A határidő már az ügyfeleknek kedvezne a hivatalokban

A kormányzati tervek szerint januártól munkanapok helyett naptári napokban fogják megállapítani azokat a határidőket, amelyeket a közigazgatási hatósági eljárásokban be kell tartani. Az új gyakorlat az ügyfeleknek kedvezne és illetménypótlékot vezetne be a januártól működő kormányhivatalokban.

A törvényjavaslat célja, hogy a közigazgatási hatósági eljárásokban, a 2004 . évi CXL. törvény 2009. október 1-től hatályos módosítása nyomán bevezetett munkanapokban való határidő-számítás helyett újra a határidők naptári napban való számításának elve érvényesülhessen.

Már a tavaly októberi változás nyomán megoszlottak a vélemények abban a tekintetben, hogy a naptári napok helyett jó döntés volt-e áttérni a munkanapok szerinti határidő-számításra.

Az érvek szerint egyrészt a harminc napos határidőt sokan ismerték, másrészt a változás a hatóságoknak jelentett könnyebbséget, például a munkaszüneti napok torlódása esetén.

Alapvetően az ügyfeleknek kedvez

A határidők naptári napban való megállapítása alapvetően az ügyfeleknek kedvez, mert nem kell attól tartaniuk ügyük elintézése éppen az ügyintézési határidő munkanapokban való számítása miatt húzódik el.

Igaz, a hatályos megoldás által a hatósági ügyterhek és munkafolyamatok valamelyest egyenletesebbé és valamivel könnyebben tervezhetővé váltak.

Ugyanakkor például a három- vagy négynapos munkaszüneti napok esetén az ügyintézés teljes időtartama kitolódhat, és ez az ügyfelek szám,ára bizonytalansági tényezőként jelenhet meg.

Ám célszerű elsődlegesen az ügyfelek számára kedvező megoldásokat kialakítani, mivel az ügyfél egyedül áll szemben a szakmai ismereteivel és szervezettségével nagyfokú előnyben lévő közigazgatással, így helyzete is kiszolgáltatottabb.

A hatóság egyrészt hatékonyság növelésével és jobb szervezéssel tudja megoldani a helyzete, vagy ha a megfelelő munkaszervezéssel sem képes tartani a határidőt, a hatóság vezetőjének törvényi lehetősége van annak meghosszabbítására.

Az informatikai rendszer sem "szereti"

A módosítást a hatóságok informatikai kapacitásának fejlesztése kapcsán jelentkező problémák is szükségessé tették.

A hatóságok iktatási és informatikai rendszere - a korábbi várakozásokkal ellentétben - még mindig nincs felkészülve a munkanapokban való határidő-számításra való átállásra.

Mindezekre figyelemmel az egyes hatóságok költségvetése számára kisebb megterhelést az jelent, ha a szabályozás visszatér a korábbi megoldáshoz, hiszen a naptári napban való határidő-számítás miatt a korábban betervezett fejlesztésekre szánt források szabadulhatnak fel.

A módosítási szándéknak volt még egy indoka. Ez rendszertani jellegű, mert a közigazgatási perekről, illetve a polgári perrendtartásról szóló jogszabályok is munkanapokban számolnak.

Rendkívüli munkateher és illetménypótlék

A törvényjavaslat érinti az integrált ügyfélszolgálati irodákat is. A 2011. január elsejével létrejövő megyei, fővárosi kormányhivatalok az ügyfelek terheinek csökkentése érdekében egyablakos ügyintézés keretében is intézhetők lesznek a hatósági ügyek.

A kormányhivatalokban az eredetileg más-más hatóságok döntését igénylő kérelmet (például engedélyezési kérelmeket) egyszerre, egy helyen is be lehet nyújtani, a több hatósági nyilvántartásban is szereplő adatokban bekövetkezett változások egyszerre, egy helyen jelenthetőek be.

Lehetőség lesz továbbá más hatóságok elektronikus tájékoztatásához, illetve elektronikus kapcsolattartási rendszeréhez történő hozzáférésre, a hatósági nyilvántartásban szereplő adatokról való másolatkészítésre, adatszolgáltatásra, valamint széleskörű tájékoztató és ügysegédi feladatok ellátására is.

Az ügyfélszolgálatok kétműszakos munkarendben látják majd el tevékenységüket, és napi tizenkét órás nyitvatartási rendben fognak működni azért, hogy munkaidőn túl is lehessen majd ügyeket intézni.

Mindezekre tekintettel a rendkívüli munkateher és az elvárt kiemelt szakmai tudás indokolttá teszi ennek elismerését kifejező illetménypótlék létrehozását.

Közel száz törvényt módosít

A módosítás eredményként az egyes eljárási határidők három munkanapról öt napra, öt munkanapról nyolc napra, nyolc munkanapról tíz napra, tíz munkanapról tizenöt napra, tizenöt munkanapról húsz napra, huszonkét munkanapról harminc napra, harmincöt munkanapról pedig ötven napra módosulnak.

Jelenleg egyébként több mint ezerkétszáz jogszabály határoz meg munkanapban határidőt, a törvényjavaslat közel száz törvény módosítását tartalmazza.