Az előzetes bizonyítással elkerülhető a pereskedés

Gurult-e még a málna vagy csupán lének volt már jó? Ha a szerződő felek közt vita is támad a teljesítés színvonalát, a forgalmazott termék minőségét illetően, nem szükségszerű a pereskedés. A gazdasági érdeket felismerő jogalkotó ezért januártól lehetővé tette, hogy az érintettek előzetes bizonyítási eljárást kérhessenek a területileg illetékes közjegyzőtől.

Épül, szépül a társasház, ám a megrendelő csak a fejét csóválja: pontatlanul illesztették be a nyílászárókat, nem megfelelő a beépített tégla minősége. A kivitelező természetesen cáfol. Mit tegyenek a partnerek, pereskedjenek, a munkafolyamat akadjon meg a minőségi kifogás miatt? Kezdeményezzék a bíróságon az igazságügyi szakértő kirendelését, aki fél év múlva kiszáll, miközben már az épületet rég bevakolták?

További példa: sokszor napokon, sőt, fél napokon múlik, hogy a leszedett málna "gurulós" kategóriába tartozik-e, vagy csupán lé alapanyagnak jó. Ki tud ebben, ilyen rövid idő alatt dönteni? Dr. Bakonyi Elvira, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) szakértője szerint éppen az ilyen és hasonló helyzeteket próbálja feloldani az egyes közjegyzői nemperes eljárásról szóló 2008. évi, idén januártól hatályba lépett XLV. törvény.

Az idő (sok) pénz

A törvény indoklása precízen felsorolja az elérni kívánt jogalkotói célokat: a bíróságok tehermentesítése, a közjegyzői szervezet rugalmas igazgatási rendszerében rejlő lehetőségek kihasználása, az egyes ügyekben alapvető fontosságú, ám később már nem, vagy aránytalanul nagyobb nehézségek révén lefolytatható bizonyítás gyors elvégzése, a közjegyzők jogszolgáltató hatósági tevékenységének felhasználása a jogviták elkerüléséhez.

A jogszabályban a magyar állam nagyon helyesen választási lehetőséget ad az állampolgároknak arra vonatkozóan, hogy bíróságtól vagy közjegyzőktől kérhessék egyes bizonyítási cselekmények lefolytatását. Dr. Bakonyi Elvira kiemelte, hogy az új jogintézmény egyik nagy előnye gyorsaságában rejlik, a közjegyző akár a kérelem beérkezésének napján képes elvégezni egyes bizonyítási cselekményeket, a helyszínre mehet fényképezőgéppel, videó kamerával, jegyzőkönyvet vesz fel, közokiratot készít. Mondani sem kell, micsoda bizonyító erővel bírhat az események megtörténtével egy időben készült dokumentum.

Ha jelentős tény, egyéb körülmény megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a közjegyző akkor is már a kérelem beérkezésének napján ki tudja rendelni az igazságügyi szakértőt - míg a tapasztalatok szerint a bíróságon a legjobb esetben is legfeljebb aznap kiszignálják a bíróra az ügyet, aki lehet, csupán hetek múlva tud dönteni a kirendelésről (hiszen az ő érdemi munkája a tárgyalások levezetése, a voltaképpeni ítélkezés).

Jogkövetőknek ajánlva

Az állampolgárok döntési jogköre (bíróság vagy közjegyző) ugyanakkor nem korlátlan. Lényeges szabály, hogy nem lehet előzetes bizonyítási eljárást kérni, ha az adott témában polgári per, vagy büntetőeljárás van folyamatban, a bizonyítás ugyanis ebben az esetben a perbíróság hatásköre.

További korlát, hogy az eljárás csak kérelemre indulhat, a kérelmezőnek igazolnia kell a bizonyíték beszerzéséhez fűződő jogi érdekét. A szabályok azt is kimondják, bizonyításra az a közjegyző jogosult, akinek az illetékességi területén található a bizonyítás tárgya. Ha a kérelmet nem a területileg erre illetékes szakembernél terjesztették elő, akkor a kérelemben szereplő, bizonyítandó tényekkel megkeresi kollégáját, és utóbbi folytatja le az eljárást.

Ezt a rendelkezést azért fontos figyelembe venni, mert az illetékességi szabályok megsértésével lefolytatott eljárás érvénytelen - hívta fel a figyelmet a MOKK szakértője. Megtörténhet, maga az illetékes közjegyző van akadályoztatva egyéb ügyei miatt, ám az eljárás ilyenkor sem szenved késedelmet, a területi kamara ugyanis haladéktalanul kirendel egy másik közjegyzőt.

Jön az ügyfél, kopog

Az előzetes bizonyítás technikai lebonyolítása a következőképpen néz ki. Az ügyfél jön, bekopog, hozza magával a kérelmet, vagy jegyzőkönyvbe mondja. Mindkét esetben lényeges tartalmi kellék, hogy jelölje meg a bizonyítandó tényt, a bizonyítás helyét, az érintett tárgy fellelhetőségét, az okokat; például romlandó, tovább feldolgozandó áruról van-e szó.

Ha a feltételek nem állnak fenn, vagy a kérelmező a szakértő várható költségét (minisztériumi rendelet szabályozza) nem helyezi a közjegyző bizalmi őrzésébe - aki majd utalja a díjat -, a közjegyző hiánypótlási felhívást ad ki. Ha minden rendben, kirendeli a szakértőt - amely igazságügyi névjegyzékbe bejegyzett szervezet vagy szakértő lehet, ha ilyen nincs, más szervezetet is ki lehet rendelni. A szakértőnek harminc napon belül el kell készítenie véleményét, egy ízben - indokolt esetben - kérhet még harminc napot. A szakvélemény elkészülte után a közjegyző befejezi eljárását, és a vonatkozó adatvédelmi és titoktartási szabályok figyelembevételével végzést hoz.

Tudni kell azt is, közjegyzői szakban nem lehet kényszerintézkedésekről beszélni, ha a kérdéses tárgy, objektum az ellenérdekű fél birtokában van, a közjegyző csak kérheti hozzájárulását a vizsgálat elvégzéséhez. Ha a birtokos nem adja hozzájárulását, akkor meg kell szüntetni az eljárást, ugyanakkor esetleges perben a bíróság ezt utóbb értékelheti, következtetéseket vonhat le belőle. A fenti szabályokból is látható - emelte ki dr. Bakonyi Elvira -, az előzetes bizonyítási eljárás jogintézménye a jogkövető, a vitákat tisztességesen rendezni akaró felek érdekét szolgálja.