Áttekinthetőbb lesz a cafeteria rendszer jogi szabályozása

A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásával és használatával kapcsolatos kormányrendelet megszületésével áttekinthetőbb lesz a haza cafeteria rendszer jogi szabályozása, amely jótékonyan hathat a belföldi turizmus fejlődésére - mondta el az [origo] - nak a Magyar Szállodaszövetség főtitkára.

A pár órája napvilágot látott kormányrendeletből kiderül, hogy a kibocsátó intézmény sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak nem számíthat fel díjat és egyéb költséget, és a kártyával kapcsolatban felmerült költségeket a kártyaelfogadási szerződésben foglaltak szerint a pénzintézet, illetve a szolgáltató viseli.

Egy adott évben kedvezményes adózással legfeljebb háromszázezer forintnyi támogatás utalható a Széchenyi Pihenő Kártyára, a Magyar Szállodaszövetség főtitkára szerint ez mindenképp érdemi előrelépés.

Kovács István üdvözölte a változásokat, úgy látja, a kártyás rendszer olcsóbb és egyszerűbb kezelést tesz lehetővé az utazási csekkhez képest, ugyanakkor jelezte, mivel az új rendszer év közepén lép majd életbe, a tényleges hatások nagy valószínűséggel csak a jövő évben mutatkoznak.

Béren kívüli juttatás

A jogalkotó, pontosabban az szja. törvény béren kívüli juttatásokra vonatkozó előírásai szerint a munkáltatónak a támogatás értékének 1,19-szerese után kell 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót fizetnie, a juttatást más közteher nem terheli.

A munkáltató ezen felül is utalhat a kártyára, de ezt az összeget az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik. A jogalkotó egyébként a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a "béren kívüli juttatások" fejezetébe illesztette be a kártyát, mint a cafeteria rendszer új elemét.

A végrehajtási részletszabályok meghatározására a törvény a kormányt hatalmazta fel. E felhatalmazásnak tett eleget a kormány azzal, hogy elfogadta a kártya kibocsátásával és felhasználásával kapcsolatos legfontosabb szabályokat rögzítő kormányrendeletet.

Az elektronikus utalvány nem váltható készpénzre

A támogatást a munkavállalók "elektronikus utalvány" formájában kapják meg. Ehhez kapcsolódik egy - megjelenésében, és használatában a bankkártyákhoz hasonló - "utalványkártya", amely lehetővé teszi, hogy a rendszerbe bevont szolgáltatóknál a felhasználó az elektronikus utalványai terhére szolgáltatásokat vásároljon.

A rendszer harmadik eleme az "elektronikus utalvány nyilvántartás", ami nem más, mint a kibocsátó intézmény által a munkavállalók számára juttatott utalványok elektronikusan vezetett nyilvántartása.

A munkáltatók a támogatás során elektronikus utalványokat vásárolnak a kibocsátó intézménytől és azokat az elektronikus utalványkártyán keresztül biztosítják dolgozóiknak. Az elfogadóhelyek a kártyán lévő elektronikus utalványt készpénzre, vagy készpénz-helyettesíthető eszközre nem válthatják át.

A rendelet lehetőséget ad arra, hogy minden kártyatulajdonos közeli hozzátartozójának ún. társkártyát igényeljen. Egy társkártya ingyenes, a többiért fizetni kell, de maximum 1500 forintot. Így egy számlához a közeli hozzátartozók is a tulajdonossal megegyező jogosultságokkal hozzáférhetnek.

Csak szálláshellyel együtt

A rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya felhasználhatósági körét úgy határozta meg, hogy az minél hatékonyabban és célirányosabban szolgálja a belföldi turizmus élénkítését.

Ezért túl azon, hogy a kártyával megvásárolható szolgáltatások mindegyike valamilyen formában kötődik a pihenéshez, üdüléshez, valamint az egészségmegőrzéshez, a rendelet előírja, hogy bármely szolgáltatás csak szálláshely-szolgáltatással együttesen vehető igénybe a kártya felhasználásával.

Közvetett módon így érhető el, hogy a kártyát ne pusztán a hétköznapi pihenési szükségletek kielégítésére lehessen használni, ehelyett a felhasználás minden esetben a belföldi vendégéjszakák és az abból származó vállalkozói bevételek, ezen keresztül az állami adóbevételek növelését eredményezze.

A jogszabály időbeli korlátja

A kártyával a szolgáltatónál vagy POS terminálon (kártyaolvasón), vagy interneten keresztül lehet majd fizetni. Ebből következően az elfogadóhelyeknek nem kell feltétlenül terminállal rendelkezniük, hiszen a kártya használatához elegendő lesz az internetes kapcsolat.

Komoly gazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy a támogatások lehetőség szerint ütemezetten, de mindenképpen az utalástól számított belátható időn belül hasznosuljanak a turisztikai forgalomban.

A szabályozás ezt juttatja érvényre, amikor kimondja, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya támogatás adott évben juttatott összegét a következő év december 31-ig fel kell használni.

A kártyát a kibocsátó intézmény akkor szüntetheti meg, ha annak egyenlege huszonnégy hónapon keresztül nulla, vagyis két évig nem érkezik rá támogatás. A kártya lejárati ideje minimálisan három év.

A kártyához kapcsolódó díjak, jutalékok

A rendelet szabályozza a kibocsátó intézmény által az elfogadóhelyek felé felszámított jutalék mértékét is, amely nem lehet több a fizetési forgalom 1,5 százalékánál. Ez jóval alacsonyabb, mint az üdülési csekk után felszámított díj, a bevételt a rendszer működtetésére és marketingjére kell fordítani.

E rendelkezések biztosítják, hogy a kártyahasználat költségei a társadalmilag elfogadható mértéket ne haladják meg, és azokat ne a felhasználók, hanem a lebonyolításban üzletileg érdekeltek (kártyakibocsátó, szolgáltató, elektronikus elfogadói terminált üzemeltető) viseljék.

A kibocsátásra jogosultak

Csak olyan gazdasági társaság (szolgáltató) végezheti a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátását, amely hasonló kártyák kibocsátásában már tapasztalattal bír, és emellett országos lefedettsége révén készen áll a teljes lakosság kiszolgálására.

E követelmények révén biztosítható, hogy a kártya kibocsátására, az egész rendszer működtetésére felhatalmazott intézmény valóban képes legyen a kártya mielőbbi bevezetésére, és ez által a bevezetéséhez fűződő társadalmi, gazdasági célok megvalósuljanak.

Követelmény az ügyfelek számára nyitva álló helyiség fenntartása minden 35 ezer főnél több lakosú magyarországi településen, és az utolsó lezárt üzleti évben legalább százezer darab saját kibocsátású bankkártyával rendelkezett.

Követelmény a legalább két év tapasztalat az szja-törvény 71. §-a szerinti béren kívüli juttatások igénybevételére szolgáló elektronikus utalványkártyák kibocsátásában, és az általa kibocsátott ilyen utalványkártyák számának meg kell haladnia a 25 ezer darabot (a legutolsó lezárt üzleti év adatai alapján).

Legkorábban öt év elteltével

Előírás, hogy a kibocsátás megkezdését követően legkorábban öt év elteltével szüntethető meg a tevékenység. Feltétele, hogy az intézmény egy másik intézménnyel a szerződéses állomány átszállására vonatkozó szerződést köt, s utóbbi vállalja a kártya-kibocsátási tevékenységét megszüntető intézmény által kibocsátott kártyák további működtetését.