A Fidesz mindig üldözte, a baloldal bújtatta és védi a pedofilokat

Miután a gyermekvédelem kérdésében a baloldali politikusokra nem számíthattak a magyar emberek, így a gyermekeik biztonságos jövőjének a záloga biztosan nem az ellenzék kezében van. De úgy is fogalmazhatunk, hogy a baloldali törvényhozók gyermekvédelem kérdésében elégtelenre vizsgáztak – mondta az Origónak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. A Századvég tanácsadója azt is kijelentette: a pedofília és a kiskorúak védelme egy újabb kérdés, amelyben a politikai baloldal a saját maga, illetve a vele kötelékben mozgó külföldi álcivil szerveződések csapdájába esett. A szakértő szerint újra és újra el kell mondai a választóknak, hogy a baloldal elutasította a gyermekpornográfia elleni szigorúbb fellépést, a pedofil-nyilvántartás létrehozását, a szexuális bűncselekmények elévülésének kizárását, vagy, hogy a pedofil bűnelkövetők gyermekneveléssel kapcsolatos munkát ne folytathassanak.

A kormánypártok fogadták el 2021-ben Európa legszigorúbb gyermekvédelmi és pedofilellenes törvényét, amit a baloldali pártok nem támogattak. Nem támogatták, hogy legyen kereshető pedofilnyilvántartás, hogy a Büntető Törvénykönyv szigorodjon, és az ehhez kapcsolódó korábbi Alaptörvény-módosítást sem. Mi az oka, hogy a baloldal hangosan „védi” a gyermekeket, de valójában nem tettek, és nem tesznek semmit?

A gyermekek és fiatalok védelme egy felelős  kormányzat első számú prioritása, az Alaptörvény megfogalmazása szerint hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot. Alkotmányunk rögzíti azt is, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Azért is fogadhatta el a magyar Országgyűlés 2021. június 15-én „a pedofil bűnelkövetők elleni szigorúbb fellépésről és a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” szóló törvényjavaslatot, hogy ennek az alkotmányos elvárásnak is eleget tegyen. Újra és újra el kell mondani a választóknak, hogy 

a baloldal ezt sem támogatta, mint ahogy elutasította a gyermekpornográfia elleni szigorúbb fellépést, a pedofil-nyilvántartás létrehozását, a szexuális bűncselekmények elévülésének kizárását, vagy, hogy a pedofil bűnelkövetők gyermekneveléssel kapcsolatos munkát ne folytathassanak. 

Amit most mondanak, és amit tett a múltban a DK, a Momentum és a többi párt, aközött egy mély és sötét szakadék tátong.

2010 előtt a Gyurcsány-kormány megengedte, hogy több mint ötszáz pedofil járjon szabadon Magyarországon. Az akkori 81-ről mostanra 663-ra nőtt a bebörtönzött pedofilok száma. Mit jelez ez a drasztikus változás?

Alapvetően változott a büntetőpolitika iránya. Sokan emlékezhetnek arra, amikor a 2002-es választásokat megelőzően a Fidesz arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország minden jó érzésű polgára megdöbbenéssel értesülhetett arról, hogy Medgyessy Péter amnesztia-elképzelésével az ország nyakára akarja zúdítani a bűnözőket. Ettől az alapvetően szavazatszerzésre irányuló akciótól végül is a szocialisták visszaléptek, ugyanakkor 2006-ban a jogalkotói szándékot jól példázta az az igazságügyi államtitkári megszólalás, miszerint a büntetőjogi kódexben egyes “bűncselekmények szankcionálásánál nagyobb hangsúlyt kap majd a kártérítés és a megbocsátás, mint a szabadságvesztés szankciója.” Az ezzel a felpuhult büntetőjogi szemlélettel történő szakítás is eredményezheti számos bűncselekmény kapcsán nemcsak a látencia hatékonyabb felderítését, de az elkövetők szélesebb körének semlegesítése is megtörténhetett.

A Fidesz frakcióvezetője egy interjúban elmondta, hogy egy új gyermekvédelmi rendszert hoznak létre, ahol világos, tiszta szabályok lesznek, világos felügyelettel. Miért fontos ez a szigorítás, mikorra fogadhatja el az Országgyűlés?

Az mindenki számára egyértelmű, hogy a kormány zéró toleranciával viseltet a pedofil bűnelkövetőkkel szemben, ahol nincs helye mérlegelésnek vagy kicsinyes társadalmi mérnökösödésnek.

A vonatkozó fontosabb jogszabályok  elfogadása a Házszabály rendelkezései szerint történhet, a zárószavazással fejeződik be, az Országgyűlés, mint alkotmányozó hatalom pedig az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva módosíthatja az Alaptörvényt. 

Az S) cikk (3) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését. Ezt követően az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét az Alaptörvény érintett módosításának hatálybalépését követően haladéktalanul közzé kell tenni a hivatalos lapban.

A kép illusztráció!

Új szabály lesz, hogy a 18 év alattiak sérelmére elkövetett bűncselekmények ne évüljenek el, és ne legyen lehetőség a szabadlábra helyezésre a büntetési tétel lejárt előtt. Ezen felül soha többé ne kapjanak erkölcsi bizonyítványt, akik ilyen bűncselekményt követnek el. A baloldal miért nem hozott ennyire világos szabályokat 2010 előtt?

Miután a Btk.  25. § b) pontja a büntethetőséget megszüntető okok között sorolja fel az elévülést, fontos változás lehet, hogy a módosítás következtében az el nem évülő bűncselekmények köre kiegészülhet – kiskorú sérelmére történő elkövetés esetében – az alábbi bűncselekményekkel:

• szexuális visszaélés alapesete;

• gyermekpornográfiánál a „megszerzés” és „tartás” elkövetési magatartások esetében is;

• szeméremsértés.

Egy ismert, a 2010 előtti büntetőpolitikára rezonáló kontra jellegű érv egyfajta liberálisabb szakmai megközelítést alkalmaz, miszerint a szexuális irányultság, illetve a pedofília önmagában szabadságvesztés-büntetéssel amúgy sem igen változtatható meg, azaz szinte lehetetlen egy ilyen hajlamú személynél „jobb belátásra” bírással csökkenteni a visszaesés lehetőségét. 

Erre azonban felelős jogalkotói válasz lehet a büntetőjogi elévülés lehetőségének – vagy például a köztársasági elnök által adható kegyelem lehetőségének – megszüntetése.

A baloldali sajtóban sorra jelentek meg „pedofilmentegető” írások, 1990-től 2010-ig pedig folyamatosan a bicskei gyermekotthon élén tartotta a volt liberális főpolgármester, Demszky Gábor irányította baloldali budapesti vezetés a bicskei pedofil igazgatót, és csak a 2010-es kormányváltás után indultak ellene eljárások. Vannak egyáltalán szavak arra, amit tett/tesz a baloldal, illetve mondhatjuk, hogy a baloldalnak kellene önvizsgálatot tartania?

Amit fontos leszögezni, hogy a Fidesz által előirányzott változtatás súlyát az a tény adja, hogy a mentesítés hatálya az elítélés büntetőjogon kívüli hátrányos jogkövetkezményeire terjed ki, vagyis az elítélt ilyen esetekben – jogi értelemben – újra az elítélés előtti státuszát élvezi, ez viszont a „pedofil bűncselekményeknél nincs kegyelem” jelszóval megerősített, felelősségteljes büntetőpolitika jegyében alapjaiban fog megváltozni – a meghatározott deliktumokat elkövetett elítélt személyek esetében. Illetve az előbbiek nyomatékosítására engedjen meg egy citátumot: 

Aki kiskorú gyermek kárára szándékos bűncselekményt követ el, az semmilyen indokkal nem mentesülhet a tettei következményei alól. Egyértelműen ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy a gyermekek kárára szándékos bűncselekményt elkövetők kegyelem útján mentesüljenek a büntetésük hátrányos jogkövetkezményei alól, és újra büntetlen előéletűvé válhassanak

– olvasható az Alaptörvény módosításáról szóló javaslat indokolásában. Miután ezekben a fontos kérdésekben a baloldali politikusokra nem számíthattak a magyar emberek, így 

a gyermekeik biztonságos jövőjének a záloga biztosan nem az ellenzék kezében van. De úgy is fogalmazhatunk, hogy a baloldali törvényhozók gyermekvédelem kérdésében elégtelenre vizsgáztak.

Gyurcsányék álszent módon aggódnak a gyerekekért, de a védelmükben benyújtott törvényeket már nem szavazták meg. A kép bal oldalán Vadai Ágnes, a DK képviselője. Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Hogyan értékelhető a baloldal viselkedése ebben a témában annak fényében, hogy a baloldal nemcsak, hogy nem szavazta meg a gyermekvédelmi és pedofilellenes törvényt, de számos ilyen ügy van a holdudvarukban, most pedig úgy tesznek, mintha mindig is a pedofilok ellen lettek volna? 

A pedofília és a kiskorúak védelme egy újabb kérdés, amelyben a politikai baloldal a saját maga, illetve a vele kötelékben mozgó külföldi álcivil szerveződések csapdájába esett. Azzal ugyanis, hogy a gyermekvédelmet összemossák a szélsőséges baloldali LMBTQ-ideológiával, saját maguknak alakítottak ki egy alacsony üvegplafont ebben a kérdésben. Könnyen levezethető, hogy 

ha egy homofóbnak beállított jogszabálycsomagot támogatnának, akkor 2014, 2018 és 2022 után egy fillér sem érkezne külföldről, még kultúraváltás címén sem, nem beszélve most részletesen a szuverenitásvédelmi törvény óta előállt jogi és pénzügyi korlátokról. 

Amennyiben pedig a tengerentúlra és a nemzetközi baloldal helyzetére tekintünk, 

az Egyesült Államokban 2023-ban több, mint 75 olyan jogszabályt fogadtak el egyes államokban, amelyek a nemiséggel kapcsolatos kérdések széles körét tiltják be – a szexualitásról való beszélgetéstől kezdve az osztálytermekben a nyilvános transzvesztita-előadások megtartásáig. 

De a Demokrata Párt hívei és a nyílt társadalom szövetségesei számára valós aggodalomra igazán az ad okot, hogy a hírek szerint a szövetségi Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezheti az Obergefell kontra Hodges ítéletet, azt a 2015-ös e téren mérföldkőnek számító döntést, amely országszerte legalizálta az azonos neműek házasságát.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK