Hajnalvárás

Mint hajnal börtön ablakára,Ugy jössz komor, bus életembe.Mint hajnal börtön ablakára, Ki nagy kedvvel jön, vígan zengve,Rigók harsannak torkából kiS a vén, öreg Föld lelkesedve, Bokrétásan borúl bókolniA friss, csöpp harmat-láb elébe.S ő menyasszonyként csókol holmi Hitvány gazt is - jaj - bő a fénye.A rabnak mégis bekacag csakS tovább suhan a messzeségbe. És szívemet, szívét a rabnakLetaglózza a keserűség:Nem várta senki úgy a Napnak Nagy, kacagásos élet-hűsét,Nem vár úgy céda szeretőreAz elrugott, jó, balga hűség - S csak bekacagott: hadd gyötörjeÚtált vágyával Éjfél-asszony,Csak másszon nyögve körbe, körbe, Minden téglát megtapogassonS kacajom ujra sírva várja! S én várlak, várlak, sírva várlak -Hajnalt a börtön ablakára. 1923. május 5.<< előző   következő >>