Földcsuszamlásszerű Donald Trump győzelme

Donald Trump volt amerikai elnök, republikánus jelölt beszédet mond az amerikai elnökválasztás és kongresszusi választások utáni eredményvárón a floridai West Palm Beachben

Fotó: MTI

Itt bőven többről van szó egyszerű „áttörésnél” – mondta el az Origónak az Alapjogokért Központ főigazgatója Donald Trump győzelme kapcsán. Szánthó Miklós szerint Donald Trump nem pusztán Kamala Harrist győzte le az elnökválasztáson: fölényes sikere valójában a józan ész és a normalitás diadala a liberális agresszió és a woke-őrület felett. A főigazgató arról is beszélt, hogyan fogják ezt a győzelmet a demokraták kommentálni, szerepe lehetett az ellene elkövetett merényleteknek abban, hogy ennyien szavaztak Trumpra, valamint az is szóba került, Trump valóban elhozhatja-e a békét az ukrajnai háborúban.

A nem hivatalos eredmények szerint Donald Trump nyerte az amerikai elnökválasztást. Biztosra vehető már ez a győzelem?

Röviden válaszolva: igen, teljes mértékben, közel földcsuszamlásszerű Trump győzelme. Ha valaki végignézi az adatsorokat, egyértelmű, hogy Trumpnak 312 elektora van az 538-ból (270 kell a biztos győzelemhez), tehát majdnem 60%-a, és ezzel összhangban országos szavazatszámban is sokmilliós előnye lesz. 

Ha ehhez még hozzáteszem, hogy már most biztos: a szenátus átfordul republikánus többségűbe, és ugyanez a képviselőháznál is valószínűsíthető, akkor látható, itt bőven többről van szó egyszerű „áttörésnél”.

Trumpot többször meg akarták ölni
Fotó: REBECCA DROKE / AFP

Börtönbe akarták zárni, és sok támadás érte a volt amerikai elnököt. Hogyan értékelhető Donald Trump győzelme, amit a „történelem legnagyobb visszatérésének” neveznek? Milyen visszatérésre számíthatunk tőle?

Donald Trump nem pusztán Kamala Harrist győzte le az elnökválasztáson: 

fölényes sikere valójában a józan ész és a normalitás diadala a liberális agresszió és a woke-őrület felett. 

Amerikai szempontból bebizonyosodott, hogy egy ideológia-vezérelt kampányra egy valóban populista, tehát az életüket „csak” élni akaró emberek problémáira választ adó politika hatékonyan tud reagálni – legyen szó illegális migrációról, gazdasági nehézségekről vagy akár a hétköznapi életmódot veszélyeztető progresszív kulturkampfról. Az is látható, hogy az amerikai demokrácia már-már a hamvaiból támadt fel, és működik, hiszen jóformán a teljes médiavilág, az átpolitizált igazságszolgáltatási rendszer, a kulturális „elit”, a „híres színészek” mind nekiestek Trumpnak, a szavazók republikánus többsége mégis el tudta utasítani mindezt a szavazófülkéknél. 

Donald Trump volt amerikai elnök és republikánus elnökjelölt intett támogatóinak, miután 2024. november 6-án, a floridai West Palm Beach-i West Palm Beach Kongresszusi Központban tartott választási éjszakai rendezvényen a volt amerikai first ladyvel, Melania Trumppal kezet fogott. Donald Trump volt republikánus elnök 2024. november 6-án új ciklusba lépett a Fehér Házban, és csak néhány elektori szavazatra volt szüksége Kamala Harris demokrata alelnök legyőzéséhez.
Fotó: AFP

És épp az lesz a Trump előtt álló egyik legnagyobb feladat, hogy a liberális-baloldali gépezet által az elmúlt hosszú években az amerikai társadalmon ejtett mély sebeket begyógyítsa – hiszen akár a magát antirasszistának hirdető, valójában nagyon is rasszista Black Lives Matter mozgalom, a túltolt politikai korrektség, a „társadalmi igazságharcnak” csúfolt újbalos osztályharc vagy épp ez eltörléskultúra alapjaiban kezdte ki az „amerikai álmot” magát.

Többen attól tartanak, hogy polgárháború tör ki Amerikában a választási eredmény miatt. Ön szerint van erre esély? Hogyan fogják ezt a győzelmet a demokraták kommentálni?

Éppen az előbb említett, ultramagabiztos és egyértelmű győzelem miatt spontán kitörő zavargásoknak kisebb esélyét látom, de az tény, hogy szavazási irányt tekintve óriási a szakadék a kertvárosi-vidéki és a nagyvárosi Amerika között – és a korábbi, balos csőcselék által kirobbantott brutális randalírozások is ide koncentrálódtak. 

Kisebb méretű, de szándékosan feltüzelt utcai rendbontás szélsőségesen liberális megapoliszokban persze elképzelhető, ám inkább az a kérdés: mennyire lesz együttműködő a még hivatalban lévő demokrata kormányzat Trump formális beiktatásáig, január 20-ig? 

Politikai szinten ugyanis az USA a hideg polgárháború szélére jutott el a Biden-Harris adminisztráció alatt, és Trump nem csak belföldön akarja visszarántani normális mederbe a demokraták ámokfutását, de a nemzetközi térben is szakítani fog az elődpáros politikájával: 

a sokszor az Amerika saját pozíciót is veszélyeztető, ideológia-alapú külpolitika helyét át fogja venni a sokkal jobban kiszámítható érdekalapú politizálás, és az is teljesen egyértelmű, hogy az ukrajnai háború eszkalálása helyett a mielőbbi tűzszünet és a béketárgyalások lesznek fókuszban, melyet a CNN máris sajnálkozva kommentált. 

Hazánknak jó Trump győzelme
Fotó: Facebook/Orbán Viktor

A bel- és külpolitikai arénában meglévő, totálisan eltérő elképzelések miatt pedig egyáltalán nem kizárható, hogy a Fehér Ház mostani urai nem akarják majd megkönnyíteni az átadás-átvételt, erre utalhat, hogy Kamaláék annyit se mondtak a választás estéjén: bikkmakk. Nyilván azzal a céllal történhet mindez, hogy már a legelején azt kommunikálhassák: Trump csak egy bajkeverő, akivel semmi sem egyszerű. Politikailag ez persze teljesen logikátlan lépés lenne, de az amerikai balliberális elittől amúgy – pláne egy megalázóan vert helyzetben – sem állnak távol az érzelmi dühkitörések.

Szerepe lehetett az ellene elkövetett merényleteknek abban, hogy ennyien szavaztak Trumpra?

Bármilyen emberi csoport dinamikájában lényegi különbség van aközött, hogy valaki áldozatnak állítja-e be magát, vagy valóban az árral szemben küzd a maga igazáért – és Trump esetében utóbbiról van szó. 

Csak az idei év krónikája: megpróbálták anyagilag ellehetetleníteni, leszedetni a nevét a szavazólapokról, a demokratákkal való szimpátiájukat nyíltan vállaló ügyészek eljárásokat indítottak ellene, majd jöttek a merényletkísérletek. 

Mindezt a sajtó-, üzleti és állami elit aktív kommunikációs támogatásával – nem feledhető, hogy mikor élő egyenes adásban lövéseket adtak le Trumpra, a liberális amerikai sajtó órákig legfeljebb úgy minősítette az esetet, hogy „elesett”, „földre került”, de egy szóval nem említették, hogy azért, mert rálőttek. Ez így együtt jól kitapinthatóvá tette sokmillió, adott esetben nem elkötelezett „trumpista” számára, hogy itt másról van szó, mint amit a fősodratú média sugalmazni próbál. 

Fotó: JEFF KOWALSKY / AFP

Nyilvánvalóvá vált, hogy Trump nem hogy szálka, de gerenda a demokrata és korábbi republikánus elit hosszú évtizedes összefonódásából létrejött kvázi egypártrendszer szemében; hogy nem pózőrködés, amit csinál, hanem hatalomra kerülés esetén valódi szándék részéről az, hogy leváltja ezt az elitet és az azáltal uralt amerikai mélyállamot – melynek jelentős szerepe volt abban, hogy a szövetségi bürokrácia sok esetben meghekkelte Trump elnöki utasításait az előző ciklusában. 

A mélyállam felbomlasztása persze elég időigényes folyamat, de most az is lehetőségként kínálkozik Trump előtt, hogy alelnöke, J.D. Vance révén felépítsék a „Trump utáni trumpizmust” és a jövő januárban kezdődő új jobboldali korszak 12 évig is eltartson.

Ez a győzelem mit hozhat Magyarország számára?

Az USA óriási ország, és minimum „két Amerika” van: az egyik, amelyet megismertünk Obama vagy Biden és Harris elnöksége idején, a másik, amit láttunk már egyszer Trump alatt 2016 és 2020 között. Az egyik a liberális hegemóniát akarja megvalósítani globális szinten is, ezért ideológiai alapon habozás nélkül avatkozik be más, elvileg szövetséges országok belügyeibe, ráadásul nemzetközi vagy geopolitikai ügyekben is érzelmi alapon hoz döntéseket. 

A másik, a józan, a normális Amerika nem akar a világ ideológiai csendőre lenni, nem akar demokráciát exportálni máshova – mert, ahogy Harrisék példája mutatja, még majdnem kifogynak belőle otthon –, és Amerika valós közép- és hosszútávú érdekét kutatja ezen a planétán. 

Ez utóbbiakat fogja szerintem Trump szem előtt tartani a következő ciklusában is, és ez mind nagyon jó hír Magyarország számára – legfőképpen azért, mert nem egy olyan adminisztráció lesz hatalmon Washingtonban, melynek deklarált célja hazánk szuverenitásának kiszervezése és egy demokratikusan választott kormány legitimitásának ármánykodásokkal terhelt aláásása. 

Nyilvánvaló, hogy ez politika, nem szerelemházasság, vélhetően lesznek szakpolitikai döntéseket illető viták, de a magyar és az amerikai jobboldal valóban értékalapú szövetsége új dimenzióba került az elmúlt években. Közösek a valódi nyugati kulturális hagyományról, a nemzeti identitásról, a határvédelemről vagy a genderőrületről vallott nézetek, és ennek a kapcsolódásnak szimbolikus pontjai a rendszeres Trump-Orbán megbeszélések vagy éppen a CPACHungary. 

Arról van vita, hogy a világ általánosságban jobb hely lesz-e Trumppal, azt viszont önző, de bizonyos módon tudom, hogy Magyarország számára a világ jobb lesz vele. Egyszerűen több az, ami összeköt minket, mint ami szétválaszt.

Szánthó Miklós főigazgató
Fotó: Alapjogokért Központ

Trump győzelme elhozhatja a békét Ukrajnában?

Igen, három okból is: egyfelől ő a szó jó értelmében felfogott érdekkövető businessman, aki tudatilag átfogja, hogy a háború folytatása és az annak következtében előálló teljes és totális blokkosodás nem az USA érdeke. Másodsorban erős vezető, aki képes érvényesíteni akaratát akár olyan agresszorokkal szemben is, akik egyébként kihasználják a gyenge vezetők – lásd Biden – tutyimutyiságát. Harmadsorban pedig hiú ember, aki ügyel arra, hogy ha fontos ügyben ígéretet tesz, akkor az úgy is legyen.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK