Minden önkormányzatnak vagyongazdálkodási tervet kell készítenie

Az új önkormányzati és az új nemzeti vagyontörvénynek év eleji hatályba lépése miatt a helyi önkormányzatoknak át kell tekinteniük a vagyonukra vonatkozó szabályozást, továbbá, a nemzeti vagyontörvényből következően több új előírással és kötöttséggel kell számolniuk az önkormányzati vagyongazdálkodóknak - mondta el az [origo]-nak a Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.

A törvényi változások az alaptörvényből következtek, amely előírta, hogy a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit külön sarkalatos törvény határozza meg - mutatott rá a Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda önkormányzati vagyonjogi szakértője.

Dr. Bolvári Zoltán hangsúlyozta, hogy a tavalyi év utolsó napjaiban sarkalatos törvényként megalkotott és kihirdetett nemzeti vagyontörvény az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonára, mint a nemzeti vagyon részeire tartalmaz új típusú kötöttségeket, kötelező előírásokat, részben közös, részben sajátlagos feltételek mellett.

Az új önkormányzati törvény érdemi része ugyan időben később, lépcsőzetesen lép hatályba, azonban a törvényhozás úgy döntött, hogy a nemzeti vagyontörvénnyel való összhang megteremtése érdekében az új Ötv.-nek az önkormányzati vagyonra vonatkozó rendelkezéseit már az év elejével hatályba lépteti.

Stratégia minden településen

A nemzeti vagyontörvény szerint minden önkormányzat köteles lesz közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készíteni. A nagyobb városi, megyei jogú városi önkormányzatok korábban is rendelkeztek valamiféle vagyongazdálkodási stratégiával, koncepcióval, azonban új előírások szerint a legkisebb, akár lényegében vagyontalan települések is kötelesek lesznek a kétfajta időtávú vagyongazdálkodási tervet megalkotni.

A nemzeti vagyontörvény alapján az önkormányzatok törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon lehet. A forgalomképes önkormányzati vagyon új megnevezése "üzleti vagyon".

A forgalomképtelen törzsvagyoni körben a jövőben két alkategória lesz: ide tartoznak a nemzeti vagyontörvényben tételesen felsorolt kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyoni elemek.

Utóbbiak vonatkozásában - hívta fel a figyelmet a Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda önkormányzati szakértője - hatvan napos törvényi kötelezettsége áll fent minden helyi önkormányzatnak, hogy rendeletében meghatározza azon nem kizárólagos tulajdonú önkormányzati vagyonelemeket, amelyeket nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít.

Kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon

Emiatt minden önkormányzati vagyonrendeletet március elsejéig felül kell vizsgálni. A nemzeti vagyontörvény 2. sz. melléklete a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozóként jelöli meg a többségi önkormányzati tulajdonban álló, közszolgáltatási tevékenységet, valamint parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló társasági részesedéseket.

További ilyen vagyonelemeket más törvények, továbbá - az előírt határidőben megalkotott rendelet útján - maguk az önkormányzatok is meghatározhatnak. A korlátozottan forgalomképes vagyoni kört külön törvények (például: műemlékek, védett természeti területek) már jelenleg is meghatároznak, e vagyoni kört szintén rendeletben bővíthetik az önkormányzatok.

Az off-shore tulajdonú cégek végső tulajdonosainak nevesítése

Az off-shore cégek visszaszorítására irányuló törekvések már megjelentek az új közbeszerzési törvényben és az új államháztartási törvény állami támogatásokkal kapcsolatos feltételei között. Dr. Bolvári Zoltán rámutatott arra, hogy a nemzeti vagyon hasznosítása során is tapasztalhatóak ilyen, az off-shore hátterű szervezetek visszaszorítására szolgáló trendek.

Mindez köszönhető annak, hogy az alaptörvény szerint a nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható.

A nemzeti vagyontörvény egy évet ad az önkormányzatoknak, hogy a részvételükkel működő társaságokban, és az önkormányzati vagyon hasznosítására szerződésben álló szervezeteknél ellenőrizzék a tulajdonosi szerkezetet és meghatározzák a végső tulajdonos személyét, és e szervezetek átláthatóvá váljanak.

A jövőben értékesítési vagy hasznosítási szerződést kizárólag átlátható szervezettel köthet az önkormányzat. Például, egy nem azonosítható (végleges) tulajdonos felbukkanása a partner cégben a hasznosítási szerződés szerinti felmondási ok lesz - hangsúlyozta a Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.

Általános állami elővásárlási jog

Az önkormányzati ingatlanok értékesítésével foglalkozó szakembereknek azzal kell számolniuk, hogy az értékesítési folyamat az eddiginél némileg hosszabb lesz. Az államot a jövőben az önkormányzati ingatlanok értékesítése esetére első helyű, törvényes elővásárlási jog illeti meg, amit harminc napos határidővel gyakorolhat.

Az önkormányzatoknak minden értékesítés során a vevő(k)től kapott ajánlatot, vagy még hatályba nem lépett szerződést a magyar állam képviselőjének - ez az állami vagyonról szóló törvény szerint az MNV Zrt. - az elővásárlási jog lehetséges gyakorlása céljából meg kell küldenie.

Néhány önkormányzat rendelkezik külföldön is vagyonelemekkel (például: Erdélyben), a külföldön fekvő vagyonelemekre a külföldi állam nemzeti jogát a jövőben ki lehet kötni. Az ország területi határain belül fekvő vagyonára az önkormányzat azonban kizárólag a magyar nyelvet, valamint a magyar jog alkalmazását, és jogvita esetére kizárólag a magyar bíróság joghatóságát kötheti ki.

Amire nagyon oda kell figyelnie az önkormányzatoknak, hogy a vagyonára sem magyar, sem külföldi (bécsi, genfi stb.) választottbírósági eljárást nem köthet ki, akkor sem, ha a partnere külföldi, vagy a jogügylet nemzetközi gazdasági jellegű.

A rendeltetésszerű gazdálkodás és a versenyeztetés kötelezettsége

Az alaptörvény és a nemzeti vagyontörvény több rendelkezésében jelenik meg a felelős és rendeltetésszerű vagyongazdálkodás követelménye, amely még a régi államháztartási törvényből ismerős. Először fogalmazódik meg - hangsúlyozza az ügyvéd szakértő - tételes szabályként az "értékarányosság" követelménye, holott ennek korábban is evidenciának kellett volna lennie.

A vagyongazdálkodás során a versenyeztetés továbbra kötelező, ha az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a törvényben meghatározott értéket meghaladja (ez a 2012. évi költségvetési törvény szerint 25 millió forint), de kisebb értékhatárt akár a saját rendeletében is meghatározhat az önkormányzat.

Jogszabályi ellentmondások a társaság-irányításban

Az önkormányzatok részvételével működő társaságokra és az önkormányzatok kizárólagos gazdasági tevékenységére vonatkozó új szabályok nem teljes mértékben felelnek meg az önkormányzatok által az utóbbi időben erősen preferált holding típusú társaságirányítási modellnek, annak alkalmazását nem segítik. Továbbá a nemzeti vagyontörvény bizonyos rendelkezései (pl. a víziközmű üzemeltetésre jogosult szervezetek tulajdonosi szerkezetének meghatározása) más jogszabályokkal nem összeilleszthető szabályozást adnak.

Ráadásul a régi államháztartási törvény társaságirányítással kapcsolatos egyes előírásait (közszolgáltatáshoz kapcsolódó utasítási jog, alapítói döntése előtti véleményezés egyszemélyes társaságok esetében) semmilyen új jogszabályba nem helyezték át. A Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint ezen a területen a közeljövőben törvényi kiigazításokra számíthatunk.

Ingyenes juttatás csak feltételekkel

Dr. Bolvári Zoltán szerint igen hasznos, hogy az ingyenes jogügyletekhez a nemzeti vagyontörvényben a jogalkotó bizonyos kötöttségeket rendelt. Így az ingyenes átruházási megállapodásban ki kell mondani a tizenöt évre szóló elidegenítési tilalmat, azt be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba, továbbá ki kell kötni a hasznosítás juttatási célra kötöttségét és az állagmegóvási kötelezettséget (kivéve, ha az átruházás az állam javára történik).

Hasonlóról régebben rendszeresen elfeledkeztek szerződésben rendelkezni az önkormányzatok. A törvény hiányossága, hogy a "kedvezményes", azaz a nem piaci feltételek szerinti önkormányzati ügyletekre viszont semmiféle szempontot nem határoz meg.

A Legfelsőbb Bíróságnak a soproni mélygarázs ügyben hozott elvi jelentőségű, a jogi szakma által erősen vitatott döntése tükröződik vissza a nemzeti vagyontörvény azon szabályaiban, miszerint helyi önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonához tartozó vagyontárgyon osztott tulajdon nem létesíthető (azaz az építmény tulajdonjoga nem válhat el a törzsvagyoni föld tulajdonjogától). Igaz, teszi hozzá a jogi szakértő, a korábbi bírósági döntés alapján semmisnek tűnő szerződéseket a törvényhozás érvényesként megerősítette azáltal, hogy a nemzeti vagyontörvénybe foglalta: nem ütközik az osztott tulajdon létesítésének tilalmába a törvény hatálybalépését megelőzően - a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően - megkötött, tartós jellegű felépítményekre vonatkozó, osztott tulajdon létesítésére irányuló rendelkezést tartalmazó szerződések.