[Jön a vihar]

Jön a vihar, tajtékja ében,haragos bírák feketében,villámok szelnek át az égen,mint fájó fejen a kinok,utánuk bársony nesz inog,megremegnek a jázminok. Almaszirmok - még ép a roncs ág -igyekszenek, hogy szállni bontsákkis lepkeszárnyuk - mily bolondság!S ameddig ez a lanka nyúl,a szegény fűszál lekonyúl,fél, hogy örökre alkonyúl. Borzongásuk a nem remélt vád -így adnak e kicsinyek példát,hogy fájdalmad szerényen éld át,s legyen oly lágy a dallamamint ha a fű is hallana,s téged is fűnek vallana. 1937. május<< előző    következő >>