E szellemiségnek megfelelően, a rendezvény meghívottai a jog különböző szegmenseinek köztiszteletben álló képviselői voltak, akik vagy egy előadás formájában fejtették ki álláspontjukat, elképzeléseiket az új alkotmány tekintetében, vagy a konferencia részeként megrendezett kerekasztal beszélgetés során osztották meg nézeteiket az érdeklődő közönséggel.
Dr. Kovács Attila, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője szerint az új alkotmány alkalmassága és sikeressége a politikai véleménykülönbségek ellenére társadalmi szükség.
Kényszerhelyzetben
A konferencia nyitóelőadását tartó Tölgyessy Péter politikai elemző, s hozzá csatlakozva Kukorelli István professzor is csapdahelyzetként vázolta fel a kialakult status quo-t.
Ennek oka, hogy a kétharmados többség birtokában a kormányzó erők nem tehetik meg, hogy elmulasztják befejezni a megkezdett alkotmányozási folyamatot, mert ez esetben saját híveik szemében tűnhetnének erőtlennek.
Ám kényszerhelyzetben van az ellenzék is, mely a készülő alaptörvényt a kétharmados többség alkotmányának titulálva, szükségképpen a rendszer ellenzékeként lesz kénytelen magát definiálni - hangzott el.
Salamon László, az alkotmányt előkészítő eseti bizottság elnöke úgy fogalmazott, az új alkotmány akkor lesz a nemzeté, ha azt sajátjának fogadja el.
Az e folyamatból származó legitimációs problémát érzékelve Rétvári Bence államtitkár kifejtette, eleget kell tenni az emberek azon igényének, hogy ők is beleszólhassanak eljövendő alaptörvényük megalkotásának folyamatába, így adva annak - a kormány reményei szerint - szilárd alapot.
Az államtitkár véleménye szerint, meg is adatott az alkalom, hiszen az önkormányzatok, civil szervezetek, egyetemek, de akár magánszemélyek is, a különféle közösségi fórumokon, s más hasonló csatornákon kifejthették véleményüket a kérdésben, nem is beszélve a több mint nyolcmillió állampolgár otthonába eljuttatott kérdőív nyújtotta lehetőségről.
Hatalom és hatáskör
A témát érintő előadók mind egyetértettek a magalkotmány koncepció alkalmatlanságában. Tölgyessy Péter kifejtette, hogy egy részletező szabályokat tartalmazó, a XXI. század kihívásaira is reagáló, negyven-ötven oldalas dokumentumot tartana megfelelőnek.
Ráadásul, egy ilyen részletezőbb alkotmány a hatáskörök pontos elhatárolását, elkülönítését is nagyobb eséllyel végzi el, mint a Salamon László vezette eseti bizottság, azóta vitaanyaggá minősített tervezete - mutatott rá az alkotmányjogász.
A hatáskör az igazi hatalom, e nélkül nem tudok hatalommegosztásról értekezni, bármennyire deklaratív jellegű lesz is - fogalmazott Kukorelli István a hatáskörök részletes elhatárolásának szükségességét tárgyalva.
Csatlakozott hozzá Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke is, aki alapvető jelentőségűnek nevezte, hogy az alkotmánybíráskodás feltételei és a testület hatáskörei kielégítő szabályozásra leljenek az új alaptörvényben.
Lenkovics Barnabás alkotmánybíró pedig elengedhetetlen feltételként jelölte meg, hogy az új alkotmánynak legyen megfelelő ember- és társadalomképe.
A március 9-én nyilvánosságra hozott tervezet ellépett a magalkotmány elképzeléstől, s bár az állami hatalom legfőbb ellensúlyának számító Alkotmánybíróság nem kapta vissza maradéktalanul a tavaly év novemberében elvett hatásköreit, az új alaptörvény a testület vonatkozásában is részletezőbb szabályozásra törekszik
Ennek megfelelően a Lenkovics Barnabás által szorgalmazott, önmagáért felelős, magáról gondoskodni tudó, nem az államtól függő, ám a közért tenni kész polgár képe is kirajzolódni látszik.
Legyen-e cenzus?
A hallgatóság soraiban a legnagyobb érdeklődést a kiskorúak választójoga körül kialakult elképzelések váltották ki - tájékoztatott a konferencia egyik szervezője, Korim Balázs. E kérdés tekintetében a jelenleg irányadó tervezet sem ad egyértelmű választ, ám a nemzeti konzultáció eredményeire és Orbán Viktor miniszterelnök állásfoglalására tekintettel az elképzelés elveszni látszik.
Az eseményt követő kötetlen beszélgetés során több megfontolásra érdemes elgondolás is felmerült a cenzus vonatkozásában, mind annak tágítása, mind szűkítése tekintetében.
Felvetődött: nem volna-e példának okáért indokolt a közterhekből adófizetéssel részüket nagyobb mértékben kivevő polgárok szavazatának bizonyos mértékű felértékelése?
Elismerendő ezáltal a társadalomért felelősséget érző becsületes emberek érdemeit, s hasonlóképpen felmerült a szavazati jog gyakorlásának minimális iskolázottsághoz kötése is.
Dr. Kovács Attila ügyvéd szerint a politikai véleménykülönbségek ellenére, Magyarország készülő új alaptörvényének sikeressége, annak alkalmassága a társadalmi és gazdasági nehézségek megoldására, mindenki által támogatott kívánalom.