Gond van a cégeljárási illeték visszaigénylésével is

Nem csupán a nyilatkozatos illetékfizetési mód nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hanem a befizetett illeték visszaigénylése is túl bonyolult a cégeljárásban - értesült az [origo] jogászi körökből.

Korábban hírül adtuk, hogy az idén januárban hatályba lépett új, az úgynevezett nyilatkozatos illetékfizetési mód nem váltotta be a reményeket, ezért a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is felülvizsgálja a rendelkezéseket és szükség esetén jogszabály-módosításra is sor kerülhet.

Ám nem csupán a nyilatkozatos illetékfizetéssel összefüggésben akadnak gondjai a cégeljárások résztvevőinek, hanem maga a cégeljárási illeték visszaigénylése is bonyolult - a cégek ugyanis nem minden esetben használják fel a befizetett cégeljárási illetéket, illetve közzétételi költségtérítést.

Bonyolult rendszer

Előfordul, hogy meggondolják a cégalapítást, változásbejegyzést, de az is gyakran megtörténik, hogy hibásan fizetik meg elsőre az illetéket. Ilyenkor a cégek inkább befizetik gyorsan másodjára is, hogy a bejegyzés ne szenvedjen késedelmet, majd a hibásan megfizetett illetéket visszaigénylik - ám ez igen bonyolult lehet.

Az elektronikus cégeljárás műszaki hátterét biztosító Microsec Kft. fejlesztési igazgatója, Hegedüs Márton megkeresésünkre kifejtette: a fel nem használt cégeljárási illeték visszaigénylése valóban bonyolult folyamat, akár a Ctv. 37. § (4), akár a Ctv. 37. § (5) szerint fizették meg az illetéket.

Ennek egyik oka, hogy több állami szervezet (cégbíróság, APEH, Magyar Államkincstár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium) is érintett a visszaigénylési folyamatban, ami nem könnyíti meg az ügyfél helyzetét.

Azét az ügyfélét, aki az illeték visszaigénylése esetén kérvényt nyújt be a cégbíróságra, hogy rendelkezzen az illeték visszafizethetőségéről, majd ezzel a cégbírósági rendelkezéssel - az illetékhivatali teendőket is ellátó - APEH-hez fordul, amely az illeték 90 százalékát utalja vissza.

Drága adminisztráció

Ami pedig a közzétételi költségtérítés visszaigénylését illeti, ilyenkor a KIM cégszolgálatához kell fordulni, ám a relatíve alacsony összeghez (illeték esetén jellemzően 15 ezer forint, költségtérítés esetén háromezer forint) relatíve magas adminisztrációs költség járul, mind az ügyfél, mind az állam oldalán.

A szakember szerint az ügyfélbarát és az állami adminisztrációt legjobban csökkentő megoldás az lenne, ha a harminc napon belül fel nem használt befizetések automatikusan, kérvényezés és elbírálás nélkül visszautalásra kerülnének. Az automatikus visszautalással ráadásul jelentősen csökkenne a visszaigénylési kérelmek száma - mutatott rá Hegedüs Márton.