A Magyar Hitelszövetség szerint a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló kormányrendeletet módosítani kellene, és addig is indokolt lehet a bírósági végrehajtáson kívüli árverések szeptember végéig történő felfüggesztése - mondta el Barabás Gyula elnök.
Erre az intervallumra azért lenne szükség, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) - közelmúltban kibővített fogyasztóvédelmi jogköre birtokában - immár meghatározhassa az úgynevezett minimum-feltételeket. Például: a pénzügyi vállalkozások hogyan, milyen feltételek mellett foglalkozhatnak a bírósági végrehajtáson kívüli árverésekkel.
A PSZÁF által kidolgozandó feltételek alapján szükség lenne olyan adósságkezelői törvényre is, amely szigorú szakmai szabályokat állapít meg az adósságkezelő cégek számára, akikre rengeteg panasz érkezett az adósok részéről.
Sőt mi több, azon is érdemes elgondolkodni, hogy amennyiben a bírósági eljárásban lefolytatott végrehajtások biztosítják jelenleg a legtöbb jogorvoslati lehetőséget, adják a legtöbb garanciát, akkor egyedüli útként csak ezt vehetné igénybe a hitelező - mutatott rá a Magyar Hitelszövetség elnöke.
Költözésre noszogatnak
A bírósági végrehajtási eljáráson kívüli árverezésekre a Polgári törvénykönyv ad lehetőséget, amely úgy rendelkezik, hogy a felek, a legalacsonyabb eladási ár, illetve ennek számítási módja, és a határidő meghatározásával, írásban megállapodhatnak a zálogtárgy közös értékesítésében - fejtette ki a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke.
Krejniker Miklós szerint ez annyit is jelent, hogy amennyiben a zálogtárgynak hivatalosan jegyzett piaci ára van, vagy ha a jogosult záloghitel nyújtásával üzletszerűen foglalkozik - a zálogjoggal biztosított követelései tekintetében ideértve minden hitelintézetet -, a felek abban is megállapodhatnak, hogy a jogosult a zálogtárgyat bírósági végrehajtás mellőzésével maga is értékesítheti.
Vagyis, a bank nem a bírósági végrehajtási eljárás keretein belül próbál meg hozzájutni követeléséhez, hanem követelését eladja például egy követeléskezelőnek, egy pénzügyi szolgáltató cégnek.
Innentől kezdve az egész procedúra kikerült a végrehajtási törvény keretei közül. Hiába csak végrehajtó lakoltathat ki bárkit is Magyarországon, a bírósági eljáráson kívüli értékesítés miatt a bankok követeléseit megvásároló vállalkozások szabad kezet kapnak - éppen e körben hallani őrző-védő cégek "beavatkozásáról".
Adós és garancia
Krejniker Miklós kifejtette: az új Polgári törvénykönyv sem változtat a bírósági végrehajtási eljáráson kívüli ingatlan-értékesítés lehetőségén, sőt, már két magánfél is köthet zálogszerződést. Megjegyezte, a jogszabály kidolgozása idején még nem volt válság, különben meglehet, a jogalkotó - a bedőlt nagy hitelek száma alapján - nem lazított volna a szabályokon.
A hitelfedezeti gyakorlatban helytelenül a fedezet értékére adják a kölcsönt, csak a fedezeti ingatlan lebeg a szemek előtt, és nem kellőképpen vizsgálják a fizetőképességet. Ellenkező esetben viszont sokszor kiderülne, hogy nem képesek a hitelfelvevők ekkora terhet magukra vállalni, vagy kicentizték a törlesztés mértékét, és az első kisebb gond esetén borul az egész konstrukció.
A bírósági végrehajtónak nem elsőrendű célja az ingatlan árverezése, és a végrehajtási törvény kimondottan sok garanciát, halasztást, részletfizetési kedvezményt nyújt az adósoknak - ha a pénzintézet segíteni akar adósának, ezt az eljárást veszi igénybe. Ám ha a bank eladja a követelését egy pénzügyi szolgáltatónak, utóbbi elsősorban az ingatlan értékesítésében érdekelt.