A hídpénzbotrány nem az egyetlen: mutatjuk Karácsony korrupciós ügyeit

A hídpénzbotrány, azaz a Lánchíd körüli botrány nem az első gyanús ügy Budapesten a dollárbaloldal körül. Városháza-gate, guruló dollárok, parkolási ügyek – felsorolni is nehéz, hogyan teszik tönkre a várost.

Az elmúlt napokban ismét a Lánchíd botrányos felújítása került a középpontba, miután kiderült, nagy valószínűséggel nem a véletlen műve, hogy a korábbi tenderhez mérten 5 milliárd forinttal nőtt a projekt költsége. Az újabb baloldali botrányban nyakig benne van Víg Mór is, aki annak a Víg Dávidnak a testvére, aki ezer szálon kapcsolódik a magyar baloldalhoz és a Soros-hálózathoz.

 

Mint kiderült, két év alatt a Lánchíd kivitelezését végző A-Híd Zrt. 1,4 milliárd forintot utalt a számlagyáras exjogász cégének, a Sunstrike Hungary Kft-nek, majd 900 millió forintot Vig Mór magánszámlájára, illetve ügyvédi letéti számlájára utaltak.

 

Ez azonban nem az első megdöbbentő korrupciógyanús eset a fővárosban, mióta Karácsonyék átvették a Városháza vezetését.

Városháza-gate és parkolási botrány

2022 egyik legnagyobb botránya a 2021 végén kiderült Városháza-eladási ügy volt. Egy Anonymus maszkos alak még 2021 végén juttatott el videókat több szerkesztőségbe, amelyben bejelentette: Karácsony Gergelyék eladnák a budapesti Városházát. Ebben a videóban már hangfelvételeket is megosztott, amelyekben újabb és újabb információk és nevek bukkantak fel, és egy elképesztő ingatlankorrupciós hálózat kezdett körvonalazódni, milliós kenőpénzekkel és milliárdos haszonnal.

Karácsony Gergely és Gyurcsány Ferenc Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Kiderült, hogy

 

a Városházát Karácsonyék 40 milliárd forintért akarták dobra verni.

 

A főpolgármester az információkat kezdetben igyekezett cáfolni, azonban több bizonyító erejű dokumentum szerződés került nyilvánosságra, így Karácsony tiltakozása meglehetősen hiteltelenné vált, főleg miután újabb és újabb videók láttak napvilágot, amelyekben a budapesti Városházán működő jutalékos rendszer részleteire is fény derült.

De szintén 2022-ben látott napvilágot az is, hogy 2016-ig nyúlnak vissza a zuglói parkolási botrány szálai. Már javában Karácsony Gergely vezette a kerületet, amikor hat évvel ezelőtt a XIV. kerület a fizetőparkolás bevezetése mellett döntött. Mindez azért került ismét a közvélemény elé, mert az év elején derült ki, hogy a szocialista politikusokra terhelő vallomást tévő Fuzik Zsolt annak a SiS Parking Kft.-nek az irányítója, amely a C-Ware konzorcium tagja is. Ezek a cégek játszottak központi szerepet a zuglói parkolási botrányban. Fuzik a BKV-val szerződött SYS IT Services Kft. számlagyárának ügyében folytatott nyomozás egyik gyanúsítottja, és aki a Magyar Nemzet birtokába került nyomozati iratok alapján azt állította, hogy 2017 és 2019 között vallomása szerint

 

minimum 250 millió forintot, a profit felét adta át Tóth Csaba szocialista országgyűlési képviselőnek és Horváth Csaba fővárosi MSZP-s politikusnak.

 

Mint kiderült, Fuzik azonban más szocialista politikusokat is megnevezett, így az országgyűlési képviselő Molnár Zsoltot, akinek állítása szerint 40 millió forint kenőpénzt adott át, valamint az egykori környezetvédelmi miniszter Baja Ferencet, aki pedig 30 millió forintot kért tőle a BKV Zrt. informatikai rendszereinek üzemeltetésére kiírt közbeszerzése kapcsán.

Guruló dollárok

Az elmúlt harminc év legsúlyosabb kampányfinanszírozási botránya robbant ki, amikor 2022 augusztusában Márki-Zay Péter elszólta magát – vagy tudatosan tett említést arról –, hogy az általa alapított MMM még júniusban, tehát jóval az országgyűlési választások után is több száz milliós támogatást kapott az Egyesült Államokból. Mint a baloldal korábbi közös miniszterelnök-jelöltje fogalmazott, ennek a segítségével tudták kifizetni „a kampány utolsó számláit". Szavaiból kiderült, hogy a júniusi támogatás egy összegben érkezett az Action for Democracy nevű amerikai alapítványtól, amelytől egyébként korábban is kaptak már „három-négy nagyobb tételt".

 

Az Action for Democracy egy, az Egyesült Államokban 2022 elején alapított NGO, elnök-igazgatója pedig nem más, mint Karácsony Gergely akkori városdiplomáciai tanácsadója, Korányi Dávid, aki korábban Bajnai Gordon miniszterelnöki főtanácsadója is volt.

 

2022 november 17-én látott napvilágot az a részjelentés, ami bizonyította, hogy nagyságrendileg hárommilliárd forintot kaphatott a baloldal az Egyesült Államokból. Azonban tavaly január 25-én világossá vált, hogy még ennél is nagyobb összeg érkezett a máig ismeretlen végső támogatói körtől.

Tavaly júniusban aztán újabb elemekkel bővült a botrány: a Nemzeti Információs Központ nyilvánosságra hozta a baloldal külföldi kampányfinanszírozásának vizsgálatáról szóló összefoglaló jelentését, amelyben az is szerepelt, hogy több, mint 506 millió forint érkezett a Karácsony Gergely által alapított 99 Mozgalom Egyesület számlájára, döntően euróban és angol fontban.

 

Ami szintén nagyon fontos, hogy a dátumból az is kiderül, hogy a befizetések bőven az előválasztási és az országgyűlési kampány után is folytatódtak, így kérdés, hogy valójában kiktől érkeztek és kikhez kerültek a beérkezett százmilliók.

 

Karácsony Gergely a botrány kirobbanása után különböző magyarázatokkal állt elő, előbb megpróbálta elviccelni a dolgot, aztán saját magának többször ellentmondva összevissza beszélt, de az még mindig nem derült ki, hogy honnan lett a több százmilliós támogatás.

Az ügyben azóta is több szálon nyomoznak.

Ráadásul azóta az is kiderült, hogy ősszefügghet a Lánchíd-botrány és a guruló dollárok ügye, ugyanis Vig Mór nevéhez köthető cégtemetőben süllyesztették el a guruló dollárok néven elhíresült botrányban fontos szerepet játszó DatAdat-cégháló egyik alegységét, a Dessewffy Tibor által vezetett Datalyze Research Kft-t.