Janka Zoltán

Agybaj-biológia - a kedélyvesztéstől a tébolyig 

V. A tébolyhoz vezető út

Milyen neurobiológiai folyamatokkal függhet össze a hasadásos elmezavar, a szkizofréniás téboly kifejlődése, amely típusosan a fiatal felnőttkorban kezdődik és élethossziglan tarthat? A 14. ábrán Salvador Dalí festménye, a Paranoid-kritikai magány látható. Valóban, szkizofréniában a paranoid, túlságosan gyanakvó gondolkodás, üldöztetéses téveszme gyakran jelen van, miként a magány is, hiszen az egyén elszakad a külvilágtól, a valóságtól. A hasadás típusosan az egyén és a külvilág között következik be. Emellett egyéb tünetek, a személy és a külvilág megváltozottságának érzése, külső ingerek nélküli hanghallások (hallucinációk), érzelmi elsivárosodás, bizarr viselkedésmintázatok, a gondolkodás elszegényesedése is jelen vannak. A betegség az emberiség 1 %-át érinti minden kultúrában.

14. ábra

15. ábra

A paranoid téboly másik szimbolikus illusztrációja a Black Sabbath együttes Paranoid című felvétele (15. ábra).

Audió: Black Sabbath: Paranoid (részlet)

A hasadásos elmezavar idegfejlődési elmélete szerint az anyai méhben az idegrendszer fejlődése során a sejtek vándorlása zavart szenved (animáció). A speciális szövettani festési technikával jelölt idegsejtek normális esetben (kék szín) a vándorlás során eljutnak az agykéreg szürkeállományának megfelelő rétegeibe (I-VI) és a fehérállományba, míg szkizofréniás agyban e sejtek (piros szín) nem érik el a megfelelő agykérgi rétegeket például a homlok- és halántéklebenyben. A következmény, hogy különféle agyterületek összeköttetése, pályakapcsolódása zavart szenved; egyes régiók (pl. homloklebeny, halántéklebeny, hippokampusz, félelemközpont, érzelemközpont) szétkapcsolódnak, ha úgy tetszik, 'hasadnak', nem lesz szabályozás az egyes területek között (pl. a belső beszéd ellenőrzése károsodik, az egyén külső hangnak tulajdonítja - ez a hallucinációs tünet).

Animáció: A szkizofrénia idegfejlődési elmélete

16. ábra