A Megaupload fájlmegosztó oldalt bűnszervezetben való összeesküvés, polgári és büntetőjogi szerzői jogsértés és pénzmosás vádjával 2012. január 20-án bezárták, az oldalon az amerikai FBI, Igazságügyi Minisztérium és a Nemzeti Szellemi Tulajdonjogi Koordinációs Központ szerzői jogi kalózkodás ellenes felhívása érhető csak el, amelyben tájékoztatják a látogatókat, hogy az oldalt bírósági rendelkezésre lefoglalták és a fenti vádak alapján több személlyel szemben eljárást indítottak.
A www.megaupload.com - hasonlóan például a www.rapidshare.com oldalhoz - eredeti funkciója szerint egy olyan tárhely, ahova a regisztrált felhasználók feltölthetik képeiket, zenéiket, videóikat és egyéb anyagaikat, és az ezekre mutató linket elküldhetik e-mailben ismerőseiknek, kirakhatják Facebook oldalukra vagy Twitter profiljukra - mutatott rá dr. Horváth Katalin ügyvéd.
A Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. szakértője kifejtette: a linkre kattintva a címzett is elérheti, megtekintheti a feltöltött tartalmat, valamint a feltöltők is bárhonnan elérhetik őket az interneten. A rendszer lehetővé teszi a tartalmak egyidejű fel- és letöltését, a tartalmak szerkesztését, másokkal való megosztását, törlését is.
A Megaupload típusú oldalak funkciója első látásra jogszerű és hasznos: nem kell minden mobil eszközre letölteni a szükséges fájlokat, hanem egyszerűen egy internetről elérhető tárhelyen tárolhatók, amelyekhez internet segítségével bármely mobileszközről hozzá lehet férni.
Csak egyszerű tárhely-szolgáltatás?
A letartóztatott, ám most már szabadlábon védekező Megaupload-vezér ügyvédei a fenti vádak ellen azzal védekeznek, hogy a Megaupload szolgáltatás csak egy egyszerű tárhely-szolgáltatás, amely nem tehető felelőssé az oda a felhasználók által feltöltött, esetlegesen jogsértő, szerzői jogilag védett tartalmakért.
Dr. Horváth Katalin aláhúzta: a Megaupload esetében azonban nem feltétlenül lehet ilyen egyszerűen lezárni a jogi kérdést, ugyanis nem egyszerűen csak tárhelyet nyújtott e tartalmaknak, hanem fizetett is a feltöltést végző felhasználóknak azt követően, hogy az általuk feltöltött tartalmakat hányan töltötték le. A Megaupload tehát egy komplett üzleti modellt húzott fel az állítólagos tárhely szolgáltatásra, ami bonyolult szerzői jogi kérdéseket vet fel.
Az európai uniós, így a magyar szerzői jogi szabályok alapján tárhely-szolgáltatónak az minősül, amely a tárhelyet igénybe vevő által biztosított tartalmat tárolja. A magyar szabályok szerint a tárhely-szolgáltató nem köteles ellenőrizni, hogy az általa tárolt tartalom jogsértő-e, és nem köteles olyan körülményeket, tényeket sem keresni, amelyek a jogellenességre utalnának.
Ám a törvény szerzői jogsértés esetében, vagyis, ha szerzői engedély nélkül töltenek fel filmeket, zenéket ilyen tárhelyekre és teszik azokat harmadik személyeknek hozzáférhetővé, csak bizonyos esetekben mentesíti a tárhely-szolgáltatót a szerzői jogsértésért való felelősség alól.
Például, a kártérítés fizetését akkor kerülheti el, ha nincs tudomása a szerzői jogsértésről, és amint a jogsértésről tudomást szerzett, haladéktalanul eltávolítja a jogsértő tartalmat, vagy legalábbis megszünteti a hozzáférést.
A Megaupload oldal azonban nem kizárólag a fenti, alapvetően passzív tárhely szolgáltatást nyújtotta, hanem aktívan részt vett a fájlcserék, fájlmegosztások szervezésében, komplett fizetési rendszert hozott létre ennek támogatására és az oldal nagy látogatottságából eredően nagy hirdetési bevételre is szert tett az üzemeltetésből. Mindez pedig már bőven túlmutat a semmiről nem tudó, csak kvázi a polcon egy helyet biztosító szolgáltató típusán - emelte ki a szakember.
Szerzői jog szerint kétféle felhasználás
A Megaupload típusú fájlmegosztás során szerzői jogi szempontból kétféle felhasználás történik: a letöltéssel egy másolat készül a tartalomról (filmről, zenéről), ami többszörözésnek minősül. A feltöltés során pedig a másolatkészítést is magában foglaló lehívásra hozzáférhetővé tétellel megvalósuló nyilvánossághoz közvetítés történik, vagyis, más felhasználók számára is elérhetővé válnak a feltöltött tartalmak.
A Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. szakértője hangsúlyozta: mindkét mozzanat a szerzői jogosultak külön engedélyét és szerzői jogdíj fizetését igényli, vagyis e nélkül szerzői jogsértésnek minősül a fájlmegosztás mindkét eleme, a feltöltés és a letöltés is.
A fájlmegosztó oldal üzemeltetőjét a magyar szerzői jogi törvény szerint olyannak kell tekinteni, mint amelynek a szolgáltatását igénybe vették a jogsértés elkövetéséhez. A fájlmegosztó oldal üzemeltetőjét a magyar szabályok szerint - ellentétben például az amerikai szerzői jogi szabályokkal - nem lehet a szerzői jogsértésért közvetlenül felelőssé tenni polgári perben, azonban a bíróságtól lehet kérni, hogy az oldal üzemeltetőjét is kötelezze a bíróság a tevékenysége beszüntetésére és a jövőre nézve a bíróság megtilthatja az oldal jogsértésekben való közreműködését, vagyis üzemeltetését is.
Ezen túlmenően a tárhelyül szolgáló szerverek, számítógépek is lefoglalhatóak, és a szolgáltató kötelezhető akár felhasználói adatok kiadására is amennyiben nyilvánvaló, hogy a fájlcserélő oldal üzemeltetésének célja gazdasági előny szerzése - ez pedig a Megaupload esetében már csak a hirdetésekből származó bevételek miatt is megállja a helyét.
A magyarországi felelősségre vonás esetei A Megaupload típusú fájlmegosztók a szerzői jogsértés közvetlen elkövetéséért Magyarországon akkor vonhatók polgári jogi perben teljes egészében felelősségre, ha a szolgáltató tudott a jogsértésről, és a szerzői jogosult kérelme ellenére sem törölte le/tette hozzáférhetetlenné a jogsértő tartalmat. Ebben az esetben a fájlmegosztó üzemeltetőjétől is kérhető például teljes kártérítés a szerzői jogsértésért. Egészen más a helyzet akkor, ha büntetőeljárást indítanak az ilyen Megaupload típusú fájlmegosztó rendszer üzemeltetőjével szemben. A szerzői jogsértés bűncselekménye esetén ugyanis - a fenti polgári jogi szabályoktól eltérően - a fájlmegosztó szolgáltatás üzemeltetője bűnsegédként büntetőjogilag is felelősségre vonható, ha szándékosan nyújtott segítséget magával a szolgáltatás biztosításával a szerzői jogsértés elkövetéséhez. A Megaupload esetében pedig a szándékos segítségnyújtás egyértelműnek tűnik, hiszen a megaupload fizetett a tartalmak feltöltőinek az általuk feltöltött tartalmak letöltése után - mutatott rá dr. Horváth Katalin. A Megaupload típusú szolgáltatások üzemeltetője egy esetleges magyarországi büntetőeljárás esetén azonban nem csupán az alapszintű büntetésre számíthatna (pénzbüntetés, közmunka, két évig terjedő - esetleg felfüggesztett - szabadságvesztés). Mivel rendszeres haszonszerzésre törekedve, üzletszerűen nyújtott segítséget a szerzői jogsértésben, és vélhetően sok millió forintnyi vagyoni hátrányt is okozott a szerzői jogosultaknak, ezért a szerzői jogsértés minősített esetét is megvalósíthatja, amely akár kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést is jelenthet. |
Az amerikai szabályok szigorúbbak
Ha a Megaupload ügyben Magyarországon indult volna eljárás, akkor a magyar és európai uniós szabályok alapján mind polgári perben, mind pedig büntetőeljárás keretében komoly büntetésre számíthatna az oldal üzemeltetője és valószínűleg jelentős összegű kártérítés megfizetésére kötelezné a magyar bíróság.
A Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. szakértője ugyanakkor hangsúlyozta: a magyar szabályokhoz képest az amerikai szerzői jogi szabályok még szigorúbbak, így a Megaupload-vezér ügyében a fenti magyar büntetéseknél sokkal szigorúbb ítélet is születhet.