Polgári perrendtartás: a kiemelt ügyek a többi per rovására gyorsulhatnak?

A kiemelt jelentőségű ügyek gyorsítása fontos, az erről szóló törvénymódosítás célja üdvözlendő, ám a jövő nagy kérdése, hogy a jelenlegi bírósági szervezetrendszer és infrastruktúra képes lesz-e megvalósítani a jogalkotói célt - mondta el az [origo] megkeresésére az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője.

A Polgári perrendtartás legújabb módosításának (a szöveg egyes pontatlan, nehezen érthető megfogalmazásain túl) nagy gondja lehet, hogy a jelenlegi bírósági szervezetrendszer és infrastruktúra azt vélhetően nem tudja hatékonyan megvalósítani - fejtette ki Dr. Kiss M. Tibor.

Mivel kiemelt ügyekről van szó, az ilyen ügyekben a tapasztalatok szerint a bírák szobányi iratanyaggal kell, hogy megküzdjenek, és ezért a többi ügyük elbírálása a szervezeti és infrastrukturális kapacitás hiánya miatt lelassulhat.

A módosítás ugyanis nem jelenti egyben a bírói, bírósági titkári állások bővülését, miközben a kiemelt ügyek bíráinak - kijelölésük e napokban is zajlik -, be kell tartaniuk az erre a speciális pertípusokra vonatkozó szigorú jogszabályi határidőket (a határidőket részletesen lásd alább - a szerk.).

Az ilyen ügyekben eljáró bírákat az eljárási szabályok és határidők betartása érdekében az egyéb munkavégzés alól szükség szerint fel kell menteni, illetve, mentesíteni lehet, de ki fogja ellátni a nem kiemelt jelentőségű ügyeket, ha a személyi állomány nem bővül?

Az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője szerint ugyanakkor kétségtelen, a módosítás jelentős változásokat eredményez a polgári perrendtartás rendszerében, így komoly szigorítást hoz például a tanúkkal, illetve a szakértőkkel szemben alkalmazható kényszerintézkedésekkel összefüggésben.

Kötelező pénzbírság és elővezetés

Az eddig hatályos szabályok akként rendelkeztek, hogy a bíróság pénzbírsággal sújthatja azt a tanút, vagy szakértőt, aki megjelenési, illetve vallomástételi (véleménynyilvánítási) kötelezettségének indokolatlanul nem tesz eleget.

Az új szabályok a pénzbírság kiszabását nem bízzák a bíró mérlegelésére, a bírónak tehát az okozott költségek megtérítése mellett pénzbírsággal kell sújtania a tanút, illetve a szakértőt az imént jelzett esetekben.

További lényeges módosítás, hogy ha a tanú, vagy a szakértő megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a bíróságnak el kell rendelnie elővezetésüket, tehát a törvény (a korábbi szabályokkal ellentétben) kötelezővé teszi e kényszerítő eszköz alkalmazását.

Pertárgyérték: négyszázmillió forint

A leglényegesebb változás, hogy a törvénymódosítás bevezet egy új pertípust, az úgynevezett kiemelt jelentőségű perek kategóriáját, így további eljárással bővül a különleges eljárások köre.

A törvény értelmében kiemelt jelentőségű pernek minősül azon, a megyei bíróság hatáskörébe tartozó per, amelynek pertárgyértéke a négyszázmillió forintot meghaladja.

Továbbá kiemelt jelentőségű azon megállapításra irányuló per, amelynek esetében a per tárgyának értéke - ha marasztalás kérhető lenne - meghaladná a négyszázmillió forintot.

Nem egyértelmű megfogalmazások

A jogalkotó a kiemelt jelentőségű perek vonatkozásában az általános rendelkezésektől eltérő, speciális szabályokat állapít meg, és elsősorban a különféle eljárási határidők rövidítésével az eljárás gyorsabb lefolytatását, és rövidebb időn belül történő befejezését kívánja biztosítani.

Az új pertípus kapcsán az alábbi lényeges különbségekre érdemes figyelni - húzta alá az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője. Kiemelt jelentőségű pereknél az elsőfokú bíróság erre irányuló kérelem nélkül is köteles soron kívüli eljárást elrendelni.

Nem egyértelmű ugyanakkor a törvényi megfogalmazás, ugyanis nem világos, hogy ezen perek olyan pereknek minősülnek-e, amelyek tekintetében a törvény rendeli el a soron kívüli eljárást, vagy olyan eljárások, ahol a törvény felhatalmazása alapján, de a konkrét ügyben eljáró bíró.

Előbbi esetben ugyanis a határidők számítása során az ítélkezési szünet időtartamát is figyelembe kell venni, utóbbi esetben azonban a határidők az ítélkezési szünet tartamával meghosszabbodnak, vagyis az első értelmezés szerint gyakorlatilag ezen új típusú ügyekre nézve az ítélkezési szünet fogalmát is zárójelbe lehet tenni.

A nyolc nap sajtó-helyreigazítási perben sem működik

A törvény szoros határidőket szab a bíróságoknak a keresetlevél benyújtását követő intézkedésekre, így az elsőfokú bíróságnak a keresetlevelet legkésőbb annak a bírósághoz érkezését követő nyolc napon belül meg kell vizsgálnia.

Dr. Kiss M. Tibor ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy például a sajtó-helyreigazítási perekben jelenleg is nyolc nap a törvényes határidő az első tárgyalás megtartása tekintetében, ám az elmúlt tíz évre vonatkozó tapasztalatai szerint ez, legalábbis a fővárosban, egyáltalán nem működik.

A nyolc nap a gyakorlatban harminc nap, a bíróságok ez idő alatt tudják megvizsgálni a keresetlevelet, illetve tudják kitűzni az első tárgyalást, és a késedelem okát firtató érdeklődésre a választ minden esetben a bírósági szervezet leterheltsége.

A Magyar Közlöny 2011. július 12-ei, 79. számában hirdették ki az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXIX. törvényt, amely módosítja többek között a büntető eljárásról, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló, továbbá a Polgári perrendtartásról szóló törvényt (Pp.) is.

Hatvan napon belül tárgyalás?

Ami a további változásokat illeti: az elsőfokú bíróság az első tárgyalást legkésőbb a keresetlevél beérkezésétől számított hatvan napon belülre köteles kitűzni (ez utóbbi szabály az eddig hatályos rendelkezések szerint csak a közigazgatási, illetve, a kis értékű pereknél érvényesült; a többi pernél négy hónap).

A folytatólagos tárgyalást az elhalasztott tárgyalás napját követő két hónapon belülre kell kitűzni (az általános szabályok szerint a tárgyalási időköz legfeljebb négy hónap lehet), továbbá amennyiben ezt a körülmények lehetővé teszik, a bíróság egymást követő tárgyalási napra is tűzhet tárgyalást.

Kiemelt jelentőségű perekben az elsőfokú bíróságnak a határozatot annak meghozatalától számított nyolc napon belül írásba kell foglalnia, és az írásba foglalást követő három napon belül kézbesítenie kell a felek részére (az általános szabályok szerint az írásba foglalásra 15+8 napos határidő áll a bíróságok rendelkezésére).

Nem lesz több bíró és titkár

Érdekes szabály, hogy kiemelt jelentőségű perekben bármely fél ilyen tartalmú kérelmére a bíróság köteles rész-, illetve közbenső ítéletet hozni, amennyiben a törvényi feltételek fennállnak.

Amennyiben azonban a fél alaptalanul tesz ilyen indítványt, vagy a perben ismételten alaptalan indítványt terjeszt elő, a bíróságnak pénzbírságot kell kiszabnia - figyelmeztetett az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője.

A törvény a kihirdetését követő napon, tehát 2011. július hó 13. napján lépett hatályba, és a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

Felülvizsgálat és előzetes tájékoztatás

Nagyon lényeges szabály: kiemelt jelentőségű perekben a felülvizsgálati kérelmet a jogerős határozat közlésétől számított harminc napon belül (az általános hatvan nap helyett) lehet előterjeszteni! Koncepcionális eltérést jelent az általános rendelkezésekhez és a polgári perrendtartás alapelvi szintű szabályaihoz képest az a rendelkezés, amely kimondja, hogy kiemelt jelentőségű perekben a bíróság nem köteles előzetesen tájékoztatni a feleket a bizonyításra szoruló tényekről és a bizonyítási teherről (a Pp. 3. § (3) bekezdése tehát ez esetben nem alkalmazható).