Januártól nyilatkozhatnak az élettársak

Január 1-jétől lehetőség van arra, hogy az élettársak a közjegyzőnél nyilatkozzanak kapcsolatuk fennállásáról, és nyilvántartásba vételüket kérjék. Mi a különbség a "rendes" élettársak, a bejegyzett élettársak, illetve az élettársi kapcsolatról hivatalosan nyilatkozók jogi helyzete között? A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértője világított rá az eltérésekre.

Kiindulásként érdemes összehasonlítani a házastársak, illetve azon "rendes" élettársak vagyonjogi helyzetét, akik kapcsolatukat nem jegyeztették be hivatalosan, illetve arról hivatalosan, közjegyző előtt nem nyilatkoztak - fejtette ki dr. Szécsényi-Nagy Kristóf, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi irodájának vezetője.

Házastársak esetében közszerzeményi rendszerről beszélünk, egyenlő arányban osztatlan közös tulajdonuk mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamely házastárs különvagyonához tartozik, azt örökölte, illetve személyes ajándékként kapott.

A közszerzeményi rendszer része a meglévő, aktív vagyonon túl maga a passzívum is, például a felvett hitel. Házastársak természetesen köthetnek vagyonjogi szerződést - utóbbit nem egyszer inkább a szülők erőltetik, érthető okból -, ám az esetek kilencven százalékában a törvényes vagyonjogi rendszernek megfelelően a fele-fele arányú szerzés a jellemző.

Mennyit ér a háztartási munka?

Az élettársak együttélésük alatt, a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont - tehát nem egyenlő arányban, mint a házastársak.

Ugyanakkor, a kapcsolat megszűnése esetén bármelyik követelheti az együttélés alatt szerzett vagyonszaporulat megosztását. A szerzésben való hozzájárulásnak kell tekinteni a háztartási munkavégzést, a gyermeknevelést is.

A szakember szerint teljesen igazságos, meglehet, sosem lesz maga a rendszer. Hiszen nehéz forintosítani a háztartási munkát, a gyereknevelést, a másik karrierjének támogatását... A bíróság az összes körülményt mérlegelve hozza meg ítéletét, és például, alapul veheti a bejárónők, a bébiszitterek díjait.

Mindent elveszíthet

Az élettárs semmit sem örököl, sem a törvényes öröklés rendje szerint, sem a köteles rész tekintetében - kivéve, ha a végrendeletben megjelölik. Vagyis nem minősül hozzátartozónak, és mindent elveszíthet élettársa halálával.

Ezt támasztja alá az, hogy - a házastársakkal ellentétben -, még a közösen vett ingatlannál sem lép automatikusan életbe a fele-fele arányú szerzést valószínűsítő törvényi vélelem, mindent bizonyítani kell.

Az élettársat a vagyonszaporulatból való részesedés a szerzésben való közreműködése arányában illeti meg, ha az arány nem állapítható meg, azt főszabályként egyenlőnek kell tekinteni. Az új Polgári törvénykönyv változtatása szerint a közösen lakott lakásra a túlélő épülettársat használati jog illeti meg, ám csupán akkor, ha tíz évig együtt éltek.

Gyermek és gyermek

A házasságban született gyermekekhez képest az élettársak gyermekei esetében - egy kivétellel - ugyanakkor teljes egyenjogúság van, a gyermekelhelyezés, a szülői felügyelet, a kapcsolattartás, valamint a gyermektartásdíj fizetési kötelezettség szempontjából. Mindegy hogy a gyermek házasságból, vagy élettársi kapcsolatból született.

A különbség annyi, hogy utóbbiak nem haszonélvezettel terhelt ingatlan kapnak, ez a jog a túlélő házastársat illeti meg, a túlélő élettársat nem. Eltérés továbbá, hogy míg házasságból születő gyermekek esetén a férjet kell a gyermek apjának tekinteni, addig élettársi viszonyból születő gyermekek esetén apai elismerő nyilatkozatra van szükség.

Összességében kijelenthető - mutatott rá dr. Szécsényi-Nagy Kristóf -, hogy a házassághoz képest az élettársak vagyoni jogviszonyai rendezetlenebbek, jóval több kérdés merül fel a gyakorlatban.

Bejegyzett élettársak

A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvénnyel összhangban az új Polgári törvénykönyv is a házastársakénak megfelelő törvényes öröklési jogi státuszt ad bejegyzett élettársnak. Fontos szempont, hogy a hivatalos kapcsolat fennállása mellett a törvényes örökléshez arra is szükség van, hogy a házastárs, bejegyzett élettárs a partnerével életközösségben éljen.

A bejegyzett élettársi kapcsolat az azonos neműek kvázi-házassága, és a bejegyzett élettárs jogi helyzete szinte minden szempontból (állagöröklés, haszonélvezet, öröklésből történő kiesés) azonos a házastárséval. Éppen ezért mondta ki korábban az Alkotmánybíróság, hogy ellenkező neműek közt nincs értelme a bejegyzett élettársi kapcsolatnak.

Vagyonjogi szempontból a regisztrált élettársi kapcsolat fennállása alatt az élettársak által közösen, vagy akár külön szerzett vagyonon osztatlan közös tulajdon jön létre. A házastársakhoz hasonlóan ez alól kivételt képez a bejegyzett élettársak különvagyona. Hasonlóan a házastársakhoz, a bejegyzett élettárs örökölhet elhalt élettársa után, igényt tarthat a kötelesrészre, tartásra, megilleti az özvegyi jog.

A nyilatkozó élettársak

A "rendes", és a bejegyzett élettársak után létezik egy harmadik, a különneműek, és az azonos neműek számára egyaránt nyitva álló lehetőség. 2010. január 1-jétől elmehetnek az élettársi nyilatkozatok nyilvántartását vezető közjegyzők valamelyikéhez, nyilatkozhatnak kapcsolatuk fennállásáról, és nyilvántartásba vételüket kérhetik. Nyilatkozhatnak akár ennek a kapcsolatnak a megszűnéséről is - sőt, ezt akár egyedül is megteheti bármelyikük.

A nyilatkozatnak közvetlen jogi hatása - azon túl, hogy apasági vélelmet keletkeztet - nincsen. Alapvetően egy bizonyítási segédlet, védi a nyilatkozattevőket, és másoknak, például jogvita esetén korábbi házasságból származó gyermeknek, vagy éppen a kapcsolatot felszámoló másik élettársnak kell bizonyítania, hogy nem állt fenn a kapcsolat - fejezte be dr. Szécsényi-Nagy Kristóf.

Azonos neműek örökbefogadása

A bejegyzett élettársak örökbefogadási jogosítványai, és azok változásai tekintetében az elmúlt időszakban sokszor a jogászok sem tudták követni, hogy a parlamentben éppen mit támogatnak a bizottságok, született-e újabb javaslat, beadvány, vagy sem.

Vagyonjogi szempontból az örökbefogadás legjelentősebb joghatása miatt van jelentősége: az örökbefogadott az örökbefogadó gyermekévé válik, és az így kialakult családi kapcsolat pedig érvényesül az örökbefogadó rokonai, és az örökbefogadott leszármazói tekintetében is.

Közös örökbefogadásra csak házaspárok jogosultak, élettársak (sem azonos, sem különneműek) nem. Az új Ptk. csak a partner gyermekének örökbefogadását teszi lehetővé az élettársaknak. A partner gyermekének örökbefogadására nem csak különnemű, hanem azonos nemű élettársak esetében is van lehetőség.