A korrupció csökkenését várják a közbeszerzési változásoktól

Gyorsabb és olcsóbb eljárásokat, a korrupció csökkenését várják a közbeszerzési törvény módosításától a szakemberek - hangzott el kedden, a NETWIN Üzleti Tanácsadó Kft. és a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda budapesti közbeszerzési konferenciáján.

Dr. Fribiczer Gabriella, a Közbeszerzések Tanácsa Titkárság főosztályvezetője elmondta, a közbeszerzési törvény (Ktb.) szeptember 15.-én hatályba lépett változtatásainak célja a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása, az eredménytelen közbeszerzési eljárások és érvénytelen ajánlatok számának csökkentése volt.

A jogalkotó megpróbálta enyhíteni a körbetartozásokat, gyorsabbá és olcsóbbá tenni a közbeszerzési eljárások lefolytatását, valamint csökkenteni a korrupciót.

Mindennek érdekében pontosította az összeférhetetlenségi szabályokat, változtatott a közbeszerzések becsült értékének meghatározásával kapcsolatos előírásokon, és egyszerűsítette az ajánlattal kapcsolatos előírásokat.

Pontszám és elvárás

Az ajánlatkérési dokumentációra vonatkozó új előírások sorába tartozik, hogy elegendő, ha a tíz százalék feletti alvállalkozó vagy az ajánlattevők bármelyike megvásárolja. Továbbá: akkor is visszajár az ára, ha az ajánlatkérő a pénzügyi fedezet elégtelensége miatt nyilvánítja eredménytelenné az eljárást.

Pontosították a bírálati szempontokkal kapcsolatos előírásokat, így az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban jogosult meghatározni az adott ajánlati elem azon legkedvezőbb szintjét, melyre és az annál még kedvezőbb vállalásokra egyaránt a ponthatár felsőhatárával azonos számú pontot ad.

Jogosult továbbá az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban olyan elvárást meghatározni, melynél kedvezőtlenebb az adott ajánlati elem nem lehet, ez az úgynevezett minimális elvárás intézménye.

Alvállalkozók és számlák

A Kovács, Réti, Szeghető Ügyvédi Iroda szakértője szerint új elem, hogy a törvény rögzíti, hogy csak a megjelölt, tíz százalék feletti alvállalkozó működhet közre.

Dr. Sjamsuddin Edit rámutatott: az ellenszolgáltatás teljesítésének új szabályai kimondják, hogy az ajánlattevő - legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig - köteles nyilatkozni arról, hogy alvállalkozói, közreműködői milyen arányban jogosultak az ellenszolgáltatásra.

Az ajánlattevő köteles felhívni alvállalkozóit a számlák kiállítására, és először csak ezen alvállalkozói számlák értékében jogosult számlát kiállítani az ajánlatkérő felé. A számlák ellenértékét ajánlatkérő 15 napon belül átutalja, amelyet az ajánlattevő haladéktalanul köteles továbbutalni az alvállalkozónknak.

Előzetes vitarendezés

A Kbt. rendelkezései szerint minden eljárási cselekményre vonatkozóan lehetőség van előzetes vitarendezésre, amelyet indíthat a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű érdekképviseleti szervezet, vagy kamara.

Ami a határidőket illeti: a megindításra a jogsértésről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül, illetve az ajánlattételi (részvételi) határidő lejárta előtti tízedik napig van lehetőség.

Az ajánlatkérő három munkanapon belül köteles tájékoztatni a kérelmezőt, valamint valamennyi ismert ajánlattevőt - mégpedig kérelemről és válaszról egyaránt. Az ajánlatkérőre szerződéskötési tilalom vonatkozik, a válasz megküldésétől számított tízedik napig nem kötheti meg a szerződést.

Átadás-átvétel

A Kovács, Réti, Szeghető Ügyvédi Iroda szakértője kifejtette, hogy az átadás-átvételre vonatkozó új szabályok szerint a szerződésben meg kell határozni az átadás-átvételi eljárás megkezdésének határidejét a készre jelentéstől számítva, valamint tizenöt napos határidő túllépés esetén az ajánlattevő kérésére az ajánlatkérő köteles a teljesítésigazolást kiadni.