A nyaranta egyébként ugrásszerűen megnövekedett úgynevezett ráfutásos közúti balesetek esetében egyértelmű (lehetne) a másik fél hibája, ám valóban csak lehetne: a valóság ennél azonban árnyaltabb - hívta fel a figyelmet a D.A.S. JogSzerviz szakértője, dr. Vizi András.
A tapasztalatok szerint ugyanis gyakran csak a balesetet követően, a szabálysértési eljárás során válik világossá sokak számára saját felelősségük, pedig a meglepetések a KRESZ vonatkozó szabályainak ismeretével elkerülhetőek lennének.
KRESZ és objektív kötelezettség
A KRESZ szerint járművünkkel egy másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött - ennek hirtelen fékezése esetében is - meg lehessen állni.
Ebből az egyszerű rendelkezésből az következik, hogy a maximális fékút és reakcióút (a fékezésre okot adó körülmény észlelése alatt megtett út) betartása objektív kötelezettség, a ráfutásos balesetért kizárólag azt terheli a felelősség, aki nem tudott megállni az előtte haladó előtt.
A követési távolságot minden körülmény között, az útviszonyoknak és a jármű állapotának megfelelően, meg kell tartani.
Az éremnek azért van egy másik oldala is, a jogszabálynak nem célja minden esetben a második járműre ruházni a felelősséget - húzta alá a D. A. S. JogSzerviz szakértője.
A forgalomban részt vevő személy ugyanis hirtelen fékezést csak személy- és/vagy vagyonvédelem céljából végezhet. Ha valaki indokolatlan és hirtelen fékezés miatt koccan az előtte haladóba, a félrevezető személy felelőssége is megállapítható.
Tanúkat kell keríteni!
Dr. Vizi András szerint ilyenkor az egyik legfontosabb dolgunk tanúkat keríteni, akik lehetőleg több szemszögből látták az eseményt. Tanúskodni senki sem szeret, mire a rendőrség a helyszínre ér, a tanúk nem igazán szoktak rendelkezésre állni, ezért tanácsos a tanúk személyi adatait, és telefonszámát feljegyezni, majd a rendőrnek átadni.
A legszerencsésebb eset persze az, ha kamera rögzítette az eseményt, de a tanúvallomások akkor is segíthetnek. Gyakorlatilag csak akkor lehet arra hivatkozni, hogy a fékezést semmi nem indokolta, esetleg szándékos rosszindulat vezérelte, ha tanúkkal, esetleg videofelvétellel lehet bizonyítani.
Bizonyítható hiba esetén is kettős felelősség?
Jó tudni, még ha bizonyítható is az elől haladó jármű hibája, sok esetben ilyenkor is megállapítják mindkét fél felelősségét - emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Elég ennek illusztrálásához az a fontos szabály, miszerint olyan járművel, vagy szerelvénnyel, amelynek megengedett együttes tömege a 3500 kg-ot vagy hosszúsága a hét métert meghaladja, lakott területen kívül olyan követési távolságot kell tartani, hogy a két jármű közé legalább egy - előzést végrehajtó - személygépkocsi biztonságban besorolhasson.
Nincs szükség ilyen követési távolság megtartására az előbbi tulajdonságokkal rendelkező járműveknél, ha a vezető előzésre készül fel, vagy az úttest menetirány szerinti jobb oldalán két, vagy több forgalmi sáv van, illetve az úton az előzés tilos.
A követési távolságot szintén nem kell betartania a fegyveres erők oszlopban haladó gépjárműveinek, és ha a tehergépjármű egy nyomon haladó (például motorkerékpár) járművet követ - mutatott rá dr. Vizi András