Jéki László

Sugárözönben élünk

VII. Táplálékunk védelmében

A fejlődő világban óriási társadalmi probléma az egyre nagyobb lélekszámú lakosság elegendő mennyiségű és jó minőségű élelemmel való ellátása, a fejlett országok lakosságát pedig egyre inkább foglalkoztatja az élelmiszerek biztonsága. A komplex problémák megoldás érdekében a radioaktív sugárzásokat is bevetik.

Az élelmiszeriparban a besugárzás már évtizedek óta alkalmazott és bevált technológia. Elsősorban gamma-sugarakkal sugároznak be különböző élelmiszereket minőségjavítási céllal. Az ENSZ szakosított szervezetei, az atomenergia (IAEA), az egészségügyi (WHO) és az élelmezési (FAO) világszervezet támogatja e módszerek elterjesztését. Sok-sok tapasztalat és ellenőrző vizsgálat birtokában biztosan állítható, hogy az élelmiszerek besugárzása semmiféle veszélyt sem jelent a fogyasztóra.

Kezdetben a romlandó élelmiszerek tartósítása, a termésveszteségek csökkentése volt a cél. Ezért először halak, a tenger gyümölcsei, zöldségek és gyümölcsök besugárzásával kísérleteztek. Besugárzással késleltethető a mangó, a papaya, a spárga és a gomba érése. Az ősszel kellő adaggal besugárzott burgonya és hagyma csírázás nélkül áll el tavaszig.

Besugárzással jelentősen növelhető az élelmiszerek biztonsága. A baromfihús besugárzása megöli a szalmonella, coli- és más baktériumokat. Hasonló céllal sugározzák be világszerte a fűszereket és egyéb adalékanyagokat is. A jól bevált megoldás természetesen más közegekre is alkalmazható, pl. orvosi eszközök vagy csomagolóanyagok baktériummentesítésére. Élelmiszerek besugárzásának kutatásával Magyarországon is foglalkoznak évtizedek óta, már két évtizede sikeresen működik egy besugárzó üzem is.

A sugárzásokat sikeresen vetik be az emberben vagy állatokban betegségeket okozó rovarok ellen is. A sterilizálást intenzív röntgen- vagy gamma-besugárzással végzik. A megoldás elvileg egyszerű: sterilizált hímeket bocsátanak ki olyan nagy számban, hogy jóval többen legyenek, mint a szaporodni képes helyi hímek. A steril hímekkel párosodott nőstények nem tudnak életképes utódokat a világra hozni, így a steril hímek kibocsátását kellő ideig fenntartva az állomány fokozatosan kihal.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség már a hatvanas évek elején sikeresen alkalmazta a sterilizált rovar technikát a karibi szigeteken és Floridában egy a szarvasmarha állományban nagy károkat okozó húslégy faj felszámolására. Sikeres volt a mediterrán gyümölcslégy elleni akció is, az első kísérletekre Capri szigetén került sor szintén a hatvanas években. Az újvilági húslegyek 1988-ban jelentek meg Líbiában, megjelenésük a kontinens nagy részének szarvasmarha- és teveállományát veszélyeztette. Nemzetközi szervezetek és több ország összefogásával egy év alatt sikerült a kártevőt kipusztítani. Két alapvető feladatot kellett megoldani: a legyek nagyüzemi szaporítását és a megfelelő sterilizálást. A program során hetente 40 millió sterilizált hím legyet bocsátottak szabadon.

Hasonló programot indítottak Zanzibár egyik szigetén a cecelegyek ellen. A cecelegyek Afrikában az emberek között az álomkórt, a háziállatoknál pedig a nagana nevű hasonló betegséget viszik át. A cecelegyek teljes kipusztítása kontinensnyi méretekben egyelőre nem oldható meg.

A különböző élőlények nagyon eltérő mértékben tűrik a sugárzásokat. A legkisebb adag az emlősök elpusztításához kell, a baktériumok, vírusok nagy része számára még ennek a százszorosa sem halálos.