Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 994. napjáról.
A Sky News munkatársa, Stuart Ramsay, lehetőséget kapott, hogy 48 órán keresztül megfigyelje egy ukrán légvédelmi egység munkáját a Szumi régióban. Beszámolójában leírta, ahogy sok emberi közreműködéssel, elavult szovjet haditechnikával küzdenek a katonák az egyre nagyobb számban érkező orosz drónok ellen.
A teljes riport ITT olvasható.
Tizenöt év börtönbüntetésre ítéltek egy amerikai férfit, aki az ukrajnai háborúval kapcsolatos, szigorúan titkos katonai dokumentumokat szivárogtatott ki. Jack Teixeira, a Massachusettsi Légi Nemzeti Gárda tagja az év elején bűnösnek vallotta magát honvédelmi információk hatrendbeli szándékos megőrzésében és továbbításában.
A 22 éves férfi elismerte, hogy illegálisan gyűjtött titkokat, többek között az ukrajnai csapatmozgásokról, valamint az ukrán csapatok ellátásáról és felszereléséről szóló információkat, és megosztotta azokat más felhasználókkal a Discord közösségi felületen.
A NATO főtitkára felszólította szövetségeseit, hogy biztosítsák Ukrajna támogatását "hosszú távon". Az Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott megbeszélésen Mark Rutte kiemelte, hogy az ukránok arra készülnek, hogy szembenézzenek 2022 óta a legkeményebb telükkel.
„Újra el kell köteleznünk magunkat, hogy hosszú távon támogatók maradunk, és többet kell tennünk annál, mint hogy Ukrajnát a harcban tartsuk. Meg kell emelnünk Putyin és az őt segítő tekintélyelvű barátai költségeit azáltal, hogy megadjuk Ukrajnának a konfliktus pályájának megváltoztatásához szükséges támogatást" - mondta Mark Rutte.
Emmanuel Macron francia elnök kijelentette: „Semmit sem szabad eldönteni Ukrajnáról az ukránok nélkül, sem Európáról az európaiak nélkül”.
Magyarország területére 2024. november 12-én az ukrán-magyar határszakaszon 4305 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3121 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 21 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Volodimir Zelenszkij elnök szerint Ukrajna újabb szankciókkal veszi célba az orosz olajszállító tartályhajó árnyékflottát.
"Számos intézkedésünk van, és intenzívebbé fogjuk tenni a partnerekkel való együttműködést. Több rendeletet is aláírtam, köztük egy olyat, amely szankciókat vezet be az agresszor állam érdekében tevékenykedő orosz vállalatokra és magánszemélyekre, és segít elkerülni a felelősségre vonást az agresszor állam érdekében."
Az úgynevezett „árnyékflotta” tartályhajók sorozata, amelyeket Oroszország a nyugati szankciók értelmében betiltott áruk szállítására használ. Az Egyesült Királyság szeptemberben 10 ilyen hajót szankcionált.
Ukrajna vállalta a felelősséget egy orosz földön lévő Belgorod olajtárolója elleni támadásért, amelyet a különleges erők katonái pilóta néküli drónok támogatása mellett hajtotak végre.
"A robbanás következtében az egyik üzemanyagtartály kigyulladt, tíz tűzoltóegység dolgozott a lángok megfékezésén" - mondta Vjacseszlav Gladkov, kormányzó.
Amerikai jelentések megerősítik az ukrán elnök korábbi bejelentését, miszerint 50 ezer katona vonulhatott fel orosz oldalon a Kurszk régióban, hogy visszaverje a behatoló ukrán egységeket. Köztük lehet az a 10 ezer észak-koreai is, akik nemrég települtek át orosz földre, hogy támogassák az Ukrajna elleni harcot.
A jelentések arra utalnak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Donald Trump januári beiktatása előtt megpróbálja visszaszerezni a Kurszk régiót Ukrajnától – ezzel gyakorlatilag eltávolítva azt minden lehetséges tárgyalóasztalról.
Az észak-koreai katonák oroszországi megjelenése óta találgatja a világ, hogy mit és mennyit nyerhet a beavatkozással Kim Dzsongun állam.
Nyugati és dél-koreai tisztviselők korábban azt sugallták, hogy Észak-Koreát különféle eszközökön keresztül fizették ki, beleértve az erőforrásokat, élelmiszert és bizonyos esetekben készpénzt.
Azon túl, hogy az északi katonák közvetlen tapasztalatot szereznek egy drónokkal vívott 21. századi háborúban, a nukleáris programját akár orosz űrtechnológiai ezsközökkel is megtámogathatja.
Ha utóbbihoz nem is jut, Oroszország az ENSZ BT-ben lévő vétójogával élve bevédheti Észak-Koreát, ha az közvetlen nukleáris rakétakísérletet hajt végre. Ez pedig kísérleti terepet nyit Kína számára is.
Ukrajna vezérkara szerint augusztusban 818, szeptemberben 1410, októberben pedig több mint 2000 drónt indított ukrán célpontok ellen Oroszország. Az Ukrajnára zúduló orosz drónok többsége iráni tervezésű Shahed: légcsavar meghajtású, jellegzetes szárnyformával és az orrkúpba csomagolt robbanófejjel.
Ezek mellett Oroszország robbanóanyag nélküli hamis drónokat is elindított, hogy megzavarja Ukrajna légvédelmi egységeit és lőszerpazarlásra kényszerítse őket.
A drónok építése a rakétákhoz képest sokkal egyszerűbb és olcsóbb, a nagy számú bevethetőség miatt pedig folyamatos terhelés alatt tartja az ukrán légvédelmet.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter villámlátogatásra Európába utazik, hogy sürgős találkozót tartson Ukrajnával kapcsolatban a NATO és az EU illetékeseivel. Szerdán Brüsszelben tárgyal arról, hogyan lehetne növelni Ukrajna támogatását, majd még aznap egy latin-amerikai konferenciára utazik.
Ukrajna közölte, hogy a legutóbbi Krivij Rih elleni orosz csapás során egy 32 éves anya és három gyermeke, köztük egy újszülött meghalt. Az egy nappal korábbi támadás az iparvárosban egy szovjet kori lakóépület felső szintjeit érintette, és az áldozatokat a törmelékek alá temette.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet felmérése szerint az ukránok többsége (58%) ellenzi az Oroszország által elfoglalt területek feladását a békéért cserébe. Területi engedményekre a megkérdezettek 32%-a volt kész – a háború elején még csak 10%-uk.
Míg az ukránok többsége nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy jóváhagynák-e az általános területi engedményeket, a számok eltérőek voltak, amikor a közvélemény-kutatók azt kérdezték, hogy nehéz, de elfogadható lenne-e egyes régiók feladása.
A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 46%-a hajlandó lenne elfogadni Donbász és Krím feladását, 39%-uk pedig azt mondta, hogy egy ilyen kompromisszum nehéz lenne.
Jövő kedden lesz ezer napja, hogy elkezdődött az orosz-ukrán háború. Ebből az alkalomból rendkívüli ülést tart az Európai Parlament, amelyen videókapcsolaton keresztül felszólal majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is – közölte a parlament elnöke.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter bejelentette, hogy a tárca stratégiai szerződést írt alá az ICEYE finn műholdgyártó és -üzemeltető vállalattal.
"Ennek a szerződésnek köszönhetően hadseregünk hozzáférhet nagy pontosságú műholdképekhez a harcterület teljes lefedésével" - emelte ki. Umerov szerint a parancsnokság képes lesz önállóan meghatározni a kiemelt felügyeleti zónákat, és gyorsan fogadni tudja a naprakész adatokat az ICEYE műholdrendszeren keresztül. "A fejlett űrfelderítési technológiák bevezetésével olyan technológiai előnyre teszünk szert, amely fokozza a harckészültséget és védi katonáinkat" – tette hozzá a miniszter.
Herman Szmetanyin, a stratégiai iparágakért felelős miniszter bejelentette, hogy Ukrajna 2025-ben rekordösszeget, több mint 55 milliárd hrivnyát (514 milliárd forint) szán fegyverek és katonai felszerelések gyártására. A teljes összegből 54,55 milliárd hrivnyát (509,58 milliárd forint) fordítanak a termelés fejlesztésére, új technológiák bevezetésére és a védelmi vállalkozások kapacitásának növelésére, ami 3,5 milliárd hrivnyával (32,7 milliárd forint) haladja meg a mintegy 51 milliárd hrivnyás (476 milliárd forint) idei költségvetést.
Washington mérlegeli az Ukrajna jelenlegi vezetésének megváltoztatására irányuló "legitim" lehetőségeket, amelyek közül az egyik az, hogy jövőre elnök- és parlamenti választásokat tartsanak Ukrajnában - közölte az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR).
A közlemény szerint az amerikai külügyminisztérium már megkezdte a választási kampány elindításával kapcsolatos kérdések kidolgozását. Az SZVR azt állította, hogy a tervek szerint a folyamat két szakaszban zajlik majd. Először az ukrán társadalmat azzal szándékozzák ösztönözni, hogy "demokratizáló" alapítványok és agytrösztök közvetítésévek bedobnak egy erre vonatkozó kezdeményezést, majd pedig egy új Amerika-barát párt létrehozását indítványozzák.
"Az Egyesült Államok ösztönzésére a nyugati finanszírozású ukrán +polgári aktivisták+ között megkezdődött egy új párt létrehozásának megvitatása, amelynek célja, hogy a közelgő választási kampányban elfoglalja az Amerika-barát rést" - áll a közleményben.
Az orosz kémszolgálat beszámolója szerint a jelöltek kiválasztását az amerikai diplomáciai tárca fogja koordinálni, a szavazást pedig amerikai nem kormányzati szervezetek ellenőrzik majd.
Az ukrajnai háború gyors befejezéséről a döntés Vlagyimir Putyin orosz államfőnél van – jelentette ki Petr Pavel cseh köztársasági elnök kedden a dél-morvaországi Znojmóban, amikor középiskolai diákokkal találkozott.
„Ha valakinek van kulcsa a háború gyors befejezéséhez, akkor az Putyin elnök. Ő azonban ezt nem fogja megtenni, mert megvannak a maga érdekei, Ukrajna legalább egy részének az ellenőrzése” – fejtette ki véleményét Petr Pavel, akinek szavait a CTK hírügynökség idézte.
Oroszország – jegyezte meg az államfő – birodalomnak tartja magát, s mint ilyen úgy véli, hogy nagyobb privilégiumai vannak, mint másoknak. „Putyin szerint a szabályokat a nagyobb játékosok határozzák meg, nekünk pedig igazodnunk kell hozzájuk. Hajlandó lenne tárgyalni az Egyesült Államokkal, Kínával, Indiával, esetleg Brazíliával. A Csehország-méretű országok csak gyalogosok” – mutatott rá a cseh elnök.
Oroszország egyik napról a másikra 90 Shaheddel és más fajta drónokkal, valamint két S-300-as, két Kh-101-es és két Iskander-M/KN-23-as rakétával támadta meg Ukrajnát - közölte a légierő.
Helyi idő szerint reggel 7 óra 20 perc körül robbanások hallatszottak Kijevben – jelentette Vitalij Klicsko polgármester. Az ukrán légierő a főváros elleni orosz rakétacsapások veszélyére figyelmeztetett.
Az orosz erők elfoglalták a kelet-ukrajnai Rivnopil falut – idézte a RIA állami hírügynökség az orosz védelmi minisztériumot.
A falu a Donyeck régióban található, ahol Oroszország több hónapja jelentős offenzívát folytat.
Az Orosz Föderáció fegyveres erőinek egységei gyorsabban haladnak előre a Donbászban, mint a konfliktus kezdete óta bármikor – számolt be a Financial Times (FT) ukrán tisztviselőkre hivatkozva.
„Az ukrán tisztviselők elismerték, hogy védelmük „összeomlik” a csapatok hiánya miatt” – írja a kiadvány.
Az ukrán csapatok nem tudták tartani a vonalat az ország keleti részén, míg az orosz hadsereg ezzel szemben a leggyorsabb ütemben halad előre, mint 2022 óta bármikor.
Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) rakétacsapást kíséreltek meg végrehajtani a Kurszk régió ellen – számolt be az orosz régió kormányzója, Alekszej Szmirnov a Telegramon.
Elmondása szerint a rakétát légvédelmi rendszerek lőtték le.
Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) megtámadták az Energodart – jelentette Vlagyimir Rogov, az Orosz Föderáció szuverenitási kérdésekkel foglalkozó közkamarájának elnöke.
Elmondása szerint az ukrán fegyveres erők harcosai sorozatos támadásokat hajtottak végre a város ellen. Rogov a város lakóit is felszólította, hogy menjenek el.
Az Egyesült Államok azt tehet, amit akar Tajvan leszerelt HAWK légvédelmi rakétáival – mondta a szigetország védelmi minisztere, aki azt sem zárta ki, hogy Ukrajnába szállítsák át őket - írja az Independent.
"Ha az amerikai fél azt kéri, hogy küldjük vissza őket, akkor ezt a szabályoknak megfelelően megtesszük, és visszaküldjük őket az Egyesült Államoknak, ők pedig majd eldöntik, mit kezdenek velük" - mondta Wellington Koo.
Kiömlött mintegy 20 millió köbméter víz a donyecki régióban található kurahovei víztározóból, miután a harcok következtében megrongálódott a gátja - jelentette be Vadim Filaskin, a megye kormányzója egy szerdai tévéműsorban.
A kormányzó szavai szerint a Kurahove városát és környékét hetek óta ostromló orosz erők a felelősek a gát megrongálódásáért. Hivatalának adatai szerint
a víztározóban 55 millió köbméter víz volt, vagyis több mint az egyharmada folyt el.
A kormányzó mindazonáltal biztosított afelől, hogy eddig lakóépületeket nem öntött el a víz, és emberek nem kerültek emiatt veszélybe.
Az Európai Unió (EU) számára abszolút prioritás, hogy gyengítse Oroszország képességét az Ukrajna elleni illegális agressziós háború folytatására - jelentette ki Maired McGuinness uniós biztos szerdán Brüsszelben, az Európai Parlament plenáris ülésén.
Hozzátette: ezért megvizsgálják annak lehetőségét, hogy Oroszországot a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása szempontjából magas kockázatú harmadik országok közé sorolják.
Ha úgy döntünk, hogy a listára való felvétel technikai szempontból megalapozott, egyértelműen bevonjuk az Európai Parlamentet és a Tanácsot a döntéshozatalba
- mondta Maired McGuinness.
