Elállásnál nem jár ellenérték a webáruháznak

Az unió bírósága döntött a távollévők között kötött szerződéstől való elállásról, s arra jutott, hogy ellentétes a fogyasztók védelméről szóló 97/7/EK irányelvvel az olyan nemzeti szabályozás, amely általános módon előírja az eladó számára azt a lehetőséget, hogy elállás esetén ellenérték megfizetését követelje a fogyasztótól a távollévők között kötött szerződés alapján megvásárolt áru használatáért.

Az Európai Közösségek Bírósága ítéletet hozott a távollévők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló 97/7/EK irányelv értelmezésére vonatkozóan az elállás szabályozásának részletei körében. Az ítélet megállapította: ellentétes az irányelv 6. cikkével az olyan nemzeti szabályozás, amely általános módon előírja az eladó számára azt a lehetőséget, hogy elállás esetén ellenérték megfizetését követelje a fogyasztótól a távollévők között kötött szerződés alapján megvásárolt áru használatáért.

Az ítélet a hazai vállalkozások számára is fontos figyelmeztetés, hiszen a hazai webáruházak jelentős része - a hazai jog alapján is - egyértelműen jogsértő módon hasonló gyakorlatot folytat.

Pia Messner laptopot vásárolt

Németországban Pia Messner használt laptopot vásárolt az interneten. Az eladó Stefan Krüger honlapjának általános szerződési feltétele tartalmazta azt a kikötést, hogy elállás esetén a fogyasztó a termék használatáért díjat köteles fizetni. Pia Messner a német jog szerinti elállási időn belül elállt a meghibásodott termék adásvételétől, és a német bíróság előtt követelte a termék teljes vételárát. Az eladó vitatta a követelést, azzal érvelt, hogy a vevő - tekintettel a 8 hónapi használatra - köteles a laptopok piaci bérleti díjának megfelelő összegű díjat fizetni a használatért.

A német helyi bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesztett feljebbviteli bírósága elé. A Bürgerliches Gesetzbuch (BGB) bizonyos feltételek fennállása esetén (például írásbeli felhívás, tájékoztatás) lehetővé teszi a termék rendeltetésszerű használatából eredő állagromlásnak a fogyasztó általi megtérítését. A helyi bíróság kérdésére, mely szerint összhangban van-e ez a rendelkezés a 97/7/EK irányelv 6. cikkével a Bíróság nemleges választ adott.

Kötelező költségmentes visszatérítés

Az irányelv előírja, hogy amennyiben a fogyasztó él az elállás jogával, a szállító köteles a fogyasztó által kifizetett összeget költségmentesen visszatéríteni a fogyasztó számára. A fogyasztótól az elállási jog gyakorlása miatt csak az áruk visszaküldésének közvetlen költségei követelhetők. Ez egy úgynevezett minimumszabály, amelytől tehát a nemzeti szabályozás csak a fogyasztó magasabb szintű védelme érdekében térhet el.

Az elállási jog célja a fogyasztók védelme és hátrányos helyzetének a kiegyenlítése a távollévők között kötött szerződésekből adódó helyzetre tekintettel. Az elállás joga gondolkozási időre és a termék kipróbálására ad lehetőséget. A bíróság ítélete megerősítette: az irányelv célkitűzései összeegyeztethetetlenek az olyan kikötésekkel, amelyek ellenértéket írnak elő az áru megvizsgálásáért, kipróbálásáért, rendeltetésszerű használatáért.

Az, hogy a fogyasztók kis része visszaél ezzel, és ellenérték nélkül használja átmenetileg a megvásárolt terméket, még nem indokolja a használati díj általános bevezetését. A kisszámú visszaélő miatt nem terhelhető használati díjfizetéssel valamennyi fogyasztó, mivel ez ellentétes lenne a vásárlói bizalom elérését célzó jogpolitikai célkitűzéssel.

Mikortól ne használjuk a terméket?

Ugyanakkor az Európai Közösségek Bírósága felhívta a figyelmet arra is, hogy nem ellentétesek az irányelvvel azok a nemzeti rendelkezések, amelyek arra az esetre kötelezik a fogyasztót használati díjfizetésre, ha a terméket az alapvető polgári jogi alapelvekkel össze nem egyeztethető módon használja. A jóhiszeműség, a jogalap nélküli gazdagodás elkerülése és az együttműködési kötelezettség alapján elvárható a fogyasztótól, hogy az elállás szándékának a kialakulásától már ne használja a megvásárolt terméket.

Ráadásul a polgári jog általános szabályaira tekintettel a fogyasztónak meg kell fizetnie azt a kárt, amely a termék nem rendeltetésszerű használata következtében keletkezett. Az eladó azonban ebben az esetben is köteles visszatéríteni a fogyasztó költségeit (a vételárat, és ha ráterhelte, akkor a kiszállítás díját), a kártérítési igényét pedig ettől függetlenül külön bírósági eljárásban érvényesítheti. A bíróság arra viszont felhívta a figyelmet, hogy a fentiekre való hivatkozás sem veszélyeztetheti az irányelv célját, az elállási jog hatékonyságát, ezt az ügyben eljáró bíróságnak kell mérlegelnie.

Bírságot kaphatnak a magyarországi vállalkozások is

A magyar szabályozás - a némettel és osztrákkal ellentétben - megfelel a 97/7/EK irányelvben foglaltaknak. A távollévők között kötött szerződésekről szóló kormányrendelet helyesen úgy rendelkezik, hogy a fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása miatt a termék visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket, de a fogyasztót egyéb költség nem terheli. A vállalkozás azonban a magyar szabályozás alapján is követelheti a termék nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) értelmezése szerint - amit a fent említett ítélet is megerősít - az elállási jog gyakorlása előtti eredeti helyzetet kell visszaállítani elállás esetén, vagyis a szállítási költséget és a teljesítéssel összefüggésben felmerülő egyéb költséget is vissza kell a fogyasztó részére téríteni.

Az Európai Közösségek Bírósága ennek ellenére figyelmeztetést, útmutatást jelenthet számos magyarországi vállalkozás számára is. Sajnálatos módon ugyanis az NFH felmérése alapján a vállalkozások nagy része - a helyes hazai szabályozás és értelmezés ellenére is - figyelmen kívül hagyja az eltérést nem engedő jogszabályi rendelkezést és számos módon korlátozni, kizárni próbálja a közösségi és a magyar jog által egyaránt biztosított fogyasztói elállási jogot.

Amellett, hogy az ilyen szerződési rendelkezések a hazai jog alapján érvénytelenek (azokra a vállalkozás nem hivatkozhat), egy esetleges hatósági ellenőrzés esetén a jogellenes kikötés akár nagy összegű bírságot is eredményezhet.

Ormós Ügyvédi Iroda