Állásinterjú és grafológiai szakvélemény

Egy grafológia szakvélemény nagyon pontos képet tud adni a munkára pályázók személyiségéről, így hasznosságát már rég felismerték a magyarországi vállalatok vezetői. Ám éppen e pontos kép miatt mondja azt több helyütt a hazai jog, hogy "eddig és ne tovább".

• A válság híreit itt olvashatja el!

A legtermészetesebb dolog, hogy munkahelykeresés közben a lehető legjobb oldalunkat mutatjuk és gondosan ellenőrzött, szépen, igényesen tálalt információkat közlünk magunkról, életpályánkról, tudásunkról, gyakorlatunkról, munkaszeretetünkről. Akadnak olyan területek, ahol nagyon precíznek kell lennünk - befürödhetünk állítólagos naprakész nyelvtudásunkkal, a munkahelyi stációk, beosztások is ellenőrizhetőek -, ugyanakkor vannak személyiségünknek olyan titkai, amelyeket jó eséllyel rejtünk el egy állásinterjún.

Kétségtelen azonban, egy kézzel írott önéletrajz vagy motivációs levél bizonyos mértékig nyitott könyv a grafológusnak. A másik állításunk: szerencsére törvény védi személyes adatainkat, magántitkainkat, és a munkáltatónak, grafológusnak mindezt figyelembe kell vennie. A tapasztalatok egyébként azt mutatják, senkinek sem érdeke az előírások megsértése, a hazai cégek nem a pályázók lelkében akarnak vájkálni, hanem a munka hatékonyságát, folyamatának biztonságát segítenék elő, és azt, hogy a próbaidő leteltét követően - lehetőség szerint - ne kelljen ismét pályázatot hirdetni.

Szigorún önkéntes az íráselemzés

Grafológiai szakvéleményt csak olyan pályázó kézírásáról lehet elkészíteni, akivel ezt előzetes közölték, és ebbe beleegyezett - tudtuk meg Kerekes Andrea grafológustól. Ha "nem kér belőle", akkor a cégvezetőnek ezt tudomásul kell vennie, legfeljebb majd a visszautasításból von le következtetéseket. Ha beleegyezik, akkor a grafológus az elkészült szakvéleményt lezárt borítékban adja át megbízójának, a munkáltatónak. A cégvezető ezt a borítékot lezárva adja tovább a pályázónak, aki miután megismerte annak tartalmát, még mindig dönthet arról, hogy enged-e betekintést a leendő főnöknek.

Ez a menetrend kötelező, érvényesen eltérni nem lehet tőle, az írásminta grafológiai elemzése tartalmazhat különleges adatokat is, márpedig a különleges személyes adatok kezeléséhez az érintett írásbeli hozzájárulására van szükség. Ahhoz is beleegyezés kell, hogy a munkáltató tárolhassa a szakvéleményt, a tapasztalatok szerint egyébként az elkészítéshez már hozzájárultak nem támasztanak kifogást ezzel szemben, mert sokszor úgy vannak vele, lehet, fél év múlva veszi fel őket a szimpatikusnak tűnő cég.

A munkavállalók alkalmasságát vizsgáló grafológiai alapvizsgálat általában tíz-tizenöt tulajdonságra terjed ki, értelemszerűen olyan dolgokat próbálnak tisztázni, hogy valaki mennyire kreatív, hogyan tűri a stresszt, tud-e önállóan dolgozni, hogyan képes feldolgozni a hibákat. A grafológusi véleményekkel azért nem szokott gond lenni, mert a szakemberek még a megfogalmazásaikban is nagyon tapintatosak, ha valakiről "ordít", hogy meglehetősen hisztis, akkor is úgy fogalmaznak, például az illető képes váratlan érzelmi reakcióra.

Kényes kérdések, szenvedélybetegségek

Akadnak aztán olyan kényes kérdések, olyan különleges személyes adatok, amelyeket sem a jog, sem az etika szerint nem is érinthet a szakember. Munkáltatóban és grafológusban fel sem vetődhet - és egyébként fel sem vetődik -, hogy a betegséggel, szexuális irányultsággal kapcsolatban bármiféle adatok birtokába jusson. Az alapvizsgálatból ez általában nem is derül ki (igaz, olykor teljesen egyértelmű), az viszont mindenkire egyformán igaz, hogy a rossz párkapcsolat, az ebből fakadó szorongás kimutatható e szaktudomány módszereivel.

Hasonló, ám ugyanakkor kicsit mégis más a felállás a szenvedélybetegségek kapcsán. Itt is különleges adatokról beszélünk, ám egy kamionsofőröket alkalmazni kívánó cég, ahol a sofőrök hosszabb ideig róják az országutakat, joggal kérheti az alapvizsgálat bővítését, és ilyenkor a grafológus informálisan jelezheti, talán egy olyan csoportból kellene választani, amelyben nincs benne a kérdéses személy. (Pár éve történt Svédországban, hogy egy részeg magyar kamionos tragédiát okozott, talán ilyen munkakörben hasonló esetek megelőzhetőek lennének grafológus szakvélemény alkalmazásával. - a szerk.) Megtörtént eset, a munkáltató azt kérte, hogy a leendő titkárnője "laza személyiség" legyen, aki a főnök közeledése esetén "sem esik kétségbe". Ezt a megbízói felkérést természetesen elutasítottam - mondta Kerekes Andrea.

A szakember rámutatott, ha a grafológus szándékosan kárt okozott, a polgári jog szabályai szerint kártérítésért perelhető, ilyen esetre azonban tudomása szerint még nem volt példa. Olyan esetről sem tud, ahol valaki személyiségi joga megsértését vélelmezte volna annak kapcsán, hogy például a munkáltató előbb ismerte meg a grafológus szakvéleményét, mint ő, a munkahelyre pályázó kandidátus.