Csudálkozunk az életen

Vágólapra másolva!
Ha mosolyog, mosolya csupa csillag,De ha szomjazom, akkor friss patak,Az én kedvesem az egeknek nyílhat,De megcsókolni csak nekem szabad. Haja szurokkal elkevert arany,Harmatos erdők az ő szemei,Küszöbe elé terítném magamLábtörlőképpen, de nem engedi. Szavunk zugában megbuvik a csók,Testvéreihöz lopva jön ide...Mező álmodhat össze annyi jót -Az én kedvesem a füvek szive. Este a csókok megszöknek velünkS végigfutván a világi teren,A hajnali égre leheveredünkÉs csak csudálkozunk az életen. 1924. első félév<< előző    következő >>
Vágólapra másolva!
Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!