Közlekedési balesetek: hogyan bizonyítsuk jogilag kárigényünket?

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint alapvető kérdések, hogy károsultként milyen igényeket támaszthatunk a másik fél felelősségbiztosítójával szemben, illetve, milyen bizonyítékokkal alapozhatjuk meg a követelésünket.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint a közlekedési balesetek során mindenki számára elsődlegesen a gépjárműben bekövetkezett károk jelentik azt az elsődleges igényt, mely a károkozóval, vagy annak felelősségbiztosítójával szemben előterjeszthető.

A kárigények esetei azonban ennél sokkal árnyaltabbak, összetettebbek - húzta alá dr. Burján Zsuzsanna.

Polgári jogi alapelv, a teljes megtérítés elve, mely bár hangzatos, de mégis alapkövetelményként határozza meg azt, miszerint a károkozónak a helytállása során a károsultat olyan helyzetbe kell hoznia, mintha a baleset meg sem történt volna, azaz az eredeti állapotot kell, kellene helyreállítania.

A teljes kár nem minden esetben valósul meg

Ez a gyakorlatban irányadó követelmény, ám a teljes kártérítés, vagy kártalanítás nem minden esetben valósul meg. Legtöbbször ennek az oka, hogy a károsult az igényét vagy nem tudja bizonyítani, vagy olyan súlyos személyi sérülés következik be, mely miatt nem vagyoni kárigényt terjesztenek elő.

Ez utóbbi esetben, a nem vagyoni kárigény sosem lesz arra alkalmas, hogy pénzösszegben kifejezhető megtérülést nyújtson egy súlyos sérülés, vagy egy családtag elvesztése kapcsán.

A kárigény bizonyítása

Vajon mit tehetünk akkor, bizonyíthatóvá szeretnénk tenni az igényünket? A helyszínen, a baleset időpontjában - természetesen a lehetőségekhez mérten - minden esetben próbáljuk meg a lehető legrészletesebb módon kitölteni a baleseti bejelentőlapot.

Ha a felelősség kérdése a helyszínen vitatott, akkor mindenképpen érdemes rendőrt hívni a helyszínre - hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Fontos, hogy mind a baleseti bejelentőlapon, mind pedig az esetleges rendőri intézkedés során, a tanúk neveit (és elérhetőségüket, címüket), és nyilatkozataikat rögzítsük, hisz az objektív, elfogulatlan nyilatkozatok bizonyítékként szolgálnak a későbbi jogvita esetén.

A baleseti bejelentőlap kitöltéséhez egyébként az egyes biztosítók külön magyarázatot bocsátanak az ügyfeleik rendelkezésére, melyek általában a biztosítók honlapjáról letölthetőek.

Értékcsökkenés a gépjárműben

Ha a helyszínen túl vagyunk az első megrázkódtatáson, és a felelősségbiztosító felé is megtettük a kárbejelentésünket, akkor számba kell venni, hogy a gépjármű javítási költségen felül, milyen további kárunk keletkezett.

Tipikus kárigényként jön szóba a gépjárműben esetlegesen bekövetkezett értékcsökkenés. Az értékcsökkenés nem egy automatikusan fennálló igény, amelyik egységesen, minden gépjármű kapcsán, megalapozottan előterjeszthető - figyelmeztetett a szakértő.

Ugyanis az értékcsökkenési igény fennállta megállapítása, valamint az, hogy erre mekkora összegben vagyunk jogosultak, kizárólag igazságügyi szakkérdés.

A gyakorlatban általában akkor fizet a biztosító értékcsökkenést, ha a kocsinak nincsen előzménysérülése, ha viszonylag fiatalabb autóról van szó, és ha a kocsi lefutott kilométereinek száma nem eltúlzott (azaz nem "túlfutott" az autó).

Igényérvényesítés bérgépjárműnél

A másik tipikus igény a bérgépjármű igény. Dr. Burján Zsuzsanna rámutatott: az értékcsökkenéshez hasonlóan ez sem érvényesíthető automatikusan, ugyanis bizonyítékokkal kell megalapozni azt, hogy az igényünk tényleg indokolt. Jelen esetben azt kell tudni igazolni, hogy a gépjármű használatára elengedhetetlenül szükségünk van.

Ennek oka lehet egy olyan munkakör betöltése, mely a gépjármű használata nélkül nem tölthető be, és máshonnan - például szívességi alapon - a javítás idejére kiesett kocsit pótolni nem lehet. Nagyon fontos követelmény az is, hogy hasonló kaliberű gépkocsit béreljünk.

Természetesen az igényt számlával, és szerződéssel is bizonyítani kell. A bérgépjármű-igények érvényesítésénél azonban a legnagyobb gondot mindig az adja, hogy amíg mi 30 napot béreltük a kocsit, addig a biztosító csak nyolc napig fizeti.

Ennek az oka az, hogy a biztosító csak és kizárólag az optimális javítási időre téríti meg ezt a költséget, azaz, ha a kocsi nyolc nap alatt megjavítható, akkor a biztosító is nyolc napot fog téríteni.

Erre úgy érdemes felkészülni, hogy a biztosítóval érdemes előtte egyeztetni, hogy az autó kárszemléjét követően hány napra fogják a bérgépjármű-igényt megtéríteni - tanácsolta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

További károk előterjesztése

A tipikus igényeken felül, további károk is előterjeszthetőek, úgy, mint, egy személyi sérülés kapcsán a nem vagyoni kártérítési igény, illetve egyéb, járulékos károk.

Például, egy totálkáros kárrendezés esetén a gépjármű forgalomból való kivonásának a költsége, vagy egy hitelszerződés esetén a szerződés idő előtti megszűnéséhez kapcsolódó rendkívüli költségek.

Ezeket az igényeket a felelősségbiztosító részére természetesen nemcsak, hogy be kell jelenteni, hanem azoknak a balesettel összefüggésben jelentkező kapcsolatát is bizonyítani kell, valamint összegszerűségét is igazolni kell