián
Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán

Ágostházy Szabolcs, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára szerint az egyik legfontosabb tanulság az, hogy Európa sokszínűsége Magyarországon is letükröződik. Ezzel magyarázható a sokféle igény a fejlesztéspolitikában is. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy "a jelen kihívásainak megoldása jelenti a jövő előkészítését." Szerinte ebben kulcskérdés, hogy milyen mértékben hagyják dönteni azokat a szereplőket, akik a döntés következményeiben a leginkább érintettek. 

Az államtitkár szerint az EU-s döntéshozatalban eluralkodott az, hogy az eltérő adottságú régióknak ugyanazokat a megoldásokat kínálják. Ezért vissza kell hozni "egy régen emlegetett, ma már szinte elfeledett elvet, a szubszidiaritást" – mondta az államtitkár.

Dukai Miklós, az KIM önkormányzati államtitkára szerint az önkormányzati világ stabilitására van szükség ahhoz, hogy fejlesztéspolitikáról lehessen közösen dönteni az önkormányzatokkal. A stabilitásba beletartozik az, hogy az önkormányzatoknak arra van igényük, hogy az alapszolgáltatásokat folyamtosan, kiszámíthatóan tudják biztosítani.

Magyarországon 3.200 település van, ami 3.200 különböző politikát, eltérő működési sajátosságokat jelent

– fogalmazott az államtitkár, aki úgy látta, hogy ha a kiszámíthatóság teljesül a működésben, akkor valamennyi önkormányzat partner a közös fejlesztési célok meghatározásában.

Kovács Árpád, a miniszterelnök Stratégiai Tanácsadó Testületének tagja a konferencián
Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán

Kovács Árpád, a miniszterelnök Stratégiai Tanácsadó Testületének tagja szerint a következő évek sajátos kiegyenlítődést hoz Magyarországon. Kovács Árpád szerint az európai politikai színtér összetétele szociológiai értelemben erősen nagyvárosi jelleget mutat, ez magyarázattal szolgálhat bizonyos vidék-város különbségekre. De ahogy a vidék fejlődik (elérhető a gyors internet, egyre könnyebben és gyorsabban hozzá lehet férni a közszolgáltatásokhoz), úgy számítani lehet arra, hogy egy új egyensúlyi helyzet fog létrejönni, ami az egész fejlesztéspolitika újragondolását hozza maga után.

Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletág üzletágvezetője pedig úgy látta, hogy a divergencia több évtizeden át tartó korszakát felváltja a konvergencia. Szerinte évtizedek óta tartanak azok a folyamatok például az Egyesült Államokban illetve Nagy-Britanniában, amelyek mentén a társadalmi csoportok között egyre nagyobb lett a távolság. Ezek a változások Európa országaiban is hasonló folyamatokat indítottak el.

Napjainkra olyan súlyossá váltak bizonyos megélhetési problémák, hogy mostanra a divergencia előnyös oldalára került emberek számára is kézzelfogható valósággá váltak bizonyos korábbi problémák. A vidék problémái egyre inkább kézzelfoghatóvá válnak a nagyvárosiak számára

– értékelte a változásokat Hortay Olivér, aki szerint az eltolódás jól látszik a nukleáris energia elfogadottságán is, mely most az EU-ban 40 százalékon áll 15 százalékos elutasítottság mellett, míg néhány éve az a két arány épp fordított volt. 

"Olyan társadalmi folyamatok indulhatnak el, melyek a konvergencia korszakába vezetnek" – fogalmazott Hortay Olivér.

Kenyeres Kinga szerint, amennyiben a változások mentén van esély arra, hogy az eddigi "elitista megközelítésen túl" jobban figyeljen Európa a magyar javaslatokra, arra is lehetőség nyílhat, hogy jól bevált magyar megoldásokat ajánljunk az EU-s és a nemzetközi gyakorlatok számára.

Ágostházy Szabolcs szerint örvendetes, hogy 4-5 tapasztalni, hogy egy túladminisztrált, túltervezett támogatási logikában dolgozva is sikerült elérni azt, hogy a kezdeményezést, az igények megfogalmazását helyi szintre sikerült átadni.

A Felzárkózó Települések programra még az Európai Bizottság is büszke, bár nem kampányoltak mellette

– jelezte az államtitkár, aki szerint az a fontos, hogy az európai országok átvegyék a jó gyakorlatokat, még ha nem is teszik feltétlen nyilvánvalóvá, hogy Magyarországról származnak. 

Kenyeres Kinga, Ágostházy Szabolcs államtitkár (KTM), Dukai Miklós államtitkár (KTM), és Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. üzletágvezetője a kerekasztal-beszélgetésen
Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán

Dukai Miklós szerint érthető, hogy minden településnek az a fontos, hogy oda kerüljenek a források, ám az önkormányzatokat együttműködésre kell bírni ezek felhasználásával kapcsolatban. Az ebből fakadó területi kiegyenlítetlenségeket fogja a minisztérium részéről a Navracsics Tibor miniszter által bevezetett program kiegyenlíteni. Az államtitkár úgy látta: azok a településvezetők a sikeresek, akik minden aktorral, az állami hivataloktól kezdve a vállalkozásokon át az önkormányzatig bezárólag együtt tudnak működni. 

Kovács Árpád hozzáfűzte: a magyar történelmi előzmények arról szólnak és azt igazolják, hogy a magyar emberekben megvan a képesség arra, hogy a vereséget alkalmazkodással formáljuk győzelemmé.

Hortay Olivér szerint pedig a múlt heti, Budapesten kötött EU-s megállapodás legfontosabb eredménye, hogy mostantól minden versenyképességi javaslatnak át kell mennie egy "versenyképességi szűrőn." Azaz mostantól nem alakulhatnak ki olyan, nem túlságosan racionális helyzetek, amikor egy európai vállalatnak többszörösét kell fizetnie a kibocsátás miatt, mint egy amerikai cégnek, vagy az európai autógyártók tiltakozása ellenére vetik ki a büntetővámokat a kínai autókra.

A magyar kormány eddig is pragmatikus álláspontot képviselt ezekben a kérdésekben

– tette hozzá Hortay Olivér.

Digitális fejlődés vidéken: területenként különböző programokra van szükség

A Magyarország technológiai fejlődésével foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen Kenyeres Kinga arra hívta fel a figyelmet, hogy a vidékfejlesztést bár technikai oldalról is meg kell közelíteni, nem szabad elfeledkezni arról, hogy generációkkal korábban digitális technológiák nélkül is "megvolt az a kapcsolat a földdel", ami a sikeres termelőmunkához kellett. Miközben Magyarország 2030-ra az EU 5 legfejlettebb országának egyikévé válna, a vidék szempontjából értékelni kell a digitális átállást is.

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a beszélgetésen kiemelte, hogy szerinte nincs értelme egy általános, országos kkv-fejlesztési programnak, mert teljesen más kihívásokkal szembesül egy vállalkozás az ország nyugati és keleti részében. 

Továbbá a magyar vállalkozói kultúrában külön kell választani azokat, akik a vállalkozásukból csak a családjukat akarják eltartani, és azokat, akik szeretnének bővülni, terjeszkedni

 – tette hozzá. 

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán

Mivel Magyarország nem túl nagy, „megengedhetnénk magunknak, hogy mindenkinek igényre szabott forrásokat biztosítsunk” – vélekedett a miniszter. 

Navracsics Tibor szerint a fejlettség elsősorban két dolgot jelent: 

• egyrészt az országon belül meglévő fejlettségi szakadék csökkentését, ugyanis minél kisebbek egy társadalmon belül a különbségek, annál több erőforrást tud a versenyképességre fordítani; 
• másrészt azoknak az infrastrukturális fehér foltoknak a megszüntetését, amelyek egybeesnek a magas munkanélküliségi, a rossz elöregedési és elvándorlási mutatókkal. 

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára egyetértett azzal, hogy a kkv-kat nem homogén szegmensként kell elképzelni, mivel 900 ezer cégről van szó, mégiscsak csoportosítani kell őket bizonyos szempontok szerint. Véleménye szerint a vállalkozásoknak a legnagyobb segítség a tanácsadás lenne, de a cégek sokszor elzárkóznak ettől. Ezt az ellenállást le kell győzni. Az államtitkár szerint azzal is tisztában kell lenni, hogy a magyarországi kkv-k esetében egy vezető sok szerepet tölt be a vállalat életében, ez részben az ellenállás oka az újabb feladatokkal kapcsolatban.

Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere azt hangoztatta, ahhoz, hogy Magyarország az évtized végére az EU legfejlettebb országainak egyike lehessen, piacérzékeny oktatásra és kutatás-fejlesztésre van szükség. A városvezető azt is mondta: polgármesterként neki az az érdeke, hogy a városában és annak környékén élők megfelelő munkahelyhez jussanak és jól keressenek. 

Ehhez versenyképes gazdaságra van szükség, amihez digitalizáció szükséges

– jegyezte meg. Szita Károly példaként említette, hogy Kaposvár környékén a vállalatok háromnegyede a kkv-körbe tartozik, Szabados Richárd szerint ugyanakkor ez nem jelent problémát önmagában, mivel a magyar gazdaság gerincét a kkv-knak kell alkotnia.

Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója, Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, Vinnai Balázs, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke, Szabados Richárd államtitkár (KTM), Szita Károly, Kaposvár polgármestere
Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán

Vinnai Balázs, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy az infrastrukturális fejlettség kiemelkedően magas az országban, a kkv-k technológiai fejlettségének tekintetében azonban lemaradás van. 

Ugyanakkor nem önmagában a technológiai előretörést kell kiaknázni, mert a technológia nem épít üzletet, az csak eszköz, platform, amelyet ha jól alkalmaznak, növekedhet a versenyképesség és a hatékonyság

– mondta az elnök. Vinnai Balázs szerint tisztában kell lenni azzal, hogy manapság gyorsabb a technológiai fejlődés, mint ahogy az egyes generációk "kifutnak" az oktatásból. Szerinte az informatikai képzésnek ugyanakkor nem csak a gyerek- és fiatalkorra, hanem a felnőttképzésre is ki kell terjednie.

Vinnai Balázs Kenyeres Kinga kérdésére a munkavállalók digitális kompetenciájáról kiemelte: explicit módon nem mérhető az innovációba és az oktatásba fektetett pénz. Ezek révén "a képességek nőnek", még ha egyéni szinten ez nemigen mérhető. Ezért szükségesek ezek a befektetések.