Donald Trump is a gazdasági válságra hivatkozott

Európában, Amerikában és Ázsiában is precedensperek indultak arra hivatkozással, hogy a globális válság hatására jelentősen terhesebbé vált a szerződés teljesítése. A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője nem tartja valószínűnek, hogy magyar bíróság a kérelmezők javára döntene.

Vajon újratárgyalhatók-e, vagy akár megszüntethetők-e a válság előtt megkötött szerződések arra hivatkozással, hogy vis major történt? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint az Európai Unió jogszabályai és bírósági gyakorlata mindeddig nem határozta meg a "vis major" fogalmát, mint ahogy a magyar jog sem.

Dr. Horváth Gábor ügyvéd rá rámutatott: ellenkező megállapodás hiányában a vis major körülmény nem szünteti meg automatikusan a szerződést, hanem csak annak teljesítését függeszti fel, vagy a teljesítési idejét hosszabbítja meg.

A teljesítés ellehetetlenülése

A gazdasági lehetetlenülés fogalmát jelenlegi bírói gyakorlatunk nem nagyon használja. A mai magyar polgári jogban talán csak a Ptk. 241. §-ával rokonítható ("...a bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.").

Ám ez alapján szinte elképzelhetetlen az elállásra való feljogosítás, vagy esetleg a kármegosztás méltányossági alkalmazása.

A szolgáltatás, és így a teljesítés lehetetlenüléséhez vezet az is, ha a teljesítést józan felfogás szerint a tisztesség és a méltányosság elvének figyelembevételével nem lehet elvárni: a kötelezett csak addig a határig köteles a teljesítés céljából erőfeszítéseket tenni, ameddig ezt tőle a méltányosság szerint el lehet várni. Ilyenkor beszélhetünk a kötelem túlnehezültségéről.

A Legfelsőbb Bíróság egy konkrét esetben meghozott döntésében a fentiekre tekintettel mondta ki: lehetetlenülés folytán megállapítható a szerződés megszűnése, ha a szerződéskötés után beállott körülmények miatt csak előre nem látott olyan rendkívüli nehézségek, vagy aránytalan áldozat árán lehetne teljesíteni, amelyet a kötelezettől nem lehet elvárni.

Az új Ptk. szabályai

Az új Polgári törvénykönyv a szerződésszegésből adódó kárért és a szerződésen kívül okozott kárért való felelősséget a jelenlegitől eltérően szabályozza.

Az új szabályozás szerint nem elég arra hivatkoznia a szerződésszegőnek, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható volt, hanem azt is bizonyítania kell, hogy a kár olyan, az ellenőrzési körén kívüli okra, körülményre vezethető vissza, amellyel a szerződéskötés időpontjában nem tudott számolni.

Alapanyag autógyártáshoz

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kiemelte: a mentesülés további feltétele, hogy a körülménynek vagy a kárnak az elhárítása a károkozótól nem volt elvárható. Például, ilyen lehet egy iparág összeomlása a gazdasági válság során.

Tételezzük fel, 2008 augusztusában megkötöttek egy szerződést, amelyben az egyik fél megrendelt autógyártáshoz alapanyagot, mondjuk kárpitot, hogy összeszerelő üzeme elláthassa az autógyárakat. Szeptemberben azonban összeomlott a piac, és már át sem veszi az árut, mert nincs értelme feldolgozni.

Ez mentségül szolgálhat arra, hogy nem tud fizetni. A mentesülés további feltétele, hogy ennek a körülménynek, vagy a kárnak az elhárítása a károkozótól nem volt elvárható. Márpedig egy világméretű válság elhárítása nem igazán várható el egy adott személytől...

Donald Trump is megpróbálta

Ez a kérdés egyébként nemcsak Magyarországon jelentkezett. 2008-ban Donald Trump pert indított a Deutsche Bank Trust Company Americas ellen, különböző jogcímeken hárommilliárd dollár kártérítést követelve.

Ezen jogcímek közül az egyik az, hogy a Deutsche Bank jogtalanul utasította el annak elismerését, miszerint a hitelpiacon jelen levő pénzügyi válság, és az Egyesült Államok ingatlanpiacának hanyatlása vis major esemény, ami lehetővé tenné az építési kölcsön esedékességi idejének meghosszabbítását.

A perrel kapcsolatos kommentárok rámutatnak arra, hogy New York bírósági gyakorlatában még az olyan jelentős események, mint az 1973-74-es első olajválság, az Öböl-háború, vagy az ázsiai piacok összeomlása az 1990-es évek végén, sem bizonyultak "elegendőnek" a lehetetlenülés, vagy a kivihetetlenség (vis major) megállapításához, Ennek szellemében döntött a Fülöp-szigetek Legfelsőbb Bírósága 2009-ben.

Ezen logika alapján viszont nehéz elképzelni, hogy a hitelválságot bármely bíróság vis major eseménynek minősítené. Trumphoz hasonló érvelést alkalmaz egyébként a Dow Chemical egy másik perben, kijelentve, hogy "a gazdasági valóság sokkal rosszabb volt december végén és 2009. elején, mint 2008. júliusban", illetve, hogy a "történelmi léptékű piaci bukások sorozata megalapozza a szerződéses kötelezettségek alóli mentesülést".

Ugyanakkor a Szegedi Ítélőtábla egyik eseti döntése kimondja, hogy "a piaci viszonyok változásának lehetőségét az alperesnek a szerződés megkötésekor nem lett volna szabad figyelmen kívül hagynia - azt előre kellett látnia, ezért az ebből eredő kereskedelmi kockázatot viselnie kell".

Önmagában nem elég

Ha sikerülne is meggyőzni a bíróságot arról, hogy a gazdasági válság valóban vis major körülmény, azt is bizonyítani kell, hogy éppen ez az esemény akadályozta meg az érintett felet szerződéses kötelezettségei teljesítésében - mutatott rá dr. Horváth Gábor. Tehát, önmagában gazdasági válság vis major-ként bizonyított fennállása nem elegendő a szerződéses kötelezettségtől való mentesüléshez.

Továbbá: azt is bizonyítania kell, hogy a válság a szerződés megkötése után fejtett ki olyan hatást, hogy a teljesítés lehetetlenné vált, és ez a szerződés megszűnését eredményezte.

Összességében, a külföldi esetek tapasztalatai alapján, figyelemmel a szórványos magyar bírósági döntésekre és a bizonyítás nehézségeire, kevésbé tűnik valószínűnek, hogy egy ilyen tárgyú perben magyar bíróság megállapítaná: gazdasági válság vis maior körülmény, vagy hogy éppen lehetetlenné tette egy adott szerződés teljesítését.

Ha lesz ilyen per, a bíróság döntése különösen akkor fog nagy visszhangot fog kapni, ha annak javára dönt, aki szerint a gazdasági válság vis major - mutatott rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Hiszen ebben az esetben a piaci szereplők várhatóan tömegesen lépnek majd fel erre a bírósági döntésre hivatkozva.