Ezt gondolja az európai vidék a kontinens sorsfordító kérdéseiről

Egyedülálló kutatássorozatot folytat a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány 2016 óta, melynek keretében minden évben megmérik az EU-s tagállamok, illetve néhány nem EU-tag európai ország (Svájc, Egyesült Királyság) társadalmi konjunktúra-érzetét. A kutatássorozat legfrissebb eredményeit a Századvég Vidék Konferencia 2024 rendezvényen ismertette Hidvégi Áron, az alapítvány elnökhelyettese.

A Századvég Alapítvány minden évben lefolytatja azt az egyedülálló közvélemény-kutatását, melyben mintegy 28 ezer fős mintán mérik kutatóik a kontinens országainak konjunktúraérzetét, az országok állampolgárainak viszonyulását az egyes nemzetközi és európai trendekhez. A legutóbbi mérés tanulságos eredményeket hozott az európai vidék-nagyváros viszonylatban, az aktuálisan leginkább sorsdöntőnek tekinthető társadalmi kérdésekhez való viszonyulásban.

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. idén is megrendezte a Vidék Konferenciát
Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán

A kutatás célja a Századvég Alapítvány meghatározása szerint:

• feltérképezni az ország állampolgárainak általános konjunktúraérzetét, politikai attitűdjeit, képet kapni a nemzetközi szinten jelentős politikai trendek megítéléséről;
• megismerni az Európai Uniót övező véleményklímát, főbb tevékenységeinek lakossági fogadtatását;
• górcső alá venni, hogy milyen hatást gyakorolnak korunk fegyveres konfliktusai az európai lakosokra;
• emellett felderíteni a migrációval kapcsolatos lakossági vélekedéseket.

Hidvégi Áron a kutatás eredményeinek ismertetése előtt felidézte, hogy a 2022-es eredményeik szerint akkor négy nagy egyetértési alakult ki az európai országok társadalmai között. Ez a négy pont a kontinens keresztény kultúrájának megőrzésére, a családok védelmére és a gyerekvállalás támogatására, a gyerekek LMBTQ-tartalmaktól történő megóvására, valamint a Kínával való békés gazdasági együttműködés kialakítására vonatkoztak.

A fő egyetértési pontok a 2023-2024-es kutatási eredményekben is kirajzolódtak, sőt, ezek egyike az időközben megváltozott környezetben is (a szomszédban zajló háború, a közel-keleti konfliktusok) továbbra is Európa lakossága számára az egyik legfontosabb. A kutatás eredményei szerint Európa lakossága az orosz-ukrán háború mielőbbi lezárását, valamint 

azt tartja a legfontosabbnak, hogy a kontinens országai ne küldjék katonáikat az Ukrajnában zajló háborúba.

Emellett a közvélemény-kutatás szerint az országokban a többség úgy gondolja, hogy a háborún az EU veszít, mert az Oroszország elleni gazdasági szankciók nem hozták a várt eredményt, miközben Kína és az Egyesült Államok a háború nyertesei közé tartozik. Negyedik fő egyetértési pontként pedig Európa lakossága változatlanul úgy gondolja, hogy – szemben a politikai színtéren megjelenő állásponttal – Kínával a békés gazdasági együttműködésre kell törekedni.

Hidvégi Áron, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese ismertette társadalmi konjunktúrakutatásuk friss eredményeit
Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán

Másképp látja a vidék az Európát érintő nagy kérdéseket, mint a város

Hidvégi Áron szerint legutóbbi kutatásuk eredményei alapján azonban nem csak az egyetértési pontok láthatók Európa országainak társadalmi között, hanem az is, hogy a kontinens sorsát alapvetően meghatározó kérdések megítélésében óriási különbségek vannak város és vidék vonatkozásában.

Hidvégi Áron kiemelte: kutatási kérdéseik alapján Európa vidéke racionálisabbnak tűnik a nagyvárosi lakossághoz képest, ami ugyanakkor azt a sajátos együttállást eredményezi, hogy a vidéki lakosság az adatok alapján borúlátóbbnak tűnik a városi emberekéhez képest.

Európában a Századvég konjunktúramérése alapján a háborúnak van „a legkomolyabb lenyomata” Hidvégi Áron szavai szerint. A kutató ezzel kapcsolatban aláhúzta, hogy 

2022-ben még az akkor indult háború kapcsán a biztonsági kockázatok miatt csökkent a mérőszám, ám ezt követően, a friss eredmények szerint a konjunktúraérzet a háborúhoz köthető gazdasági válságok miatt csökken.

Hidvégi Áron szerint mindez az általuk vizsgált kérdésekben is megmutatkozik. Így például az Ukrajnából származó génmódosított gabona importjának megítélésében, melyet az európai országok a dominán vélemények átlaga szerint elítélnek (52 százalék a válaszok alapján), köztük olyan országok is védik a saját piacukat, melyek egyébként más formában élen járnak Ukrajna támogatásában a háború kapcsán (például Lengyelország).

A legfontosabb ukrán mezőgazdasági terméknek számító gabona EU-s importjának megítélése a vidéki lakosság körében mutat magasabb arányt, ugyanakkor szintén a vidéki lakosság az, amelynek tagjai magasabb arányban vélik úgy, hogy a közeljövőben az EU gazdasági helyzete romlani fog. Ennek aránya egyébként EU-s szinten 48 százalék, míg pusztán 21 százaléka gondolja új a lakosságnak, hogy a kontinens gazdasági helyzete erősödni fog.

Hidvégi Áron a kutatás eredményeit ismertetve kiemelte, hogy a kérdések megítélésében jól körülhatárolható eltérés van Európa vidéki és nagyvárosi lakossága között
Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán

Hasonló eredmények születtek a kutatásban az infláció letörésére és az energiaárak megfékezésére tett EU-s erőfeszítések megítélésében, melyben szintén a vidék látja úgy, hogy az EU gyengébben szerepelt. Hidvégi Áron szerint az EU-s direktíva a gázkazánok 2040-ig szóló betiltására, valamint a belsőégésű motorral szerelt járművek értékesítésének 2035-re tervezett leállítása szintén többségi nemtetszést von maga után, ezen belül pedig Hidvégi szerint a vidékiek fogalmaznak meg inkább kritikát az EU országaiban.

Hidvégi Áron ezután kitért a kutatássorozat egyik alapvető témájának, a migrációnak a megítélésére vonatkozó friss eredményekre.

Vidéken még megtalálható az, amit leginkább talán egészséges életösztönnek lehet vezetni

– fogalmazott Hidvégi Áron annak kapcsán, hogy a migrációt az európai államok lakossága átlagosan inkább negatívan ítéli meg (a megítélés csupán két országban pozitív), ezen belül is főként a vidéki lakosság elutasító azzal kapcsolatban. 

A Századvég Alapítvány elnökhelyettese ennek kapcsán kitért arra a kérdésre is, hogy eredményeik szerint a bevándorláshoz kapcsolódóan az EU-ban inkább kedvezőtlenek a tapasztalatok. A kutatásban részt vevők

• 65 százaléka szerint nőtt a bűnözés, 
• 63 százalék szerint erősödtek a vallási és kulturális konfliktusok a bevándorlásnak köszönhetően, amivel összefüggésben
• 55 százalékra tehető azok aránya, akik biztonságérzete erodálódott, azaz nem érzi magát biztonságban hazájában. 

A vidék társadalma ebből a szempontból is racionálisabb, így nem meglepő az sem, hogy az iszlám gyökerű terrorizmussal kapcsolatban is a vidékiek körében nagyobb az aggodalom.

Hidvégi Áron elnökhelyettes és Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója a konferencián
Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán

Meglepő, hogy hova költöznének az európaiak

Érdekes, hogy a kutatás eredményei szerint a válaszadók mintegy 63 százaléka törekszik a Tízparancsolat betartására, miközben vallási eseményeket a lakosság többsége (58 százalék) szinte soha nem látogat vallási eseményeket.

A vallásos magatartásban szintén a vidék az erősebb, ahol nagyobb arányban tartják a hagyományokat és őrzik vallásos meggyőződéseiket.

A vidék-nagyváros viszonylat jobb megértésében az egyik legérdekesebb kategória a kutatásban a patriotizmus, illetve az életvitelhez kapcsolódó mobilitási vággyal, azaz a költözéssel. Hidvégi Áron kitért rá:

a kutatásban részt vevők 75 százaléka elsősorban a saját országához tartozónak vallja magát, és csak 21 százaléka európainak.

Ebben is a vidékiek körében magasabb a saját országhoz tartozást elsődlegesen megnevezők aránya.

Ehhez pedig tanulságos, elgondolkodtató adatot jelent, hogy a Századvég Alapítvány kutatási eredményei szerint lényegében „Európában szinte mindenütt vonzó a vidéki életforma.” Azaz a lakosság jelentős része – ha lehetősége lenne költözni – elsősorban a vidéket választaná céljául, és nem a nagyvárost.