Szalámitaktikával trükköznek a cégek

A hazai jogszabályokban szereplő küszöbértékeket kihasználva, úgynevezett szalámitaktika alkalmazásával spórolják meg a cégek az időigényes, és drága környezeti hatástanulmány elkészítését - hívta fel a figyelmünket a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Bár mind a hazai, mind pedig az uniós jogban ugyanazok az alapelvek, miszerint a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló tevékenységek, létesítmények környezeti hatásvizsgálat kötelesek, a hazai jog - uniós joggyakorlattal ellentétes - abszolút hatályú küszöbértékei miatt felemás, erősen megkérdőjelezhető gyakorlat alakult ki.

A probléma jelentőségét az adja, hogy a környezeti hatásvizsgálat a beruházások széles körét érinti, illetve érintheti - - mutatott rá dr. Holovács Gabriella, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda környezetvédelmi jogi üzletágvezetője.

Indul a szalámitaktika

Az Európa Tanács, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló (85/337/EGK) irányelvét a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló (314/2005.) kormányrendelet átültette a hazai jogba, ám az elmúlt évek uniós beruházásai folytán megjelenő fokozott ellenőrzés rávilágított arra, hogy az irányelv hatálya szélesebb, mint a kormányrendeleté, és nincs tökéletes összhang az uniós szabályozás és a hazai jogszabályi előírások, illetve jogalkalmazás között.

Az uniós irányelv a jellegüknél, méretüknél, vagy elhelyezkedésüknél fogva a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek engedélyezésénél kötelezővé teszi a hatásvizsgálat elvégzését. Ám a hazai jogszabály - szűkebb értelmezést alkalmazva - abszolút hatályú küszöbértékek alkalmazásával a környezeti hatásvizsgálati kötelezettséget a küszöbérték alatti létesítmények/tevékenységes esetében kizárja.

A hazai jogalkotás ezen megoldása azonban - mutatott rá az ügyvéd - egyes beruházások esetében beindította a "szalámi taktika" alkalmazását, amelynek során a beruházók projektjeiket küszöbérték alatti, ezáltal vizsgálati kötelezettség alá nem eső részekre bontották.

Autópálya - több részletben

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az épülő autópálya szakaszt apróbb szakaszokra bontják, és utóbbiakat is egy projektnek tekintik. Ezek az apróbb szakaszok természetesen értékhatár alatt vannak, hiszen például az előírások szerint sík vidéken 500 hektár alatt nem kötelező környezeti hatástanulmány elkészítése.

A cégek motivációi érthetőek: a hatástanulmány teljes vegetációs ciklusra terjed ki. Vagyis, egy teljes év eltelik, míg az építkezések dandárja a tavaszi-nyári időszakra tehető. Az idő pedig pénz, az ilyen "késlekedés" rendkívül megnöveli a költségeket. Mindez ellentétes az uniós joggyakorlattal, az Európai Bíróság több ítéletben megállapította és a hatóságok kötelezettségévé tette az uniós jognak megfelelő jogértelmezést - emelte ki a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

A bíróság ráadásul rögzítette azt is, hogy az uniós irányelvvel ellentétesen kiadott engedély megtámadás következtében érvénytelen lesz, amely esetben az érvénytelen engedély alapján beruházónak potenciális kárigénye keletkezik az állammal szemben.

Hatósági önkény lehetősége

A kormányrendelet értelmében a hatóságok rendelkeznek ugyan mérlegelési jogkörrel, azonban ez a mérlegelési lehetőség kizárólag a "jelentős környezeti hatás" megítélésére terjed ki.

A hatóságoknak döntéseiket a hazai jogszabályok alkalmazásával kell meghozniuk, mérlegelésük - a hazai jogszabályok értelmében - nem terjedhet ki annak eldöntésére, hogy egy konkrét ügyben a közvetlen hatályú közösségi irányelvet, vagy a hazai jogszabályokat kell-e alkalmazni.

Ezzel azonban előállhat egy olyan helyzet, amikor az eljáró hatóságnak vagy hazai jogszabály, a kormányrendelet megszorító rendelkezésire alapozva kell döntést hoznia -kockáztatva egy esetleges későbbi megtámadás és érvénytelenítés miatt fellépő kárigény fennállásának lehetőségét.

Vagy, eleget téve az uniós követelményeknek, mérlegelési jogkörüket kiterjesztve hozzák meg döntésüket, megsértve ezzel a nemzeti jog rendelkezéseit, és - megfelelő szabályozás hiányában - lehetőséget teremtve a hatóság önkényes jogértelmezésének.

Állásfoglalást készít az országgyűlési biztos

Dr. Holovács Gabriella kifejtette: ezzel a problémával foglalkozott a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodájának és a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének szervezésében 2010. január 11-én megrendezett "A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban" című szeminárium.

E rendezvényen a bírák részéről elhangzott, hogy hatóságok által gyakorolt "jogalkotói mérlegelés" esetén - noha az eljárás sérti a magyar jogot - a hazai bíróságok valószínűleg helyben fogják hagyni az ilyen hatósági döntést. Megnyugtató megoldást a vázolt problémákra a megfelelő jogszabály-módosítás jelenthetne. Míg erre nem kerül sor, a felvetett kérdések kezeléséhez iránymutatásként a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodája állásfoglalást készít elő - ennek megjelenése ebben a hónapban várható.