A fizetési meghagyásos eljárásról a 2009. évi L. törvény célja az eljárás közjegyzői hatáskörbe való telepítésével próbálta a nem vitatott pénzköveteléseket, egyszerűsített eljárásban, peren kívül elintézni.
A fizetési meghagyások a korábbi rendszerben, amikor azokat a bíróságok kezelték, hat-nyolc hónap alatt érkeztek meg a számlát ki nem fizető adóshoz, most ezt három munkanapon belül megtörténik, az adósnak tizenöt napja van az ellentmondásra.
A gyorsaság ebben az esetben alapvetően javítja a gazdasági élet biztonságát - emelte ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, jogi irodájának vezetője, dr. Szécsényi-Nagy Kristóf.
Júliustól cégeknek csak elektronikusan
A tavalyi évben 281 ezer benyújtott fizetési meghagyási kérelmet kezeltek a közjegyzők, és ebből 13 ezer végződött végrehajtással. A kötelezett ellentmondása folytán 11 ezer esetben alakult át perré az eljárás, ami azt jelenti, a fizetési meghagyások 95 százaléka jogerőre emelkedett, azt a kötelezett nem vitatta.
Ebben az esetben végrehajtás indítható ellene, ellentmondás esetén a bíróság dönt, ám a fenti adatokból is látszik, sikeresen beigazolódott az a jogalkotói cél, hogy a bíróságok valóban az érdemi jogvitákban döntsenek, és erősítsék a magyar jogban a permegelőző intézményeket.
Főszabály szerint az egymillió forintot meg nem haladó pertárgyértékű pénzkövetelés csak közjegyzői fizetési meghagyási eljárás útján érvényesíthető. A kötelező értékhatár nem előírás a munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó követelések esetén.
A beadvány elektronikus formában történő benyújtása, 2011. július elsejétől minden nem természetes személynek kötelező lesz.
Ne a kamarának válaszoljanak
A gyakorlatban felmerült technikai probléma, hogy a kötelezettek nem az adott ügyben eljáró közjegyzőnek válaszolnak, hanem a kamara újpesti irat-előállítási központjába küldik a levelet. Ez hiba, a meghagyást kibocsátó közjegyzőnek kell válaszolni - húzta alá a MOKK szakértője.
A közjegyzői kamara az irattovábbítás egyes technikai jellegű kérdéseivel kapcsolatban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és, a Legfelsőbb Bíróság szakértőivel megkezdte a kialakult gyakorlat elemzését, valamint tartják a kapcsolatot a helyi és megyei bíróságok vezetőivel is.
A közjegyző hangsúlyozta: a tapasztalatok szerint az esetleges trükközni kívánó adóst az sem menti meg, hogy nem veszi át a fizetési meghagyást, ezzel az eljárást nem akasztja meg, és a kézbesítési vélelem beállta folytán megindulhat ellene a végrehajtás.