Békemisszió: mitől ennyire sikeres Orbán Viktor diplomáciai körútja?

A miniszterelnök békemissziója azért olyan eredményes, mert egyedülálló módon képes mindegyik féllel békésen tárgyalni. Az a képessége, hogy közvetlen kapcsolatot tud fenntartani Volodimir Zelenszkijjel, Vlagyimir Putyinnal és Hszi Csin-pinggel és Recep Tayyip Erdogannal is, lehetővé teszi számára, hogy különböző nézőpontokat és érdekeket összehangolva dolgozzon a béke megteremtésén - mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak. A Századvég tudományos igazgatója szerint a magyar kormány felismerte, hogy a nemzeti együttműködés régi és alapvető elveihez, logikájához hasonlóan most már a nemzetközi együttműködés rendszerét szükséges megteremteni egy közös és sikeres jövőjű, nemzetállami Európa megteremtése és biztonságban tartása érdekében, gondoljunk akár a migrációra, akár a járványokra, akár pedig a háborús helyzetekre.

Az elmúlt időszak példátlan nemzetközi sikerről tanúskodik, ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök a béke eléréséért rendkívüli erőfeszítéseket tesz. Miért ennyire sikeres ez a békemisszió, és miért vállalja ezt a magyar miniszterelnök?

A magyar kormányfő és a magyar külügy diplomáciáját a különböző kultúrák és szokások tiszteletben tartásának képessége jellemzi, továbbá a jó kommunikáció, vagyis az a nélkülözhetetlen képesség, ahogyan Magyarország megfogalmazza a saját álláspontját, és ugyanakkor képes meghallgatni mások véleményét is a békemisszió keretében tartott tárgyalásokon.

A másokkal való sikeres együttműködéshez a konnektivitás szellemén alapuló komoly kapcsolati készségek is szükségesek, továbbá az együttműködés képessége, ahogyan a magyar kormány képes beépíteni az álláspontjába mások gondolatait, és így megtalálni a közös hangot. A magyar kormány felismerte, hogy a nemzeti együttműködés régi és alapvető elveihez, logikájához hasonlóan most már a nemzetközi együttműködés rendszerét szükséges megteremteni egy közös és sikeres jövőjű, nemzetállami Európa megteremtése és biztonságban tartása érdekében, gondoljunk akár a migrációra, akár a járványokra, akár pedig a háborús helyzetekre.

Orbán Viktor azért is vállalhatja ezt a békemissziót, mert Magyarország és Európa hosszú távú érdekeit szem előtt tartva a háborús konfliktusok mielőbbi békés rendezésére törekszik, valamint meggyőződése, hogy „a fronton nincs megoldás erre a konfliktusra”. A miniszterelnök békemissziója keretében először Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott Kijevben, majd Moszkvába utazott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyaljon, és hétfőn Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott Pekingben. A Fidesz közösségi oldalán jelentette be a kormánypárt, hogy a miniszterelnök következő állomása Washington lesz. Washingtonban pedig már Recep Tayyip Erdogan török államfővel folytatott tárgyalást Orbán Viktor a magyar békemisszióról. Orbán Viktor így nyilatkozott békemissziója során: „Lassan elfogynak azok az országok, amelyek mind a két, háborúban álló féllel tudnak beszélni. Lassan Magyarország az egyetlen ország Európában, aki mindenkivel tud beszélni.” Ez a különleges diplomáciai helyzet lehetővé teszi számára, hogy közvetítő szerepet vállaljon a békefolyamatban.

Hszi Csin-pinggel folytatott pekingi tárgyalásán a kínai béketerv is napirendre került. A kínai béketerv többek között a szuverenitás tiszteletben tartását, a hidegháborús mentalitás felhagyását, a tárgyalóasztalhoz való visszatérést és a nemzetközi szankciók feloldását javasolja. Washingtonban, Recep Tayyip Erdogan török államfővel való tárgyalásán is az orosz-ukrán háború ügye volt napirenden. 

Orbán Viktor a magyar békemisszió támogatását kérte Törökországtól, ugyanis a konfliktus során Törökország volt az eddigi egyetlen sikeres közvetítő a két fél között.

Jaroslav Bzoch európai parlamenti (EP-) képviselő szerint Orbán Viktor jelenleg az egyetlen európai politikus, aki képes mind Volodimir Zelenszkijjel, mind Vlagyimir Putyinnal tárgyalni. 

A miniszterelnök békemissziója azért olyan eredményes, mert egyedülálló módon képes mindegyik féllel békésen tárgyalni. Az a képessége, hogy közvetlen kapcsolatot tud fenntartani Volodimir Zelenszkijjel, Vlagyimir Putyinnal és Hszi Csin-pinggel, vagy akár Recep Tayyip Erdogannal is, lehetővé teszi számára, hogy különböző nézőpontokat és érdekeket összehangolva dolgozzon a béke megteremtésén.

Hogyan értékelhető az ukrán elnökkel való tárgyalása? Meglepődött a nemzetközi sajtó és diplomáciai világ, hogy a soros magyar elnökség kezdetén első útja Kijevbe vezetett Zelenszkijhez?

A jelenkori magyar külpolitika szellemiségében a nyugati diplomácia legnemesebb és legsikeresebb hagyományait viszi tovább, a háborúk és a konfliktusok eszkalációjának elkerülését célzó, határozott és állhatatos, ugyanakkor realista politikai gyakorlattal, és ha ennek a szellemi alapjait nézzük, akkor a történeti példák között például a kubai rakétaválság megoldása, vagy akár a Camp David-egyezmények és a kommunista Kína felé történő amerikai nyitás is említhető.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Unió brüsszeli kétnapos csúcstalálkozójának első napján, 2024. június 27-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij találkozása jelentős diplomáciai eseményként értékelhető nemzetközileg, amely meglepte a sajtót és a diplomáciai világot. Orbán Viktor látogatása különösen figyelemre méltó volt, mivel a magyar miniszterelnök korábban kritikusan viszonyult az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatásokhoz. A The Guardian így írt: „Magyarország miniszterelnöke, aki nyíltan bírálja az Ukrajnának nyújtott nyugati segélyeket, Kijevben tárgyalt Volodimir Zelenszkij elnökkel, miután Európa legjobb oroszbarát vezetőjeként meglepetésszerű látogatást tett az ukrán fővárosban.” A találkozó nemcsak a két ország közötti feszült kapcsolat enyhítésében játszik szerepet, hanem a békefolyamat előmozdításában is. A Die Welt kiemelte Orbán tűzszünetről tett kijelentéseit, és hangsúlyozta, hogy a magyar miniszterelnök továbbra is szoros kapcsolatokat ápol Moszkvával.

A realista békepolitikába jól illeszkedik a Zelenszkij elnökkel történt kormányfői találkozó is, amely tehát jóval több volt egy diplomáciai gesztusnál, ugyanis a kétoldalú találkozó nyomán a magyar–ukrán kapcsolatok, és így az ukrajnai kisebbségek helyzete is javulhat, továbbá az esemény a biztonsági kapcsolatok javítása és a béke irányába történő hasznos lépés is lehet azáltal, hogy Magyarország az uniós elnökséget is jól, ügyesen kihasználva, az egyik fontos közvetítő állam szerepébe lép a most háborúban álló országok között. A találkozón Orbán Viktor arra kérte az ukrán elnököt, gondolja át, megfordíthatnák-e a sorrendet, és felgyorsíthatnák-e a béketárgyalásokat most egy tűzszünet mielőbbi megkötésével. A magyar miniszterelnök szerint egy határidőhöz kötött tűzszünet már lehetőséget adna a béketárgyalásokra és azok felgyorsítására; ezt a lehetőséget meg is vizsgálták Zelenszkij elnökkel, aminek kapcsán a magyar fél háláját fejezte ki az őszinte válaszokért és a személyes tárgyalásra való nyitottságért is.

Orbán Viktor a békemisszió folytatásaként Kínába utazott, Kínából pedig Washingtonba, hogy a békemisszió következő állomásán tárgyaljon az amerikai vezetőkkel. Milyen eredmények várhatóak hosszú távon ezektől a találkozóktól?

A magyar diplomáciai erőfeszítések lényege, hogy a békemisszió folyamatába az összes lehetséges olyan szereplőt be kell vonni, akinek érdemi lehetősége van fellépni és közreműködni egyrészt a háború további és veszélyes eszkalációjának megfékezése, másrészt a kívánt békeállapot mielőbbi – fokozatos lépésekkel elérhető – helyreállítása érdekében. Hszi Csin-ping elnök világossá is tette most a magyar tárgyalódelegáció irányába, hogy Kína folytatni kívánja a béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseit, vagyis az ázsiai nagyhatalom is a béketeremtés oldalán áll. 

Magyarország tisztában vele, hogy az Egyesült Államok és Kína is olyan szuperhatalom, amelyről elismerik, hogy megfelelő képességekkel rendelkezik ahhoz, hogy globális szinten gyakorolja befolyását. Ezek a nagyhatalmak kimagasló katonai és gazdasági erővel, valamint olyan diplomáciai és hatalmi befolyással rendelkeznek, ami arra késztetheti a háborúban részt vevő feleket, hogy végül mérlegeljék a külső, globális nagyhatalmak véleményét, mielőtt saját további lépéseiket megtennék, illetve álláspontjukat esetleg változtatnák a fegyveres konfliktusban. Orbán Viktor Kínában tett látogatása elősegítheti a két ország közötti gazdasági kapcsolatok mélyítését. Magyarország már korábban is részt vett Kína "Egy övezet, egy út" kezdeményezésében, amely infrastrukturális projektek szállítását célozza. A látogatás során lehetőség nyílhat újabb kínai befektetések és projektek bevonására Magyarországon, ami hosszú távon növelheti Magyarország gazdasági versenyképességét és infrastrukturális fejlettségét. A kormányfő Kínában tett látogatása hozzájárul Magyarország nemzetközi diplomáciai súlyának növeléséhez. Kína a jövőben támogathatja a különböző nemzetközi szervezetekben és kezdeményezésekben, többek között az ENSZ-ben vagy a G20-as csoportban, mely könnyítheti Magyarországot érdekeinek védelmében és diplomáciai céljainak elérésében. 

Orbán Viktor Washingtonban tett látogatása szintén fontos lehet a Magyarország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok mélyítésében. Az USA jelentős szereplő a NATO-ban és más transzatlanti szervezetekben, így a kapcsolatok erősítése elősegíti Magyarország biztonságpolitikai helyzetének stabilizálását és védelmi képességeinek fejlesztését. E találkozók remélhetőleg hozzájárulnak a diplomáciai feszültségek enyhítéséhez és a konfliktusok békés rendezéséhez. Ez különösen fontos Európa és az egész világ stabilitása, biztonsága, valamint gazdasági jóléte szempontjából.

Korábban azt mondta a kormányfő, hogy el kell foglalni Brüsszelt. Most a Patrióták Európáért pártcsalád szépen formálódik, alakul. Mit jelez az, hogy ennyien csatlakoztak már? Mondható, hogy Marine le Pen és Matteo Salvini csatlakozásával mindenki ott van, aki számít a jobboldalon?

A 2024 júniusában lezajlott EP-választás egyértelműen a békepárti, migrációellenes jobboldal előretörését hozta. Az, hogy ennyien csatlakoznak az Orbán Viktor, Herbert Kickl (az Osztrák Szabadságpárt elnöke), valamint Andrej Babiš (korábbi cseh kormányfő, a legerősebb cseh párt, az ANO elnöke) által létrehozott szövetséghez, jól mutatja, hogy az európaiak többsége, illetve a valóban a népüket képviselő szuverenista, nemzeti érzelmű politikusok is potenciált látnak egy olyan frakcióban, amit a Patrióták Európáért fog képviselni. 

A jobboldali frakciók megerősödése elvitathatatlan, az európai szavazók is tudják, hogy a nemzeti szuverenitás és a nemzetállami érdekek mellett, valamint az illegális migráció ellen kizárólag a jobboldal lép fel, ezért szavaznak egyre többen a patkó ezen felén lévő pártokra. 

Egyre rosszabb a migrációs helyzet is. Fotó: Anadolu via AFP

A választók kimondták: nem kérnek a migrációból, elegük van a genderőrületből és a recesszióból, nem akarnak háborút, valamint elvárják, hogy a politikusaik őket, és ne külső érdekeket képviseljenek Brüsszelben. 

Ennek megfelelően patrióta és szuverenista vezetésre van szükség. Az új szövetség létrejötte egy meghatározó lépés a „Brüsszel elfoglalásához” vezető úton. Ahogy Orbán Viktor a Fidesz tisztújító kongresszusán fogalmazott 2023-ban: „Az Uniót nem elhagyni kell, hanem megváltoztatni...” Az új frakció, bár dobogós (3.), nem a legnagyobb az EP-ben (az marad az EPP), azonban könnyen elképzelhető, hogy 1-2 éven belül a legtöbb állam- és kormányfő pártja a Patrióták Európáért szövetség tagja lesz, így pedig e frakció tagjai lesznek a legnagyobb befolyással – az Európai Tanácsban való részvétel révén – az Európai Unió működésére.

Fontos legitimációs erő, hogy a szövetség három alapító tagjának mindegyike megnyerte országa európai parlamenti választását június elején. A stabil alapot az adja továbbá, és ez biztató a formálódó szövetség jövőjére nézve, hogy az FPÖ egyértelműen vezet az osztrák közvélemény-kutatásokban a 2024. szeptember 29-i parlamenti választás előtt, Orbán Viktor táborát pedig nem éri jelentős kihívás az új ellenzékként formálódott – és a centrista, balra tolódott Európai Néppárt frakciójához csatlakozó – Tisza Párt részéről, utóbbi esetében ugyanis egyértelmű, hogy a baloldali térfelet tudta csak átrendezni Magyarországon.

Mit mutat ez a küzdelmes tevékenység a magyar kormányfő személyéről, és Ön mire számít a következő hónapokkal kapcsolatban?

A hivatástudatot, az elvhűséget és a kivételes munkabírást mutatja ez a küzdelmes tevékenység a magyar kormányfőtől. 

Orbán Viktor konzekvensen képviseli az álláspontját, és nem tartozik azon politikusok közé, akik a választási kampány végeztével teljesen hátat fordítanak a választást megelőző napokban tett ígéreteiknek.

Orbán Viktor és Hszi Csin-ping
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Jól láthatjuk, hogy Orbán Viktor valóban nem orosz- vagy ukránpárti, hanem béke-, valamint magyar- és EU-párti. Ez a független, szuverén és következetesen képviselt álláspont tette lehetővé, hogy a magyar miniszterelnök egymást követő napokon tárgyaljon Volodimir Zelenszkij ukrán, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. 

Ahogy Orbán Viktor is elmondta Oroszországban, ma vajmi kevés európai ország mondhatja el magáról, hogy kapcsolatban van és egyeztetni tud Kijevvel és Moszkvával is. 

A magyar kormány és a kormányfő is a megosztottság helyett a konnektivitásban, valamint a pragmatikus külpolitikában hisz, ezért tart fenn kapcsolatot mindkét háborús féllel, ezért törekszik jó viszonyra Kelettel és Nyugattal, illetve ezért utazik Pekingbe és Washingtonba is.

Orbán Viktortól az EU soros elnökségének idején azt várhatjuk, hogy „újra naggyá teszi Európát”, ahogy a szlogen is tartja: MEGA – Make Europe Great Again. Van min javítani, hiszen az USA GDP-je 2012-ben 16,2 billió dollár volt, az EU GDP-je 17,3 billió dollár, ezzel szemben 2022-ben az USA esetében ez 25,4 billió dollár, míg az EU-ban 16,8 billió dollár. Európa (ismételt) naggyá tételéhez az alábbiakra lesz mindenképp szükség, amin Orbán Viktor szemmel láthatóan dolgozik: gazdasági erősödés, belső megújulás, részvétel a nemzetközi gazdaságban és politikában. Európa szempontjából is meghatározó nap lesz 2024. november 5., amikor az Egyesült Államokban elnökválasztást tartanak. Orbán Viktor ennek tudatában utazott Amerikába, hiszen tisztában van vele, hogy az USA elnökének személye hatással van az európai politikára is.

A kép illusztráció!
Fotó: AFP

Megalakult a Patrióták Európáért pártcsoport. Tizenkét tagállamból tizennégy párt nyolcvannégy képviselője választotta a Patrióták Európáért pártcsaládot. Ez hogyan értékelhető?

A Dán Néppárt szombaton bejelentett csatlakozásával minden akadály elhárult az új frakció megalapítása előtt, amelyhez legalább 23 EP-képviselő szükséges minimum 7 EU-tagállamból. A múlt héten jelentette be csatlakozási szándékát a holland Szabadságpárt, a spanyol Vox, a belga Flamand Érdek, valamint a portugál Chega párt is, illetve azóta a görög Voice of Reason és a lett Latvia First pártok.

Hétfőn jelentették be, hogy a Marine Le Pen nevével fémjelzett, Jordan Bardella által vezetett francia Nemzeti Tömörülés, illetve a Matteo Salvini vezette olasz Liga is csatlakoznak a Patrióták Európáért szövetséghez, amely így – 84 képviselővel – a legnagyobb jobboldali, szuverenista EP-frakció lesz. A Nemzeti Tömörülés 30, a Liga 8 képviselőt jelent. Ezen két párt „átjelentkezésével” az ID-frakció megmaradása veszélybe került, így vélelmezhető, hogy további pártok is be fogják jelenteni csatlakozási kérelmüket az Orbán Viktorék által alapított pártcsaládba. A magyar kormányfő többször hangsúlyozta, hogy „a magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz”. A magyar miniszterelnöknek igaza volt akkor is, amikor azt mondta, hogy az új frakció az EU rövid távon harmadik, majd idővel második legnagyobb pártcsaládja lehet. A szövetség bejelentését követő 8. napon a Patrióták Európáért már a harmadik legnagyobb frakcióként alakult meg. Külön kiemelendő politikai siker, hogy az új pártcsalád első alelnöke egy kevesebb mint 10 milliós ország EP-képviselője, Gál Kinga lett.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK